A cseh határokon túl is elismert fürdővárost sokan Karlsbad néven ismerik. Az 1350-ben, IV. Károly cseh király és német-római császár által alapított települést sok ismert személyiség kereste fel története során. Gyógyvizében áztatta már magát Casanova, Beethoven, Mozart, Kafka és a mozivilág számos híressége, akik az évente megrendezésre kerülő Karlovy Vary Filmfesztivál vendégei voltak.
Karlovy Vary mit sem veszített a fényéből, sőt, csillogóbb, mint valaha. Divatos üdülővárossá nőtte ki magát, ahova németek, osztrákok, oroszok és egyre nagyobb számban arabok is jönnek, hogy kipróbálják a legújabb vízkúrákat. A fürdőn kívül Karlovy Vary építészeti szempontból is sok látnivalót tartogat, a környező hegyekben túralehetőségek, a városban pedig színes kulturális és művészeti programok várják az idelátogatókat.
A kommunizmus évtizedei alatt elhanyagolt fürdőt a rendszerváltás után kezdték eredeti pompájában helyreállítani. Az épületeket felújították, a szocreál nyomait és a kommunizmus kiemelkedő alakjait ábrázoló szobrokat lecserélték. Évente átlagosan 150 ezer ember utazik Karlovy Varyba, hogy élvezze a 13 melegvízű forrás gyógyhatásait és igénybe vegye az elsőosztályú kezeléseket. A városnak saját itala is van, a híres Becherovka, amit 1807-ben kezdett először készíteni az egyik gyógyszertár tulajdonosa. A “Karlsbadi Keserű” iránt hamar megnőtt a kereslet. Hogy a gyógynövény alapú likőr pontosan hogyan készül, azóta is rejtély fedi, a titkos recept apáról fiúra öröklődik. A Becherovkat gyakorlatilag Karlovy Vary valamennyi éttermében és bárjában meg lehet kóstolni. A városban található Jan Becher Múzeumban a likőrhöz kapcsolódóan mindent megtudhatunk.
A kolonádok, vagyis az oszlopcsarnokok Karlovy Vary szimbolikus építményei és büszkeségei. A fedett sétányok nagy részét a 19. század végén, 20. század elején építették, hogy a forrásokat jobban hozzáférhetővé tegyék. Közülük a legszebb a neoreneszánsz stílusú Malom oszlopcsarnok, ami 132 m hosszú, 13 m széles és öt melegvízű forrás található benne. Az 1975-ben épített oszlopcsarnok a szocialista művészeti törekvések Karlovy Vary eleganciájához egyáltalán nem illő jegyeit viseli magán – ez egy másik történelmi korszak emléke. A Melegvízű forrás vagy ahogy sokszor nevezik, a Forró Tavasz kolonnádban található az egyetlen olyan forrás, aminek vizét a fürdéshez is használják. A csarnok közepén 15 m magasra tör fel a gejzír, melynek már gőze is gyógyhatású.
Karlovy Vary alapításához egy legenda fűződik, mely szerint IV. Károly király a közeli erdőkben vadászott, amikor kutyái egy föld alól feltörő, buborékos forrást találtak. A király a víznek gyógyerőt tulajdonított, ezért azonnal elrendelte, hogy építsenek fel mellette egy kis várat. Az e körül kialakult település lett Karlovy Vary, melynek jelentése Károly Fürdője. Az első fürdőt 1522-ben építették fel itt, ahol hamarosan a kor legnagyobb személyiségei tettek látogatást, mint Nagy Péter cár, Albrecht Wallenstein, később Freud és Marx. A II. világháború után a kelet-európai országok is felfedezték maguknak a fürdővárost, ami hamarosan a proletariátus első számú célpontja lett. Orvosi rendelvényre munkások ezrei töltöttek el itt 2-3 hetet, hogy kúrálják fáradt vagy törött végtagjaikat. Még ma is sokan kifejezetten orvosi javaslatra jönnek Karlovy Varyba, ahol több exkluzív kórház is található.
Két fürdőzés között érdemes ellátogatni a Moser üveggyár múzeumába is. A Moser márkát az egész világon ismerik és a legmagasabb minőségben gyártott üvegedényekkel azonosítják. A látogatóközpontban az érdeklődők nemcsak a 150 éves gyár és az üvegkészítés múltját, de a jelenét is megismerhetik. A luxus kategóriát képviselő Moser üvegtárgyak legszebbjeit, mintegy 2000 darabot állítanak ki, a látogatók akár vásárolhatnak is a termékekből.
