Bad VöslauEurópa egyik legfényűzőbb városaként Bécs több napra is bőségesen kínál látnivalót. Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy a főváros alapos felfedezése után még mindig marad néhány napunk, lépjük át Bécs határait és nézzünk szét az osztrák vidéken. Bájos települések, történelmi és kulturális csemegék várnak ránk, melyekre a koronát a festői táj teszi fel, tele a szabadban való kikapcsolódás lehetőségeivel.

Bad Vöslau

Bécstől csupán 35 km-re találjuk Alsó-Ausztria gyógyfürdőiről és vörösboráról híres városát. A település gyökerei a 12. századig nyúlnak vissza. Ekkoriban még csak egy vár állt itt, melyet 1483-ban romboltak le, majd az újjáépítését Mátyás király rendelte el. Az 1770-es években a vár a befolyásos Fries család birtokába került. Az ő szőlőültetvényeik és borászatuk indította el a környéken a nagyszabású bortermelést. Később a város a textiliparban és a turizmusban is jeleskedett, emellett mindvégig megőrizte és őrzi ma is borászati jelentőségét. Napjainkban elsősorban vörös pezsgőjéről és termálfürdőiről ismert. Első nyilvános fürdői 1822-ben nyíltak meg, a gyógyfürdő komplexum 1926 óta fogadja a gyógyulni és pihenni vágyókat. A terápiák választéka óriási, a keringési zavaroktól kezdve a fájdalomkezelésen át az alvási rendellenességekig szinte bármilyen problémára enyhülést hoznak Bad Vöslau gyógyvizei, emellett pedig a legteljesebb kikapcsolódást garantálják.

Baden bei Wien

Baden bei Wien

A fürdőzésre kínál másik alternatívát a fővárostól 26 km-re fekvő Baden városa. A hegyek, a bécsi erdő, a szőlőültetvények, a zöld legelők, a forrásokban gazdag vidék, a parkok, a kávéházak és természetesen a helyi gyógyfürdők rengeteg turistát vonzanak ide. Badenben 13 melegvízű fürdő működik, melyeknek hőmérséklete 22-36 fok között változik. A víz összetevői között megtalálható a mész-szulfát és más, az emberi szervezet számára értékes ásványi anyagok széles skálája. A római korban a város neve Thermae Pannonicae volt, ebből kiderül, hogy gyógyhatású forrásvizeit már akkoriban is alkalmazták.
Baden egyik legfőbb nevezetessége a Rosarium, Ausztria legnagyobb rózsakertje, ahol nagyjából 600 féle rózsafaj tündököl, elkápráztatva nemcsak a virágok ismerőit, de a laikus látogatókat is. A kertet érdemes a virágzás idején, június és október között felkeresni.
Ha igazán romantikus helyet keresünk, vár ránk a Kurpark, gyönyörű szobrokkal, szökőkutakkal, kerti pavilonnal, igazi történelmi hangulattal. Baden a császári család tagjainak is kedvelt nyári üdülőhelye volt, ezt hirdetik a gyönyörű villák, melyektől ez a kisváros annyira elegáns.

Kahlenberg

A 484 m magas Kahlenberg úgyszólván Bécs saját “hegye”, a bécsi erdő keleti részének utolsó szeglete. A hegy tetején áll egy tv-torony és egy nemrégiben felújított, 22 m magas obszervatórium, melyet Stefánia koronahercegnő ajándékozott a városnak 1880-ban. Tervezői Fellner és Helmer voltak, akiknek nevéhez a bécsi színházak és a Ringstrasse megépítése is köthető.
Kahlenberg egyik legfontosabb történelmi eseménye, hogy 1683-ban, amikor az egyre gyengülő Bécset már 11. napja ostromolták a törökök, a Sobieski fejedelem vezette lengyel csapatok innen támogatást nyújtottak az osztrák csapatoknak. Ennek emlékét a Sobieski tiszteletére emelt barokk St. Joseph kápolna őrzi.
Kahlenberg egy időben a költők és festők egyik kedvenc menedéke volt. Ma már szinte senki sem emlékszik rá, hogy egykor Koca-hegynek nevezték a sűrű tölgyesekben élő rengeteg vaddisznó miatt. Franc Grillprazer, a neves osztrák író így beszélt a városról: “Ha láttad már valaha Kahlenberg csúcsáról a körülötte elterülő vidéket, akkor értheted meg, amit írok és aki vagyok.”

Grinzing

Grinzing

Grinzing Bécs 19. kerületének, Döblingnek a része, tehát gyakorlatilag magához a fővároshoz tartozik. Eredetileg önálló falu volt, melyet Grinzigan néven, egy korábbi római települése helyén a Grunzing család alapított a 11. században. A falu lakói borászok és napszámosok voltak, akik a kolostorok és a bécsi polgárok szolgálatában álltak. Az utolsó Grunzing halála után a falu a Stift Klosteneuburg kolostor tulajdonába került. A következő évszázadokban a falu rengeteget szenvedett. 1529-ben a törökök rombolták le, 1604-ben egy tűzvész tette a földdel egyenlővé, majd 1683-ban újra török támadást kellett elszenvednie. A 19. század végén határait kiterjesztette és beolvadt Bécs városába. Ma a turisták elsősorban híres borai és a heurigerek miatt keresik fel. Ezekből a kis vendéglátó helyekből megszámlálhatatlan van ebben a városrészben.


Walchau-völgy

Mezők és rétek, erdők és szőlők borítják a Bécstől keletre fekvő Duna-völgyet, melynek a Melk és Krems közt elterülő szakasza a Walchau-völgy. Ez a festői, 36 km hosszú útvonal a Világörökségek része, a bécsiek kedvenc kirándulóhelye. A legjobb kiindulópont a dunai hajókázáshoz, a kerékpár- vagy bortúrákhoz. Ne hagyjuk ki a barokk gyöngyszemet, a Melki apátságot, mely szintén az UNESCO Világörökségeinek sorát gazdagítja.
Bécstől mindössze 1 órát kell autóznunk, hogy elérjük a völgyet, ahol a Duna partján történelmi kis falvak sorakoznak, a dombokat teraszos szőlőültetvények és kastélyok romjai teszik változatossá. Itt fut a Donauradweg, a dunai kerékpárút és a Welterbesteig, a 180 km-es túraútvonal.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here