Dublin
Írország legnépesebb és Európa ötödik legnagyobb városa. Mint ilyen, oktatási, művészeti, közigazgatási, gazdasági és ipari központ, idegenforgalmát tekintve a világ 30 legnépszerűbb városa között szerepel. Dublint a Liffey-folyó osztja északi és déli részre, a város klímája egész évben kellemes, mentes a szélsőségektől. Becsült adatok szerint az ír főváros lakóinak több mint fele 25 év alatti, ezért is tartják Európa legfiatalosabb városának. Természetesen a szórakozási lehetőségek és az éjszakai élet is igazodik ehhez, ilyen szempontból is nagyon tágak itt a lehetőségek. A város híres szülötte George Bernard Shaw, látnivalói közé tartozik a Malahide vár, a Talbot botanikus kert, a James Joyce múzeum. Aki szeret vásárolni, Dublinban a legjobb helyre érkezik.
Belfast
Népesség tekintetében Dublin mögött jóval lemaradva Belfast tölti be a második helyet a legnagyobb városok listáján. 270 ezer ember él itt, Észak-Írország fővárosában. A tősgyökeres belfastiak sokat tudnának mesélni a város kereskedelemből szerzett gazdagságáról, de az erőszakról és a fájdalomról is. Bár területén már a bronzkortól kezdve éltek emberek, modern településsé az 1600-as években vált. Írország valamennyi városa közül Belfast vett részt legnagyobb mértékben az ipari forradalomban, népessége ettől kezdve minden évtizedben megduplázódott, a város a világ legnagyobb vászon exportőre lett, ezzel együtt a hajógyártás és a dohányipar is virágzásnak indult. Viktória királynő is ellátogatott Belfastba, ennek emlékét műemlékek, épületek és utcák nevei, valamint a Queens College őrzi.
Cork
Közel 200 ezren lakják ezt a dél-nyugati várost, mely a Lee-folyó partján terül el. Cork tipikus ír város régi stílusú, szűk utcákkal, a folyón átívelő hidakkal, melyek miatt Írország Velencéjének is nevezik. Korábban elsősorban nehéziparáról volt ismert, kikötői a 19. században óriási forgalmat bonyolítottak, nagyrészt ennek volt köszönhető a város akkori virágzása. Napjainkban azonban inkább vegyi üzemek és nagy informatikai cégek a meghatározók gazdaságában. A város építészeti szempontból is jelentős, kiemelkedő épületei az Elysian toronyház, a Shandon templom, a Szűz Mária katedrális, a Városháza és az Operaház. Corkban a telek enyhék, a nyarak hűvösek, ezért egész évben kitűnő úti cél.
Limerick
Írország negyedik legnagyobb városának népessége nem éri el a 100 ezer főt. A dán vikingek alapították a települést a 9. században a Shannon-folyó torkolatánál. A középkorban fallal védett erősség volt, egyre növekedett és bővült, ma virágzó ipari kikötőváros. Bár rengeteg főút keresztezi egymást a városban és annak környékén, a turisták útvonalán általában kívül esik. Limericket unalmas, álmos városnak tartják, Idegenforgalmán az sem lendít sokat, hogy ez Írország legfelhősebb városa, ahol évente átlagosan csupán 62 napon át élvezhető a napfény. Ugyanakkor Limerick zenei és éjszakai élete kifejezetten élénk, látnivalói közé tartozik a Szűz Mária székesegyház, az egyetem épülete és a tejpiac, ami az ország egyik legrégebb óta működő piaca. A turizmus fellendítése érdekében 2006-ban vezették be az Utcai Nagykövetek szolgáltatását, akik Limerick utcáin ingyenesen a turisták rendelkezésére állnak információkkal, legyen szó az építészetről, a nevezetességekről vagy a tömegközlekedésről.
Derry
Írország ötödik, Észak-Írország második legnagyobb városa, mely a Szent Kolumbán által alapított apátságból nőtte ki magát. A 16. század végén Derry angol ellenőrzés alá került, a 17. században pedig nagyiramú fejlesztések indultak meg a városban. Ez volt Írország legelső városa, melyet tervszerűen alakítottak át. Több mint 10 különböző londoni cég végezte a munkálatokat, hatásuk olyannyira nagy volt a városra, hogy át is nevezték Londonderry-nek, ez ma is a hivatalos elnevezése. Bevehetetlen városnak is hívják, hiszen történelme során még soha nem veszített csatát. Városfalai helyenként 10 m vastagok, szinte áthatolhatatlanok és Európa legjobb állapotban megmaradt városfalai közé tartoznak.
Lisburn
A 80 ezer lakost számláló Lisburn egészen fiatal város, hiszen a 17. században alapították, miután a helyén korábban létező település leégett. Lisburn elsősorban az ír vászon ipar bölcsőjeként vált ismertté, első üzeme 1698-ban kezdte meg működését. A Lagan-völgyben fekvő város központjában sok 18. századi épület áll, mégis inkább egy modern település, ahova a vállalatok Észak-Írországban a legszívesebben fektetnek be, ahol magas az életszínvonal, alacsony a munkanélküliség és a környéken a legmagasabbak az ingatlanárak. Központja a művészeteknek és a kultúrának, tökéletes hely a vásárláshoz.
Galway
Több mint 70 ezer lakosával Írország hetedik legnagyobb települése, melyet az ország kulturális központjaként ismernek. Számos ünnepi rendezvény, kulturális fesztivál zajlik egész évben, fiatal lakossága aktívan részt vesz a zenei és művészeti életben, ezzel is hozzájárulva Galway idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez. A város népessége folyamatosan növekszik, ugyanakkor hagyományait szilárdan őrzi. A középkori építészet nyomokban még ma is visszaköszön, emlékeztetve Galway fénykorára, aminek Cromwell 1652-ben vetett véget. Írország egyik legelevenebb városa ez, ahova a turisták nem a csendért és a nyugalomért jönnek, hanem az egyformán mozgalmas nappalokért és éjszakákért.
Newtownabbey
Mintha csak Belfast külvárosa lenne a 65 ezres település, melynek iparában az informatika és a számítástechnika játssza a főszerepet. Newtownabbey hét falu összevonásával jött létre, 1958-ban emelték hivatalosan városi rangra. Látnivalók tekintetében a város nem büszkélkedhet széles kínálattal, környékén azonban gyönyörű tájak várják a kirándulókat. A közelben található az Óriások Útja, Írország egyik természeti csodája.
Bangor
Az ország kilencedik legnépesebb városa, tengerparti üdülőhely, melyet Írország legkellemesebb városának is megválasztottak. Bangorban mindig pezseg az élet, erről rengeteg étterme, szórakozóhelye, üzletei és felújított kikötői gondoskodnak, melyek nemcsak a turistákat vonzzák, de egyre többeket csábítanak az ide költözésre is. A város hosszú és változatos múltja egészen a bronzkorig nyúlik vissza, később a gyapot termesztés központja lett, kikötője élénk forgalmat bonyolított. Friss tengeri levegője miatt a viktoriánus korban érkeztek ide az első turisták, Bangor akkoriban az egyik legdivatosabb üdülőhelynek számított. Ma Belfast agglomerációjához tartozik, sokan innen ingáznak otthonuk és munkahelyük között. Látnivalói közé tartozik 6. századi apátsága, valamint több 17-18. századi épület, köztük a régi vámház.
Craigavon
61 ezer lakosával Írország tizedik legnagyobb városa. Létrejöttét tekintve sokban különbözik a többitől, hiszen ez egy mesterségesen alapított település, melynek építési munkálatai 1965-ben kezdődtek. Nevét Észak-Írország első miniszterelnökéről kapta. Építésével a várhatóan megnövekedő népesség elhelyezése és a Nagy-Britanniában már bevált mesterséges városalapítás követése volt a cél. Azt is remélték tőle, hogy Belfast lakói közül sokan átköltöznek majd ide, ezzel együtt pedig a vállalatok figyelmét is fel tudja kelteni és több befektetőt tud elcsalni a nagyvárosból. A kitűzött célok közül gyakorlatilag egyiket sem sikerült beváltania. Régi lakótelepeinek nagy részét már lebontották, helyükre bevásárlóközpontok és modern létesítmények kerültek. Craigavon az elmúlt években kezdte megtalálni saját útját Írország nagyvárosai között.
