A települést írásos dokumentumok először 1389-ben említik meg Feldvar néven, majd 1852-ben már Földvár néven. Balatonföldvár neve, a kora vaskori, kelták lakta Balaton fölé emelkedő földvárról ered. Mivel a tó többször is kiöntött, a sáncok nagy részét elpusztította. A XIX. század végén alakult ki itt a fürdőtelep. A település Széchenyi Imre kőröshegyi birtokához tartozó pusztaság volt, majd 1870-ben Spur...
Magyarország történelmének tárgyi emlékeit őrző országos múzeum Budapesten, a VIII. kerületi Múzeum körúton. 1837-47-ben épült klasszicista stílusban, Pollack Mihály építész tervei alapján. A Magyar Nemzeti Múzeumot gróf Széchenyi István alapította.
A Zeneakadémia, másik nevén Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a hazai zenei felsőoktatás legfontosabb intézménye és hangversenyeinek helyszíne. Szecessziós épülete a főváros egyik legimpozánsabb és leghíresebb műemléke.
Elődjét 1875-ben Magyar Királyi Zeneakadémia néven hozták létre. Akkoriban Liszt Ferenc lakásában, a Duna parton működött. Az Andrássy út (akkoriban Sugár út) 67. szám alatti neoreneszánsz palotába 1879-ben költöztették át az intézményt. A...
Kordokumentum első alkalommal 1262-ben említi meg a községet Ederics néven. 1572-ben a törökök porig égették a falut, így pusztasággá változott. A törökök uralmát követően a község ismét benépesül,, így 1696-ban már 17 jobbágy család lakja. Balatonederics 1950-ben Zala megyéhez tartozik.
A község római katolikus temploma valamikor a XIII. század során épült, majd ezt követően 1870-ben átépítették. Az Afrika múzeumban a...
A második legújabb híd a Dunán, az Összekötő vasúti híd szomszédságában. 1995-2011-ig Lágymányosi hídnak hívták. 2011. április 27-én a Fővárosi Közgyűlés javaslatot tett a Földrajzinév Bizottságnál az elnevezés megváltoztatására. A bizottság ezt egyhangúlag támogatva 2011 augusztusában Rákóczi hídnak nevezte el hidat.
A település elnevezésére két elmélet is létezik. Az egyik elmélet szerint a latin castellum szóból ered, amelynek jelentése kastély, vagy a régi magyar szóból, a Gesztelyből van származtatva, amely gesztenyést jelent. A korabeli oklevelekben Keztel, illetve Kastelic neveken említik meg. A jelenlegi település helyén egykor két falu állt. Az egyik a Szentmárton templom környékére épült, a mai kastély területén,...
A Nagykörút, Teréz körút mellett áll Budapest egyik legkorábbi vasúti fejpályaudvara. Elnevezése nem a földrajzi elhelyezkedésével van összefüggésben, hanem az építtető vasúttársaság után kapta. Az elővárosi vonatok innen indulnak a Dunakanyar felé, a 71-es vonalon Veresegyház, a 70-es vonalon Vác irányába. Szegedre, Ceglédre és Szolnokra a 100a vonalon, Esztergomba a 2-es vonalon, Lajosmizsére a 142-es vonalon lehet eljutni. Mivel...
A főváros legforgalmasabb személypályaudvarát, eredeti nevén a Központi Pályaudvart a MÁV építtette 1881-1884-ben eklektikus stílusban. Akkoriban Európa egyik legkorszerűbb pályaudvara volt. Rochlitz Gyula tervezte a fogadóépületet, Than Mór és Feketeházy János a csarnokot. Bezerédi Gyula alkotásában allegorikus szoborcsoport látható a 43 m-re magasodó homlokzaton. Az eredeti szobrokat az 1990-es években lezajlott rekonstrukció keretén belül újragyártatták. A főhomlokzat kapuja mellett...
Nyíregyháza Magyarország hetedik legnagyobb városa, az Észak-Alföldön helyezkedik el, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Északkelet-Magyarország fővárosaként is szokás emlegetni, hiszen Nyíregyháza Megyei Jogú Város 120 ezer lakossal rendelkezik. Három országhatárral is találkozhatunk a város közelében, a szlovákkal, az ukránnal és a románnal.
Nyíregyháza számos programmal várja az ide látogatókat, többek között itt található az ország legnagyobb állatparkja, amely évente több százezer turistát...
A hazai szecesszió egyik legszebb példája a Pártos Gyula és Lechner Ödön tervezésében 1893-1896-ban épült Iparművészeti Múzeum. Tetőcserepei a Zsolnay-gyár remekei. Az épület hangulata a Kelet varázsát idézi. Hatalmas, átriumos belső terét a fehér falak és oszlopok uralják.
