Cesky Ráj, a Cseh Paradicsom

A vidék évszázadokon keresztül békés menedéke volt festőknek, íróknak, művészeknek, felüdülést nyújtott a városokból elszakadni vágyó kalandoroknak. A Cesky Ráj látványos sziklákat, mély völgyeket, kanyargó folyókat, sűrű erdőkben megbúvó tavakat, ásványtani és régészeti lelőhelyeket tartogat, melyek összességében 2005 óta alkotják az UNESCO Geoparkját.
Ez a rendkívül színes, mozaikos táj, kiegészítve a történelmi emlékekkel és a népi építészet, tradíciók kavalkádjával, mintegy 1400 km2-t fed le. Bár a Cseh Paradicsom elnevezés kissé szerénytelennek tűnhet, kétség sem fér hozzá, hogy itt Csehország egyik legszebb vidékén járunk.

Emberi település nyomait 50 ezer évvel ezelőttről találták meg Cesky Ráj területén. Az i.e. 5. században már mezőgazdasági művelés folyt a lejtőkön, néhány évszázaddal később pedig fallal körülvett település is létezett itt, ügyesen kihasználva a sziklás terep sajátos adottságait. A 12-13. században a korábbi várak nagyobb településsé nőtték ki magukat, megindult a földek művelés alá vonása, egyre gyarapodott a mezővárosok száma. A 16. században a harmincéves háború, később az osztrák-porosz háború sújtotta a vidéket. Különös nevét a Cseh Paradicsom a 19. században kapta, amikor a festői tájakon, az Óriás-hegy lábainál sorra épültek a kastélyok és rezidenciák. 1955-ben nyilvánították természetvédelmi területnek az akkori Csehszlovákiában. A 20. század elejétől kezdve a Cesky Ráj az egyik legnépszerűbb régiója az országnak.

A vidék egyik fő vonzerejét a Jicín és Zelezny Brod között található szikla alakzatok adják. Köszönhetően a természet erőinek, megcsodálhatjuk a homokkő képződményeket, melyek közül van, amelyik eléri a 60 m-es magasságot. A természeti látnivalók mellett Jicín városába is érdemes betérni, amit Csehország egyik legszebb településeként tartanak számon. Piros tetős házai, városkapuja és középkori főtere a város jómódjáról mesélnek, mely nagyrészt Albrecht Wallensteinnek köszönhető, aki korának kereskedelmi, politikai és hadügyi szempontból is az egyik legmeghatározóbb és egyben leghatalmasabb személyisége volt. A vidék szinte valamennyi kastélyát megszerezte, kiterjedt birtokainak központjául pedig Jicínt választotta. Anyagi áldozatokat nem kímélve fogott a város szépítésébe, ennek eredményeként sétálhatunk ma a mesébe illően szép utcákon.

A szikla alakzatok és -labirintusok között barangolni, a magasból csodálni a tájat valódi felüdülés a testnek és a léleknek. Az egyik legszebb panorámát a Kozákow toronyból lehet látni, de népszerű célpontok a Hrubá Skála sziklaképződményei is. Itt, magasan a sziklák tetején áll a Hrubá kastély, ahol ma wellness központ működik. A Trosky vár még romjaiban is káprázatos látványt nyújt, ahogyan a magasból őrködik a vidék felett. Két megmaradt tornya a Cseh Paradicsom szimbóluma, alattuk földalatti barlang- és folyosó rendszerek futnak. A harmincéves háború óta azonban a Trosky várat senki nem újította fel, festői romjai ma leginkább a fotósokat és az ihletre vágyó művészeket vonzzák. A vidék egyik legismertebb nevezetessége az alacsony hegyfokon ülő Kost vára, mely soha nem adta meg magát az ellenségnek. A benne látható kiállításon a tulajdonos Kinsky-család történetéről tudhatunk meg többet.

A neogótikus Sychrov kastély a 19. században élte fénykorát, amikor a Franciaországból ide érkező, a francia uralkodóval rokonsági kapcsolatban álló Rohan-család lett a tulajdonosa. A neogótikus stílusú épület ritka gyűjteményeket rejt, köztük francia portré festményeket, a 18-19. századból származó festett cseh üvegtárgyakat. A kastély angolparkjában solymászati bemutatót tartanak. Az épületet számos filmben láthattuk már, gyakori forgatási helyszín.
A Mnichovo Hradiste Albrecht Wallensteinről mesél, akinek neve szorosan egybeforrt Cesky Ráj történelmével. A korábbi reneszánsz kastély átalakítása a neves építész, Canevalle nevéhez fűződik, aki 1696-ban kezdte meg a munkálatokat. Az újjászületett épület gazdagon díszített szobái gyönyörű példái a barokk lakásbelsőknek.

A Cesky Ráj területét keresztbe-kasul szelik át a turista ösvények. Nemcsak nehézségi fokozatuk alapján érdemes válogatni közöttük, de aszerint is, hogy mit szeretnénk látni a vidékből. Kadlínból érdemes elindulni, ha bepillantást szeretnénk nyerni abba, milyen volt az élet itt évszázadokkal ezelőtt, amikor a falvak népesek, szorgosak és kézműves mestereikről híresek voltak. A túra egyes állomásai bemutatják a népi mesterségeket, a hagyományosan termesztett mezőgazdasági növényeket, az ősi gazdálkodási technikákat és eszközöket, érintik a Hradist-kilátót, a Szent Jakab templomot.

A Podtrosecka-völgyeken egy kb. 8 km-es útvonal visz át. A több kisebb, kanyonszerű völgyből álló területnek a sziklák és a tavak adnak egyedi karaktert. A mocsaras, lápos területeken számos állat- és növényfaj él, a völgyek 1999 óta országos természetvédelmi területet alkotnak. A tavak körül sok érdekes látnivaló van, köztük egy 1445-ben már létező malom, egy 13. századi vár romjai, de találhatók itt kempingek, kunyhók a turisták számára és a strandoláshoz is adott a lehetőség.
Mielőtt útnak indulnak Cesky Ráj túra ösvényein, érdemes tájékozódni, mert az útvonalak többségét nem lehet könnyű sétával teljesíteni. Az útvaonalak hosszát és nehézségi fokát színkódokkal jelölik, köztük a legrövidebbek 1 óra alatt bejárhatók, de vannak olyan ösvények is, melyeknek teljesítése egy egész napot vesz igénybe.