Harz-hegység – A német tündérmesék földje

A mesekönyvek lapjai sem tudnak annál idillibb képet festeni, mint ami a Harz-hegységben vár ránk. A régi, nyeregtetős házak apró ablakaikkal, a keskeny, macskaköves utcák, a sötét erdők, a rohanó patakok és a ködbe vesző, zord hegyek mintha ismerősnek tűnnének. A gyerekkorunkban sokszor hallott mesék a manókról, boszorkányokról és tündérekről, a szegény favágókról és az éji koboldokról akár itt is játszódhattak volna. Nem is meglepő, hogy a Harz-hegység fontos forrása a német folklórnak, de sok történet, melynek gyökerei ide nyúlnak vissza, az ország határain túl is jól ismert.

A Harz-hegységtől csupán 40 km-re fekvő városban, Kasselben élt a híres író páros, a Grimm-testvérek, akik a környékbeli népmesékből és a generációkon át szájról szájra örökített misztikus történetekből merítettek ihletet műveikhez. Tulajdonképpen a Harz-hegység Jancsi és Juliska, a Hamupipőke és Csipkerózsika szülőföldje is. A hegyvidék lakói évszázadokon keresztül az ezüstbányászatból tartották fenn magukat és tették ezzel gazdaggá környékbeli városokat. A bányászcsaládok azonban a föld alatt élték mindennapjaikat, ez köszön vissza például a Hófehérke és a hét törpe meséjében.

A Harz-hegység Németország legészakibb hegyvonulatának része, természeti értékeinek védelmére hozták létre a Harz Nemzeti Parkot 1990-ben. A vidéket turistautak szövevénye szeli át, melyek titokzatos lápok mellett, legendás erdőkön visznek keresztül. A régió legjelentősebb természeti értéke Észak-Németország legmagasabb hegye, az 1142 m-es Brocken-hegy, mely Goethe Faustjának leghíresebb jelentének, a boszorkányok gyülekezésének színhelye. A hegy kopár csúcsai a helyiek fantáziájában régóta az ördögökkel és a boszorkányokkal kapcsolódnak össze. A turistákat ma egy kis gőzvasút viszi fel a hegyre, Németország legmagasabban fekvő vasútállomásáig. Ha inkább a sétát vagy a túrázást választjuk, nagy az esély rá, hogy találkozni fogunk gímszarvassal, vaddisznóval és őzekkel, hiszen a Harz-hegység kiemelkedően gazdag állatvilággal rendelkezik. Egy kis szerencsével még vadmacskát és hiúzt is láthatunk. A vidék olyannyira érintetlen, hogy a jövőben bármiféle emberi beavatkozás nélkül várhatóan növekedni fog az itt élő ritka fajok egyedszáma.

Természeti látnivalói mellett a Harz-hegységben csodás kis középkori települések rejtőznek. A régió hírnevét a 16. századi, gyönyörű állapotban megőrzött kisvárosok gazdag kulturális és történelmi hátterükkel még tovább öregbítik. Túrázó külföldit csak keveset látni errefelé, a Harz-hegység városai azonban nagyon népszerűek a más országból érkező utazók körében. Közülük is kiemelkedik Quedlinburg, mely az UNESCO Világörökségeinek sorába tartozik. Történelme során nagyrészt nők irányították a települést, mely Németország legelső fővárosa és a középkorban virágzó kereskedelmi központ volt. Quedlingburgban nem lehet külön látnivalókról beszélni, az egész város önmagában csodálatos. Őrzi középkori elrendezését, benne több mint 1300 hagyományos német stílusban épült, favázas házzal. A középkori építészeti múzeumban láthatjuk Németország legrégebbi, 1340-ből fennmaradt favázas lakóházát. A Szent Servatius templom az első császár, Henrik és felesége végső nyughelye, a híres főszékesegyházi kincstár pedig a román építészet remekműve. Quedlinburg központjában áll a piactér, körülötte reneszánsz és középkori épületekkel, több nagy szállodával és a városházával.

A Harz-hegység másik híres városkája Goslar, melynek jelképei a favázas házakat díszítő, fából faragott emberalakok. A város szélén több mint 1000 éven át működött a Rammelsberg ezüstbánya, mely ma az UNESCO Világörökségi védelme alá tartozik. A turistákat kisvasút viszi le a bánya mélyére, mely a 16. század elején hatalma és gazdagsága csúcsára juttatta a várost. Goslar körül még mindig látható az eredeti városfalak nagy része, központjában található a piactér, közepén a 13. századi szökőkúttal, melyen az aranyozott sas Goslar szabad császári városi titulusát szimbolizálja. Itt áll a városháza, melynek nagy része a 15. században készült, felső emeletén látható a csodálatos, 16. századi terem, a Huldigungssaal, benne késő gótikus mennyezeti és falfestményekkel. A piactéren találjuk az 1494-ben épült szabó céh-házat, melyet nyolc 17. századi szobor díszít. A Kaiserpfalz Németország legrégebbi épen fennmaradt román stílusú palotája, melyet III. Henrik építtetett, a hozzá tartozó St. Ulrich kápolnában őrzik az uralkodó szívét. A városban baba-, hangszer- és kézműves kiállítást is megnézhetünk.

A Harz-vidék színes városa Wernigerode, a turisták által az egyik legkedveltebb települése a környéknek. A piactéren álló városházát 1277-ben eredetileg színháznak építették, innen nem messze találjuk a régi vízimalmot és a 15. századi, gyönyörű szállodát. A várost a hegytetőn ülő vár uralja. A 12. században épült, a középkorban a császárok vadászkastélya volt. A látogatók számára 1930-ban nyitották meg, eredeti bútorokkal berendezett 40 szobájában a középkori német nemesség életkörülményeiről tudhatunk meg többet. Nyaranta a kastélyhoz lovaskocsik viszik a látogatókat. Wernigerode leghíresebb kávézója a Café Wein, melynek története 1583-ig nyúlik vissza, belsejében néhány lenyűgöző építészeti megoldást láthatunk. Akárcsak Quedlinburg és Goslar, Wernigerode is gyönyörű karácsonyi vásároknak ad otthon.