Olümposz-hegység
Thesszália és Makedónia között húzódik az Olümposz-hegység, ahol Görögország legmagasabb pontja, a 2917 m-es Mitikas is található. Az ország legmagasabb hegyvonulata ez, amit világszerte főként nem természeti adottságai, hanem a görög mitológia révén ismernek, mint a 12 istenség lakhelyét. Az Olümposz ugyanakkor gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik, teljes területe védett, nemzeti parkot hoztak létre itt 1938-ban, 1981-ben pedig az UNESCO alakította ki itt Bioszféra Rezervátumát. Az Olümposz lábánál és lejtőin számtalan bájos falu fekszik, ahol a turisták szállást is találnak. A mély szakadékokkal és tűhegyes csúcsokkal tarkított hegység ideális a természetjáráshoz, a kerékpározáshoz, a síeléshez, sziklamászáshoz, siklóernyőzéshez. A vidéket átszelő túraútvonalak többsége már az ókorban is létezett, akkoriban még nem a kiránduláshoz, hanem a hegyen való átkeléshez használták őket. Görögország népszerű attrakciója az Olümposz, a nemzeti park bejáratát csak a keleti oldalon évente több mint 150 ezer látogató lépi át, akiknek nagyjából 70%-a külföldről érkezik.
Samaria-szurdok
Európa leghosszabb szurdoka a Görögországhoz tartozó Kréta szigetének ékessége. 16 km hosszú, északi bejárata kb. 1250 m-rel van a tengerszint felett, innen 13 km-t lehet megtenni a kijelölt útvonalon a Samaria-szurdok Nemzeti Park területén. A szurdok falainak magassága eléri az 500 m-t, miközben egyes pontjainál a szomszédos fal csupán 2 m-re van – ez a lenyűgöző látvány évente ezreket csábít ide. Nagyjából a szurdok közepén található az elhagyott Samaria falu, ami a szurdok legnagyobb pihenőhelye. Ha szerencsénk van, láthatjuk a nagyon ritka krétai kecske egy példányát is, melyről azt mondják, kizárólag a szurdokban fordul elő.
Dirúi barlangok
Senki sem tudja, milyen mélyen futnak ezek a barlangok a tengerparti sziklák belsejében, de valamennyire képet kaphatunk róla, ha részt veszünk a csónakos barlangtúrákon. A cseppkövekkel díszített föld alatti járatok felfedezése életre szóló élmény lesz, de rossz hír, hogy a Dirúi barlangokat nemcsak a külföldi turisták, hanem maguk a görögök is nagyon kedvelik. Nyaranta előszeretettel járnak ide, ezért érdemes már a reggeli nyitásra megérkezni a barlangok bejáratához. A barlangokat 1955-ben egy kutya fedezte fel, aki bemászott egy lyukon keresztül, majd néhány nap múlva vörös agyaggal a bundáján tért vissza. Ez felkeltette a gazdája kíváncsiságát, aki követte a kutyát a legközelebbi felfedező útja során. Így jutottak el a barlangokhoz, melyekből ezidáig 5 km-t tártak fel. A barlangok önmagukban is lenyűgözőek, de ami híressé tette őket, azok az itt talált paleolit és neolit kori leletek. Valószínűleg ezek voltak a legrégebben lakott helyei Görögországnak, a csont eszközök, kerámiák az ország legkorábbi időszakának emlékei.
Santorini kaldera
A vörös sziklák varázslatos környezetet teremtenek, ahol a föld találkozik a tengerrel, üdvözölve minden utazót, aki belép a kaldera-öbölbe. A sziklák tetején ülő, fehér házakkal teli Fira és Oia falu még idillibbé teszik a látványt. Valamikor 3600 évvel ezelőtt a sziget közepét egy hatalmas vulkánkitörés söpörte el, ami egy nagyjából kör alakú mélyedést hagyott maga után a tengerfenékben, valamint egy félhold alakú sziklát, amit ma az egész világ Santoriniként ismer. A legjobb módja, hogy megnézzük a kalderát, a Fira és Oia közti sétány végigjárása.
Prespa-tavak
Florina régióban, hegyekkel koszorúzva fekszenek a semmihez sem fogható látványt nyújtó tavak. Két tó található itt, a Kis- és a Nagy-Prespa, melyek víztükrén napfényes időben a környező erdős hegyek rajzolódnak ki. Európa egyik legfontosabb édesvize ez, mely vonuló madarak ezreinek paradicsoma. Több száz madárfaj, köztük sok veszélyeztetett is megtalálható itt. Egy hídon át juthatunk el a Kis-Prespa-tóban fekvő Szent Achilios-szigetre, ahol egy 10. századi templom romjai hevernek. Érdemes ellátogatni azokhoz a barlangokhoz is, melyeket egykor remeték laktak és megcsodálni a sziklarajzokat, melyek a Nagy-Prespa-tó mentén találhatók. A tavak környékén több hagyományos görög település is fekszik, ahol megkóstolhatjuk a helyben fogott pontyból készült finomságokat.
Vikos-szoros
600 m-rel Monodendri falu után kezdődik a szoros, melynek teljes hossza meghaladja a 30 km-t, mélysége 600-2200 m között változik. Köszönhetően elszigetelt fekvésének, emberi tevékenység egyáltalán nem befolyásolta a szurdok állapotát, így benne ritka növény- és állatfajok élnek. Több mint 110 madárfaj, 19 hüllő- és kétéltű-, valamint számos ritka lepkefaj otthona. A szurdokhoz kirándulni a legjobb nyáron vagy kora ősszel, amikor a folyó szintje a legalacsonyabb. Ha viszonylag állandó tempóban túrázunk, a szurdokot 7 óra alatt be lehet járni. Ez soknak hangzik, de a táj szépsége miatt mégis megéri.
