Cordoba, a mór Spanyolország ékköve

Ezt az andalúz várost régen különböző hangzatos nevekkel ruházták fel, hívták a Nyugat Konstantinápolyának is. Megérdemelten, hiszen Cordoba talán az egyik legszebb város a világon. Mai szépsége és bája nagyrészt a mór uralomnak köszönhető, amikor itt volt a művészet, a kultúra, a tudományok, különösen az orvostudomány központja. Cordoba dióhéjban magával ragadó, hangulatos és felejthetetlen.

Szűk, kanyargós utcái, kis terei, alacsony, fehérre meszelt házai az utcáról is látható gyönyörű teraszaikkal mind a mór múltra emlékeztetnek. Még napjainkban is Nyugat-Európa Mekkája a híres Nagy Mecsettel, mely ma már székesegyház és az egyik legszebb példája a nyugati iszlám művészetnek és építészetnek. A Mezquita, vagyis a Nagy Mecset története a 8. századra nyúlik vissza, amikor a mórok megérkeztek és egy vízigót templomot találtak Cordoba központjában. Ennek maradványai ma is láthatók a templom padlójában kialakított mélyedésben. A mórok a római időkből megmaradt oszlopokat és épületmaradványokat is felhasználtak a Mecset építéséhez, melyet aztán két évszázad múlva sikerült befejezni. Ekkor a cordobai Nagy Mecset a világ második legnagyobb muzulmán temploma volt. A mór uralom után, 1236-ban alakították át keresztény katedrálissá, tengernyi boltívvel és oszloppal, reneszánsz, majd barokk stílusban. A Mecset hatalmas terasza – ahol egykor a mórok imádkoztak a szabad ég alatt – és fákkal teli kertje is elvarázsolja a látogatót.

A La Judeira Cordoba történelmi zsidónegyede, mely nagyon szépen példázza nemcsak a város, de egész Spanyolország gazdag zsidó örökségét. Keskeny, macskaköves utcái a virágok illatával belengve sétára csábítanak. Miután az országból 1492-ben kiutasították a zsidókat, a zsinagógákat is sorra lerombolták. Spanyolországban mindössze három maradt meg belőlük, közülük egy, mely 1315-ben épült itt, Cordobában található. A szintén a negyedben található Casa Sefarad épületét nagyon korhűen rekonstruálták. Pont úgy láthatjuk, ahogyan a 14. században kinézhetett. Öt szobájában a zsidó vallással és kultúrával kapcsolatos kiállítás látható.

A királyi palota, az Alcazar egyes részei, mint a masszív falak és a tornyok a mór időkből származnak, de legtöbbjük XI. Alfonz uralkodása alatt jött létre a 14. században. Eredetileg négy tornyából három maradt meg, a negyediket a 19. században rombolták le. Számos gyönyörű római mozaikot és a 3. századból származó márvány szarkofágokat láthatunk a várban. Az Alcazar körül arab stílusban kialakított díszes medencék, szökőkutak és szép kertek adnak tökéletes hátteret a különböző nyáresti rendezvényekhez. Az épület előtt található a Camposanto de los Mártires, mely egykor a keresztény vértanúk vesztőhelye volt.

Augustus császár idején építették a Guadalquivir-folyó felett átívelő, 225 m hosszú Római-hidat, a Puente Romanot. 16 boltíve közül ma már egy sem eredeti és a hidat is többször felújították. Feltételezések szerint a híd a Rómából Cadizba vezető út, a Via Augusta része volt. Utolsó rekonstrukciója 2006-ban történt, azóta a hídon csak gyalogosan lehet közlekedni. A Puente Romano déli végén a Calahorra-torony magasodik. 1369-ben építették Cordoba védelmére a támadó csapatokkal szemben. A 18. század során a toronyban börtön működött, a 19. században pedig már leányiskola. Jelenleg egy kulturális intézménynek ad helyet, ahol interaktív előadások keretében mutatják be a 10. századi Cordoba életét, amikor három kultúra, a keresztény, a zsidó és a muszlim élt egymás mellett.

Cordoba éppolyan lenyűgöző ma, mint volt évszázadokkal ezelőtt. Kevesen tudják, hogy a 11. században Európa egyik legfontosabb városa volt. Lakói a legkülönbözőbb vallások képviselőiként békében éltek együtt, nagy filozófusok, tudósok és művészek választották lakhelyül ezt a csodás helyet. Cordoba ma is egy nagyon mozgalmas város, ahol a kultúra és a művészet csodás emlékei mellett elevenen élnek az andalúz tradíciók, a bikaviadal és természetesen a flamenco.