Sempeter v Savinjski  Dolini római nekropolisz

Szlovénia gazdag kulturális és történelmi örökségét büszkén őrzi és ápolja. Aki szeretné közelebbről is megismerni az országnak ezeket a féltett kincseit, múzeumok gazdag tárlatai között válogathat, de nyakába veheti a vidéket és a várakon, kastélyokon, templomokon keresztül is bepillantást nyerhet az elmúlt évszázadokba.

A Szlovénia területén végzett régészeti ásatások szinte kivétel nélkül felbecsülhetetlen értékű leleteket hoztak felszínre. A bőséges leletanyag az ország történelmének valamennyi szakaszát lefedi, mesél azokról a kultúrákról, melyek valaha ezen a vidéken éltek. Várai a turisták számára kötelező látnivalók, a legismertebbek mellett, mint a bledi, a ljubljanai vagy a celjei, érdemes utána járni azoknak is, melyekről az útikönyvek kevesebbet mesélnek. A városokban és vidéken álló szobrok háborúk áldozatainak, neves történelmi személyiségeknek állítanak emléket. Szlovénia azon kevés országok egyike, melyeknek közterein több művésznek és a kulturális életben fontos szerepet betöltő személyiségnek szentelt szobor található, mint amennyit a politikai élet vezetőinek tiszteletére készítettek.

Sempeter v Savinjski Dolini római nekropolisz

Sempeter v Savinjski Dolini falu közepén, nem messze a Szent Péter templomtól találjuk Szlovénia leghíresebb ókori emlékeit. Az egykori Celeia gazdag családjainak sírjai ezek, melyek az 1952-ben megindult ásatások során kerültek felszínre. A rómaiaknál szokás volt az elhunytat a városfalakon kívül, az út mellett eltemetni. Az itt található síremlékek is ezt a hagyományt tükrözik, számos márványból készült, kápolnához hasonló síremléket is rejtett a föld, ezeket szépen restaurálták. A régészek megállapították, hogy a helyszín jelentős római temető volt Traianus és a Severus dinasztia idején, 96-235. között. A kápolnaszerű síremlékek fülkéjében gyakran ábrázolták az elhunytak portréját is, előttük pedig kőből faragott griffek álltak őrt.

Bogensperk vár

Bogensperk vár

A Dvor falu feletti hegyormon álló várról nem tudni, hogy pontosan mikor épült. 1533-ban már a Wagen család tulajdona volt, 1672-ben a híres ljubljanai polihisztor, Janez Vajkard Valvasor vásárolta meg. Ő gazdag könyvtárat és grafikai gyűjteményt hozott létre itt, grafikus műhelyt és nyomdát alapított rézkarcok készítéséhez. Részben átalakította az épületet, mélyítette a kutat, épített egy pincét és egy kápolnát. A későbbi évszázadokban a vár többször is gazdát cserélt, utolsó tulajdonosai a Windischgratz hercegek voltak 1853-tól egészen a II. világháborúig. Ezt követően jezsuiták és más bérlők is éltek a várban, melyet az elmúlt évtizedekben szépen helyreállítottak. Ennek köszönhetően az épület még ma is őrzi 16. századi reneszánsz jellegét, a nyomda is megújult és látogatható. A Bogensperk vár napjainkban Szlovénia egyik legnépszerűbb esküvői helyszíne.

Pavslar-ház

Kranj főterén áll a késő középkori városi építészet egyik legszebb emléke, a Pavslar-ház. Építése feltehetően 1550 körül kezdődött 2-3 régebbi épület összekapcsolásával. Ebből jött létre egy rendkívül gazdag és tagolt, mégis harmonikus épületegyüttes, ami a 17-18. században további átalakításokon ment keresztül, míg a 19. században elnyerte mai formáját. A lakóház nemesek tulajdonában volt, a magas színvonalú életmódot tükrözi az épület belseje is az első emeleten látható, fából készült, reneszánsz stílusú mennyezettel, a boltíves folyosókkal és az alsó szinten kialakított dolgozóhelyiségekkel. Felbecsülhetetlen értékű, szenteket ábrázoló freskói 1526-ból származnak, a külső falakon fedezték fel őket, egy részüket az 1960-as, a többit az 1990-es években.

Krskoi Kapucinus Könyvtár

Krskoi Kapucinus Könyvtár

A kapucinusok 1644-ben érkeztek Krskoba, a könyvtárat pedig rögtön letelepedésük után létrehozták, hogy dolgozni tudjanak, azaz kellőképpen elő tudják készíteni prédikációkat az alapvetően protestáns hagyományokkal rendelkező vidék katolikus hitre való térítéséhez. A lenyűgöző barokk stílusú kapucinus könyvtár a kolostor legfelső szintjén található, több mint 1500 kötetet tartalmaz, köztük 300 évesnél is idősebb könyveket. A II. világháborúban a kötetek nagy része megsemmisült, a megmaradt könyveket a helyiek rejtették el otthonaikban, majd visszaszolgáltatták a kolostornak. A könyvtárat 1980-1984. között renoválták, majd megnyitották az olvasóközönség előtt. Legtöbb könyve latin, német és olasz nyelven íródott, közülük sok az orvoslással és a gyógyszerészettel foglalkozik, ezenkívül látható itt néhány korai ljubljanai nyomat is a 18. századból.

Lendvai Szentháromság templom

A lendvai Szentháromság templom szőlőültetvények között, rendíthetetlen őrként tekint le a városra. Egykor helyőrség állomásozott ezen a területen, sratégiailag tehát fontos szerepet töltött be a város védelmében. A 16-17. században még a törökök sem tudták bevenni Lendvát, a sikeres csaták után a helyiek a környéken sorra kezdték építeni hálából a templomokat és kápolnákat. A Szentháromság templom is ekkor épült, 1727-1728-ban. A munkálatok költségeit nagyrészt a tehetős Gludovácz család fedezte. A templom nevezetessége a természetes úton mumifikálódott test, aminek eredetével kapcsolatban a lendvaiak időtlen idők óta számtalan legendát szőttek. Az egyik történet szerint a test Mihael Hadik kapitányé, a török ellen vívott harcok egyik hőséé, aki 1603-ban is védte Lendvát.

Csatlakozz a csoportunkhoz!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here