Cetinje – Montenegró egykori fővárosa

Cetinje volt Montenegró első fővárosa és a korábbi Zeta állam legrégebbi központja. Az ugyanilyen nevű kis folyó után kapta a nevét. A hihetetlen hosszú történelemmel rendelkező város az egykori montenegrói metropolisz központja volt. A 19. század végén a Montenegrói királyság fővárosa lett és I. Miklós montenegrói király rezidenciájává vált. A híres Budva városától csupán 29 kilométerre található Cetinje.

Egy kis történelem

A Zeta nép vezetője, Ivan Crnojević fedezte fel a várost 1482-ben. Otthagyta a Shkodrai-tó partján lévő erődjét Žabljakban, és áthelyezte rezidenciáját Cetinje-be. Több évvel később építették meg a Cetinje monostort, melyet Krisztus anyjának tiszteletére hoztak létre.

A jugoszláv idők alatt a Montenegrói köztársaság központja Podgorica volt (korábban Titograd). Ezzel egy időben pedig a szerb város, Belgrád volt a főváros. S még azután is, hogy Jugoszlávia felbomlott, Belgrád maradt Szerbia és Montenegró fővárosa egészen a 2006-os hivatalos összeomlásig, amikor elismerték függetlenségét. 2006 július 3-án pedig nyilvánosan szavaztak róla, hogy Podgorica vagy Cetinje legyen az új főváros, melynek eredményeként az előbbi nyert. Ma Cetinje Montenegró második fővárosa és világ- és oktatási városnak tartják. Itt található a Kulturális Minisztérium, sőt, még a montenegrói elnök rezidenciája is, a Kék Palota.

Látványosságok

Cetinje rengeteg olyan látványosságnak ad otthont, ami főleg a spirituális embereket fogja lenyűgözni. A Cetinje monostor az egyik fő spirituális maradvány Montenegróban. Minden hívőnek el kellene látogatnia a monostorhoz. A több alkalommal is lerombolt monostor jelenlegi formáját 1724 óta őrzi. Egy különös tény, hogy 1863-ig a herceg rezidenciájaként is szolgált. A Cetinje monostor alsó templomában találhatóak Keresztelő János jobb kezének, Szent Péternek a maradványai és a Szent Kereszt néhány része.

A Vlaška templomban van a Lovcen lelke emlékmű, melyet a montenegrói emigránsok tiszteletére állítottak, akik meghaltak a hazavezető útjukon. Egy megtisztelő küldetés után, hogy megvédjék hazájukat az I. világháború idején, Amerikából tértek volna vissza hajóval, ám sajnos ez elsüllyedt az albán partoknál.

Azoknak sem kell elkeseredniük, akik a művészetet és a történelmet kedvelik, nekik is rengeteg látnivaló jut a városban. Miklós király palotájában van Montenegró Nemzeti Múzeuma. A palotát 1863-ban kezdték építeni és 4 évig tartott. A múzeum kiállítása Montenegró egyik legérdekesebb látványossága. Megismerkedhetünk az arannyal és drágakövekkel díszített katonai érmekkel, képekkel, zászlókkal, bélyegekkel és egyéb történelmi értékekkel. Az udvari könyvtár hihetetlen fontossággal bír, ugyanis körülbelül 10.000 könyv található itt világi és vallásos témákban.

A Kormányház (Vladin Dom). Itt található a Történelmi és Művészeti Múzeum, a művészeti galéria, ahol Pierre-Auguste Renoir, Salvador Dalí, Pablo Picasso, Marc Chagall és más neves művészek műveit tekinthetjük meg.

Njegos múzeuma – Biljarda. A múzeum épületét kőfallal és négy toronnyal vették körül. Itt van Njegos múzeuma és a népművészeti múzeum. A Biliárd Ház udvarán van egy pavilon, amin egy domborműves térkép látható, ahol megtudhatjuk, pontosan hol is fekszik Montenegró. A 20*20 méteres térképet egy osztrák szakember készítette cementből méret arányosan Macedóniától és Horvátországtól Albániáig.

II. Petar Petrovic-Njegos mauzóleuma a Lovćen-hegy tetején található. A Jezerski vrh magassága, ahol a mauzóleum van, tengerszint felett 1657 m. A Lovćen-hegy csúcsa, Štirovnik 1749 méterrel a tengerszint felett található.

Ivanova Korita-ból Kotor felé haladva elhagyjuk a Njeguši nevű falut, ami a Petrović dinasztia születési helye. Otthonuk ma már egy múzeumnak ad otthont. Itt készítik a híres Njeguški sonkát.