Falusi turizmus Horvátországban

Sokak számára az ideális pihenés kellékei egy közeli reptér, egy mindent igényt a legmagasabb szinten kielégítő szálloda, a kertjében hatalmas medencével vagy a pár lépésnyire lévő tengerparton való heverészés. Aki viszont úgy dönt, szívesen adná fel mindezt és inkább elvonulna az üdülőközpontok nyüzsgő világától, a falusi turizmusban egy sokkal természetközelibb kikapcsolódási formát találhat.

Az agroturizmus az 1990-es években kezdett terjedni világszerte. Kezdeményezői azok a luxust megunt utazók voltak, akik megelégelték, hogy az országokból csak a hoteleket és a kimondottan a turisták számára létrehozott attrakciókat látják. Úgy gondolták, ahhoz, hogy a kulisszák mögé nézhessenek, megismerhessék a vidéki életet, a helyiek hétköznapjait, a legjobb mód, ha beköltöznek közéjük. Horvátországban a falusi turizmus az idegenforgalomnak mindössze 1%-át teszi ki, tehát egyelőre gyerekcipőben jár. De egyre többen kezdik felfedezni romantikáját, így a horvát családok is évről évre szívesebben kapcsolódnak be és nyitják meg házaik kapuját a külföldiek előtt.

A falusi turizmus nem jelenti, hogy bármiről le kéne mondanunk, ami teljessé tehet egy fantasztikus nyaralást. Sőt, a horvátok híres vendégszeretetét is közelebbről élvezhetjük, mint egy többicsillagos hotelben. Horvátországban ráadásul az egyes vidékeknek olyan különböző az éghajlata és a domborzati képe, hogy akármerre járunk, legyen az a tengerpart vagy a belsőbb régiók, mindenütt más és más arcát ismerhetjük meg az országnak. Az Isztria, Muraköz vagy Dalmácia és a többi, nyári turistaáradattól mentes horvát terület is számos lehetőséget tartogat a falusi turizmus híveinek.

Egy hagyományos nyaraláshoz képest sok kézzelfogható különbséget tartogat az agroturizmus. A panziókká átalakított családi házak helyett hagyományos falusi otthonokban szállhatunk meg és nem kell a környék éttermei közt keresgélnünk, hogy tradícionális, az adott vidékre jellemző, házias ízeket kóstolhassunk. A vendéglátók helyben termesztett zöldségekből, gyümölcsökből és a háznál előállított tejtermékekből készített ételekkel kényeztetik a vidékre vágyó turistát. A háborítatlan harmóniát a városok zaja helyett csak a háziállatok hangja töri meg. Ha még ez sem lenne elég, a munkából is kivehetjük a részünket. Természetesen nem arról van szó, hogy a háziaktól mi vállaljuk át a mosogatást vagy velünk szántatják fel a kertet, de szüretek idején bizony sokan kötik össze a kellemest a hasznossal és vágnak bele a szőlő, olajbogyó vagy éppen a spárga szedésébe. Ez a legkevésbé sem munka, sokkal inkább kaland, melynek során teljesen beleolvadhatunk a helyi közösségbe. A háziállatok körüli teendőkbe is bekapcsolódhatunk, részt vehetünk a kecskefejésben és a sajtkészítésben is. Mondani sem kell, ezek a programok teljesen szabadon választhatók, a cél az, hogy minél színesebb és minél életszerűbb legyen a falusi vendéglátás keretében eltöltött idő.

Az agroturizmus azonban nem kötődik ilyen szigorúan a mezőgazdasághoz, hiszen számos ettől független lehetőséget kínál az aktív kikapcsolódásra. Lovaglás, kerékpározás vagy akár vadászat is belefér az agro-nyaralásba. Házi borok, prsut, az erdő gyümölcsei, kenyérdagasztás, közös esti hússütések és mulatozás körítve hamisítatlan vidéki romantikával. A lényeg a falusi Horvátország mindennapjainak megismerése, belecsöppenni egy kis időre a ma is élő hagyományok és a jelen dolgos, ám mégis kedves és szeretettel teli világába.