Látnivalók Karlovacban

Európában csupán három olyan város van, melynek alaprajza egy hatágú csillagot formáz: az olaszországi Palmanova, a szlovák Nové Zámky (magyarul: Érsekújvár) és a horvátországi Karlovac (magyarul: Károlyváros). A Zágrábtól 55 km-re dél-nyugatra fekvő Karlovac négy folyó – a Kupa, Mreznica, Korana és Dobra – torkolatánál épült ki, a legtöbb turista nem ejti útba, miközben a dalmát partok felé hajt. Pedig a 16. században alapított, vízparti város festői utcáival és épületeivel kellemes színfoltja lehet a horvát utazásnak.

A mai Karlovac története 1579-ben kezdődött, amikor reneszánsz városként megindult a tervezése. Ez már önmagában garantálta szépségét, hiszen az épületek harmóniája és külső megjelenése kapta a legnagyobb hangsúlyt. Történelmi magja csillag alakú, melyet 24 egyenlő részre osztottak fel. Bár eredetileg erődített település volt, erre ma már csak a várárok maradványa emlékeztet. A csillagon belül nagyjából egy tucat utcát alakítottak ki mértani pontossággal, házait kereskedők, kézművesek és a katonai vezetőség tagjai lakták.
Károlyváros sokat fejlődött a 18-19. században, ekkoriban Horvátország egyik legjelentősebb települése és kereskedelmi központja volt. Napjainkban gazdasági és kulturális központ gazdag gasztronómiai kínálattal és szórakozási lehetőséggel.

Karlovacot sok külföldi ismeri a Sörnapokról. Az évről évre egyre nagyobb volumenű eseményt augusztus végén tartják, de fesztiválból jut a többi hónapra is. Június elejére esik a Virágkiállítás- és Vásár, június végén gyújtják meg a Szent Iván éji tüzet, októbertől decemberig pedig a Karlovaci Kulturális Napok vonzanak sok látogatót. A város mind többet invesztál a turizmus fellendítésébe és ennek eredményei nem is maradnak el.

Josip Jellasics tér

Hihetetlen magány és nyugalom lesz úrrá az emberen, ha megáll néhány pillanatra ennek a barokk térnek a közepén és megcsodálja a letűnt évszázadok építészeti emlékeit. A teret egykori nemesi paloták, kézművesek és kereskedők házai veszik körbe és itt áll a Szentháromság templom is, épületei egytől egyig alkalmazkodtak a város különleges, csillag alakú szerkezetéhez. A téren a Madonna tiszteletére állított fogadalmi oszlop áll, amit az 1691-es pestisjárvány után emeltek, hogy megvédje a város népét a további katasztrófáktól. A Jellasics tér központi eleme az 1869-ben felállított szökőkút.

Dubovac vára

Dubovac a környező tölgyerdőkről kapta a nevét. A várat a 13. században építették, a 14. században Nagy Lajos király adományaként került a Czudar nemzetség birtokába. A 15. században az új divatnak megfelelően átalakították, reneszánsz külsőt kapott. Később Frangepán István húgáé, Katarináé lett, aki esküvői ajándékként kapta, amikor férjhez ment Zrínyi Miklóshoz. 1576-ban Gaspar Subic Peranski vásárolta meg, a 16. század további részében magtárként használták, a kereskedelmi központtá fejlődött Karlovac egyik fontos kiszolgáló épülete lett. A 17. században börtönként működött, 1672-től egészen 1809-ig, a franciák megérkezéséig, tábornokok uralták a várost. 1837-ben romantikus stílusban újították fel, maga a vár és annak tornya is nagyon szép állapotban maradt fenn.

Jusi Juraj Strossmayer tér

Károlyváros óvárosának észak-nyugati részén terül el a 18. századi, barokk stílusban kiépített tér. Itt áll a már korábban, a 17. században felépült barokk palota, melyben ma a Városi Múzeum működik. A téren még több érdekes épület is található, köztük kézművesek házai, katonai célokat szolgáló paloták és a városi önkormányzat épülete is. A Városi Múzeum előtt láthatók a 17. századi Szent József kápolna alapjainak maradványai.

Katzler Pavilon

Károlyváros egyik jellegzetes kis épülete a Katzler Pavilon, amit az 1891-es zágrábi kiállításra építettek. Néhány évvel később, 1897-ben Wilhelm Friedrich Katzler kertész vásárolta meg és virágárusító pavilonként kezdte használni. Míg kívül virágok tömege hálózta be a pavilont, belsejében aprócska kiállítást lehetett megnézni a jól ismert horvát festő, Oskar Herman munkáiból. A közelmúltban felújították és a pavilon újra olyan büszkén áll Karlovac egyik utcájában, mint 100 évvel ezelőtt. A Katzler Pavilon szerény gyűjteményét tartalmazza a Károlyváros múltját őrző régiségeknek és emléktárgyaknak.

Ferences kolostor és a Szentháromság templom

A főtéren álló templom építése 1580-ban kezdődött meg. Benne világi papok tartották prédikációkat, míg a ferencesek 1641-ben meg nem érkeztek a városba. Ekkor történt, hogy Frangepán Farkas kikönyörögte III. Ferdinándtól az engedélyt egy ferences kolostor építésére, ami 1658-ban kezdődött meg. A templomban Szent György, Szent Antal és Szent Miklós tiszteletére állítottak oltárokat, a tornyot pedig 1683-ban építették fel. 1692-ben egy tűzvész jelentősen megrongálta a tornyot, az épületet és a mellett lévő kolostort, valamennyi oltár is odalett. Az újjáépítés 1705-ben fejeződött be. 1987-ben a kolostor egy részében vallásos tárgyú művészeti kiállítást rendeztek be.