Ezért a festői, fenyők és tamariszok által koszorúzott, 20 km-es partszakaszért sokszáz évvel ezelőtt Split és Trogir ádáz küzdelmeket vívott. Majd a török megjelenésekor a két város előkelőségei sorra kezdték kiépíteni a part mentén erődítményeiket, kastélyaikat – innen ered a terület elnevezése is. A jelenlegi hét kastély csupán töredéke az egykor 13 váracskából álló védelmi rendszernek.
A “hét kastély öble” mára tulajdonképpen egy hosszú láncot alkot, a kis települések úgy egybenőttek, hogy alig lehet elkülöníteni őket egymástól. Csupán a fennmaradt erődítmények jelzik, hogy hol is járunk éppen.
Torgirtól Split felé haladva az első, Kastel Novi, melynek 1512-ben épült citadellaszerű kastélya szinte sértetlenül áll ma is. A híres trogiri Cippico-család kastélya nehéz időkben négy falu lakosságának nyújtott menedéket. Tipikus szűk, tengerparti utcák, árkádok díszítik a várost, a borospincékben a gondosan nevelt szőlőültetvényeken termett jófajta borokat kínálják.
Kastel Luksic felé haladva egy kis öböl partján a Kastel Rusinac megmaradt épületrésze néz a tengerre. Többször bontották és átépítették, már nem szerepel a hét kastély sorában. Viszont mellette található a buja növényzettel befutott, romantikus legendákat mesélő kis templom, melyhez a horvát Rómeó és Júlia, vagyis Mijlenko és Dobrila története fűződik. Regényben és operában is megörökítették már tragikus szerelmüket. Miljenko a Kastel Rusinacot építtető Rosani-család sarja volt. Az ő és Dobrila családja közt lévő szomszédviszály miatt Miljenko bánatában Velencébe ment és katonának állt. Közben Dobrilát a családja arra kényszerítette, hogy menjen hozzá egy gazdag patríciushoz, ő azonban az oltárnál nemet mondott. Ekkor toppant be a templom ajtaján Miljenko, az esküvő így ugyan meghiúsult, de Dobrilát szülei a trogiri apácazárdába küldték. Miljenko is kolostroba vonult és titkos levélváltásokkal őrizték tovább szerelmüket. Végül a szülők, látva gyermekeik egymás iránti hű szerelmét, engedtek és áldást adtak a házasságra. Csakhogy amikor az ifjú pár a Rosani-kastély kapuján készült belépni, lövés dördült, Miljenko holtan terült el. Dobrilát a bánat vitte a halálba szerelme után, végakarata szerint egy sírba helyezték őket. Sírlapjukon a “Béke a szerelmeseknek” felirat áll. A Szent Iván templom 1681 óta őrzi emléküket.
Kastel Luksic, Dobrila családja által épített kastély körül épült ki. A tenger felé fényűző nyaralókastély képét nyújtja. Luksicot az ősi parkok, sugárutak, a csodás reneszánsz hangulat teszi lenyűgözővé. Ráadásul még a strandja is homokos.
Kastel Kambelovac színes kikötője a halászhálók, árbocok, hajók, lámpások és mindeféle halászati felszerelés kavalkadjától nyer igazi mediterrán kisvárosi hangulatot. Az elmúlt ötszáz évben épült házak szépen ölelik körbe a Cambi-család kastélyát.
Kastel Gomilica a legépebben megmaradt kastély, melyet a benedek-rendi apácák építtettek. Fenséges és mégis nyugodt látványt nyújt, ahogy az erődítményszerű kastély tükröződik a tenger vizében. Jó állapotának köszönhetően képes visszarepíteni a barokk korba.
Az a mondás járja, hogy ahol olajbogyó van, az már mediterrán terület. Kastel Stafilic környékén az olajbogyó tömegével terem, olajfa ligetei már 1500 éve burjánzanak szerte e vidéken. Iparművészete és a helyi gazdák terményei kedveltek a turisták körében.
A hét kastély falai a középkor óta mesélik történeteiket, szerelmes és olykor drámai legendáikat és örökítik ezeket generációról generációra. A számos hotel és magánszállás, szép strandok hívogatnak Dalmáciának erre a különleges részére.