A nácik és a fasiszták bukását követően Horvátország a szocialista Jugoszlávia része lett, élén Josip Broz Titoval, akinek 1980-as halála után az ország egyre több nehézséggel nézett szembe. Problémák jelentkeztek szinte minden területen, a gazdaságban, a politikában és a vallási életben is. A jugoszláv szövetség lassan kezdett összeroppanni. A koszovói válság és Slobodan Milosevic megjelenése Szerbiában 1986-ban félelmet váltott ki a horvát politikusoktól. Attól tartottak, hogy a Jugoszláviát alkotó köztársaságok elveszítik önállóságukat.
A jelenség nem volt egyedülálló, hiszen az 1980-as évek közepétől Kelet-Európa valamennyi államát átjárta a szocializmus hanyatlásának egyre erőteljesebben fújó szele, melynek eredményeként Jugoszlávia felbomlott és a többi volt szocialista államhoz hasonlóan Horvátország is megtarthatta első szabad választását 1991-ben.
Függetlenségi háború
Ekkor kikiáltották az ország függetlenségét, de évekig tartó, az ország újkori történelmének egyik legvéresebb időszaka kezdődött el. Horvátország egyes területein a Habsburgok idején történő telepítések miatt a szerb lakosság volt többségben, akik továbbra sem ismerték el Horvátországot független államként. Létrehozták a Szerb-Krajina Köztársaságot, mely azonban egyik ország részéről sem nyert hivatalos elismerést.
Ezzel Horvátország teljes területe szuverén állam lett.
