NagyszombatAz ország nyugati részén fekvő történelmi várost minden szlovák a szlovák Rómaként ismeri, köszönhetően számtalan római katolikus templomának. Nagyszombat a szlovák barokk építészet és művészet csúcspontja, az ország egyik legrégebbi alapítású városa, ősidők óta bölcsője a kultúrának. A város gyönyörű állapotban megőrzött óvárosa számtalan látnivalót tartogat, a turistákat szolgáltatások és szálláslehetőségek széles skálája, a várostól 35 km-re pedig Szlovákia leghíresebb gyógyfürdője várja.

A római katolikus templom és a nemzetközi kereskedelem adta hét évszázadon át Nagyszombat jelentőségét. Az egykori vásárváros nemcsak fontos kereskedelmi utak mentén feküdt, de környékén meghatározó volt a mezőgazdaság is. Stratégiai jelentősége miatt vált szükségessé a város megerősítése a 13. században, ennek nagy része még ma is látható. Magyarország török megszállásának idején Nagyszombat volt az érsekség székhelye, az ország klerikális és kulturális központja mintegy három évszázadon keresztül, a 17. században pedig megalapították egyetemét is. 1635-1777. között a nagyszombati egyetem volt a Magyar Királyság egyetlen egyeteme. A szlovák nemzeti ébredés központja volt a város, a mozgalom vezetője, Anton Bernolak itt hozott létre az irodalmi nyelv ápolására egy művészeti kört és a helyi nyelvjárást használta írásaiban is. Nagyszombat nem kis mértékben ennek köszönheti kulturális jelentőségét Szlovákián belül. A helybeliek büszkék arra is, hogy a városban több templom jut egy lakosra, mint Rómán kívül bárhol a világon.

 Keresztelő Szent János székesegyház, NagyszombatHogy érseki székhely lett, nagyban meghatározta Nagyszombat fejlődésének útját. Ennek kapcsán válhatott a környék oktatási központjává is, hiszen az érsekek kezdeményezték a városban az egyetem alapítását. A Pázmány Péter jezsuita egyetem Nagyszombat történetében talán a legnagyobb volumenű építkezés volt. Ennek keretében épült fel Szlovákia első korai barokk épülete, a jezsuita Keresztelő Szent János székesegyház, másnéven az egyetemi templom. A maga nemében Európán belül is a legszebbek közé tartozik, 1629-1637. között építették egy középkori domonkos templom és kolostor helyén. Értékes fa oltára 20,3 m magas és 14,8 m széles, B. Knilling és V. Stadler készítették 1640-ben. A templom belseje tele van csodálatos festményekkel, melyek olyan ismert művészek munkái, mint Rosso Fiorentino vagy Jacopo Tornini.
Nagyszombat másik impozáns műemléke a Szent Miklós templom. A 14. század első felében építették gótikus stílusban, érdekessége, hogy benne található Európa egyik legnagyobb harangja. A templom kegyhely, északi oltárán látható a Könnyező Szűz Mária kegykép, melyhez 1546 óta zarándokolnak a hívek egész évben, de a legtöbben november 21-én látogatják meg, amikor a főbúcsút tartják.

A város történelmi egyeteme az egyik legrégebbi az országban. 1635-ben Pázmány Péter alapította, kezdetben négy karral indult, teológiát, művészetet, jogot és orvoslást lehetett itt hallgatni. A Hell Miksa által alapított csillagvizsgálóról, az egyetemi könyvtárról, kertjeiről és színházáról vált elsősorban ismertté. A nagyszombati egyetem 124 éven át működött, 1777-ben átköltöztették Budára, 1992-ben nyitották meg újra a városban, több karral kibővítve. Az új nagyszombati egyetem is hű maradt elődjéhez abban a tekintetben, hogy a keresztény értékeket tartja szem előtt.

Nagyszombat történelmi központját városfalak veszik körbe. A 1,5 km hosszan megmaradt falak főként az óváros nyugati és keleti oldalát határolják, eredetileg 8-10 m magasak és 3 m szélesek voltak. A 13. században emelték őket, hogy védjék a várost az ellenséges betörésekkel szemben, a következő évszázadok során pedig számtalanszor átépítették, helyreállították őket. Napjainkban a város legfontosabb műemlékei közé tartoznak, melyek nagyban hozzájárulnak Nagyszombat történelmi atmoszférájához. A falat láthatjuk a Szent Miklós templom mögött is.

Szentháromság tér, NagyszombatA Szentháromság tér egy szép és érdekes része Nagyszombatnak, felfedezésére érdemes időt szánni. A teret reneszánsz nemesi épületek koszorúzzák, itt áll az 57 m magas Városi Torony, melynek tetejéből csodás panoráma nyílik az óvárosra, valamint a Szentháromság-szobor, melyet 1657-ben építettek. A téren található az eredetileg reneszánsz stílusban épített Városháza, mely klasszicista jegyeit a 18. századi átalakítások során nyerte el.
A Szent Miklós templom mellett található az Érseki Palota, melyet 1562-ben Oláh Miklós építtetett, később többször is kibővítették. Az Oláh Szeminárium 1566-os megalapítása szintén az érsek nevéhez fűződik. A reneszánsz stílusú épületben ma kiállítás látható a nyomtatás, könyvkiadás, a könyvek illusztrálásának történetével kapcsolatban.

Nagyszombat környékének legszebb látnivalói a vöröskői és a szomolányi vár, a két 13. századi erődítmény. Tulajdonosaik az évszázadok során átépítették, díszítették, mígnem kastéllyá, kényelmes rezidenciává alakították őket. A Nagyszombatban járó turisták gyakran veszik célba Pöstyént, ahol Szlovákia legnevesebb gyógyfürdője található. A fürdő több mint 2000 vendéget tud egyszerre fogadni, látogatóinak többsége külföldről érkezik, főként a környező országokból, de arabok is egyre gyakrabban járnak ide. A pöstyéni gyógyvíz elsősorban mozgásszervi betegségek, reuma, ízületi problémák kezelésére alkalmas.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here