Lengyelország észak-keleti részén található a Warmia-Mazuri Vajdaság, amit mindenekelőtt páratlan természeti adottságai miatt kedvelnek a turisták. Tavai menedéket nyújtanak a madaraknak, pusztáin bölények vándorolnak, ősi erdőségei hatalmas területet foglalnak el. Ez az ország legkevésbé szennyezett régiója, melyet évente nagyjából 5 millió turista keres fel. Természetvédelmi területei mellett gótikus kastélyai, középkori várai, templomai és palotái, összesen 16.100, védettség alá tartozó műemléke is hozzájárul ahhoz, hogy az utazók – akiknek egyötöde külföldi – egy pillanatra se unatkozzanak.
A Warmia-Mazuri Vajdaság Lengyelország negyedik legnagyobb, ugyanakkor legkevésbé lakott régiója. Etnikailag viszont az egyik legvegyesebb, hiszen szép számmal élnek itt ukránok, németek, románok és fehéroroszok is. Területének nagy részén mezőgazdasági művelés, állattartás folyik, a fennmaradó vidékeken pedig sok védett park, turista útvonal található. Vizei az ország teljes víztestének 18%-át teszik ki, ennek megfelelően a halgazdálkodás is fontos szerepet játszik a régióban. Idegenforgalma egyre inkább feljövőben van, elsősorban az ökoturizmus a meghatározó, amiből az érintetlen tájak mellett a falvak is kiveszik részüket.
Mazuri-tóvidék
Európában csak nagyon kevés országban található annyi tóvidék mint Lengyelországban. A Mazuri-tóvidék több ezer tava magában foglalja az ország két legnagyobb tavát, a 113 km2-en elterülő Sniardwyt és a 105 km2-es Mamryt. A rengeteg, egymáshoz kisebb folyókkal, csatornákkal kapcsolódó tó a vízisportok végtelen lehetőségét kínálja. Csónakot, jachtot, kenut lehet bérelni, folyamatosan indulnak a hajókirándulások a tavakon. Nyaranta a partokat ellepik a turisták, őket számtalan szálláslehetőség várja.
Olsztyn
A Warmia-Mazuri Vajdaság fővárosa Olsztyn, mely az első benyomások ellenére sok történelmi látnivalót tartogat. A városba érkező turisták a háború után kiépült gyárak és lakótelepek között jutnak el Olsztyn belvárosáig, ahol a város 600 éves múltjának szép emlékei láthatók. Festői óvárosát városfalak fonják körbe, az itt álló épületek nagy része a II. világháború pusztításai után lett újjáépítve, eredeti, középkori házaiból csak kevés maradt fenn. A Szent Jakab katedrális és a 14. századi gótikus vár legszebb épületei közé tartoznak, ám Olsztyn határan túl is bőven van látnivaló, hiszen a tóvidék kellős közepén fekszik a város.
Elblag-csatorna
A 82 km hosszú, hajózható csatornát a 19. században alakították ki. Elsőre semmi különleges nincs benne, hiszen Európában akkoriban számos csatornát hoztak létre a belvízi hajózás és az áruszállítás fellendítéséhez, ez is egy közülük. Ám az Elblag-csatorna mégiscsak más, mint a többi, hiszen Amerikát leszámítva a világon sehol másutt nem található még egy olyan hely, ahol a hajók nemcsak a vízen, de a füvön is közlekednek. A hajók 100 m-es szintkülönbséget küzdenek le az út során, ahol az emelkedő túl nagy, ott egy motoros kisvonat síneken húzza fel őket, majd vontatja át az emelkedő túloldalára, ahol újra vízre kerülnek. Az Elblag-csatornának ez a 19. századi, műemléki gépezete egyedülálló látnivaló.
Gierloz – Farkasverem
A régió egyik történelmi nevezetessége Hitler főhadiszállása, az ún. Farkasverem, amit 1941-45. között használt. Az erdőben tökéletesen elrejtve fekszik a hatalmas bunker, amit felülről a repülőgépek sem fedezhettek fel. A szigorúan titkos bunker több méter vastag falai védték a Führert, aki összesen 800 napon át tartózkodott itt legközelebbi munkatársaival. 1945-ben, két órával a Vöröshadsereg megérkezése előtt a bunkert felrobbantották és elhagyták, de még romjainak mérete is lenyűgöző és egyben hátborzongató látványt nyújt. Az itt kialakított múzeumban láthatók azok a tárgyak, melyeket Hitler itt használt, köztük egy radiátor is.
Frombork
A csendes, középkori kisváros büszkesége a Frauenburg székesegyház, amit Kopernikusz katedrálisként is emlegetnek. A híres csillagász ebben a városban töltötte életének utolsó szakaszát, legtöbb tudományos kutatását is itt végezte. A Warmia-Mazuri Vajdaság gyöngyszemének is nevezett Frombork népessége alig haladja meg a 2500 főt, kellemes hangulatú városka, ahol egy egész napot is érdemes eltölteni. Legfőbb látnivalója a Kopernikusz Múzeum, benne a híres csillagász dolgozószobájával és kutatásaihoz használt eszközeivel.
Grunwald
A lengyel történelemben se szeri, se száma a csatáknak és a háborúknak, közülük az egyik leghíresebb pedig a grünwaldi ütközet. Bár a városkát még a részletes térképeken sem könnyű megtalálni, híre annál nagyobb. Itt győzte le Lengyelország a litvánokkal szövetkezve a Német Lovagrendet 1410. július 15-én. A grünwaldi csata nem is annyira történelmi jelentősége, mint inkább volumene miatt volt meghatározó. Európa legnagyobb középkori csatájaként tartják számon a 10 órás ütközetet, melyben 70 ezer katona vett részt. A nyílt csatatéren ma több műemlék és múzeum is található. A múzeumtól nem messze pedig a csata után egy évvel épített kis kápolna romjai hevernek. Állítólag a német lovagok azon a helyen építették, ahol Nagymesterük elesett. Minden év júliusában a csata emlékére fesztivált rendeznek koncertekkel, kosztümös felvonulásokkal és természetesen az ütközet újra játszásával.
