Budva különleges mediterrán kombinációja az Adria déli partvidékeire jellemző tájnak, a történelemnek és a kultúrának. Falai több mint 2,5 évezredes történelmet rejtenek, hiszen a város a régió egyik legrégebbi települése. Városszerkezetét tekintve a görög jellegzetességeket viseli magán, azaz hosszú fő utcája van, mely a város fő teréhez vezet, de nem visz át a város központján. Azonban mai arculatát az erődítmény részét képező falakkal a középkorban nyerte el. Bár a későbbikben is sokat alakítottak rajta, főként az 1667-es földrengést követően. A montenegrói partok mentén Kotor kivételével Budva az egyetlen olyan város, melyet teljes egészében körbe vesznek a falak.
Óváros
Az óváros Budva védjegye. A szigeten épült ki, amit egy keskeny, majd egyre szélesebb földnyelv kötött össze a szárazfölddel, így lassacskán félszigetté vált. A több mint 2500 éves város falai, melyek a velencei uralom alatt épültek fel, mágnesként vonzzák úgy a montenegrói, mint a világ legtávolabbi részéről érkező turistákat. A városmag többször is károkat szenvedett, 1667-ben és 1979-ben is nagy erejű földrengés sújtotta. Mikor először járunk Budva óvárosában, úgy érezhetjük, egy átláthatatlan labirintusba kerültünk az egymást keresztül-kasul szelő utcák, terek, tornyok kuszaságában. Márványos utcáival ez a történelmi városközpont azonban még akkor is lenyűgöző, ha időnként el is tévedünk benne. Már az sokat mond róla, hogy mini Dubrovnikként emlegetik. Tenger felőli végén a Citadella nyújt páratlan panorámát.
Citadella
Az 5-6. században épült erődítmény a híres Színház Város nyári kulturális fesztiválnak ad otthont, de található benne egy kis múzeum, illetve könyvtár, tele ritka kötetekkel és térképekkel. Feltételezik, hogy a Citadella egy régi görög akropolisz helyén épült fel, de jelenlegi formáját a 19. században nyerte el az osztrák uralom idején. A Citadellán belül láthatók a Santa Maria de Castello templom romjai, melyről az egész épületkomplexum a nevét kapta.
Szentháromság templom
Az egyhajós templom a velenceiek bukása után épült, mikor 1804-ben a helyi ortodox hívők kérésére az osztrák hatalom engedélyt adott rá. Homlokzatát rozetta díszíti, tetejében három harang lóg. Ikonjai görög ikonográfusok munkái a 19. századból, jelentős művészi értéket képviselnek. A templom előtt látható a híres író és politikus, Stefan Mitrov Ljubisa sírja, aki a város szülötte volt.
Santa Maria in Punta
Az egyik legrégebbi pre-román temploma a tengerpartnak. 840-ben alapították, először bencés, majd ferences kolostorként működött. Budva legelső iskoláját is e falak között hozták létre. 1807-ben a napóleoni seregek elbitorolták és istállóként használták. Templomában számtalan régi sírt tártak fel, jelenleg művészeti kiállításoknak és klasszikus zenei koncerteknek ad méltó helyszínt.
Szent Miklós-sziget
Budvai Hawaiinak is nevezik az Adriai-tenger déli részének legnagyobb szigetét. 2 km széles és nagyon közel fekszik a budvai öbölhöz. A sziget lenyűgöző strandjaihoz legkönnyebben vízi taxival juthatunk el. Odaérve a kristálytiszta víz, a szikrázó kék ég, mediterrán illatok és ízek fogadnak. A legszebb strandok a sziget déli részén találhatók, ezeket csak csónakkal lehet elérni. A sziget élővilága igen gazdag, a sok madáron kívül szarvasok, nyulak, őzek is élnek itt. Történelmi szempontból is akad látnivaló, mégpedig a legkésőbb a 16. században épült Szent Miklós kápolna, mely körül apró, fehér sírkövek hevernek. Ezekről úgy tartják, azoké a kereszteseké, akik itt állomásozva ismeretlen járvány következtében haltak meg.
Sveti Stefan
Világszerte ismert szépségéről és építészeti értékeiről. A Sveti Stefan sziget ma egy nagyon divatos üdülőhely, melyet a 15. században a híres Pastrovici törzs lakott, így védve magukat az ellenségtől. Az ágyúkon és ágyúgolyókon keresztül ez a hely még ma is erre a viharos időszakra emlékezteti a látogatókat. A szigetet szűk, kanyargós utcák hálózzák be, büszkeségei a kis terei, a három temploma és elegáns, mediterrán stílusú házai. Sveti Stefan az elit turisták üdülőhelye és azoké, akik vágynak a csillogásra, a luxus körülményekre. Amikor az 1940-es években megszületett a döntés, hogy a szigetet turisztikai célokra kell hasznosítani, új fejezet kezdődött Sveti Stefan és ezzel Budva történetében is. Azóta is legszebb fényében tündököl és fogad világsztárokat, mint Sophia Loren és Carlo Ponti, Sidney Poitier, Dorid Day, Charlie Chaplin, Kirk Douglas vagy Jeremy Irons. Ezen neves személyiségek és még számos koronás fő többsége a 118-as számú villában szállt meg, melynek bérleti díjáról a tulajdonossal kell tárgyalni.
1972-ben Sveti Stefan elnyerte az Arany Alma díjat, amit a világ legexkluzívabb üdülőhelyének ítélnek oda. Azóta is ez Montenegró legelitebb szálláshelye.
Slovenska Plaža
Budva legnagyobb strandja, ami a kikötőtől a Park hotelig húzódik. Nevét az első turistáról kapta, aki cseh volt és 80 évvel ezelőtt érkezett ide. A strand egy része kavicsos, néhány helyen homok borítja. A partszakasz több részre tagolódik, különböző létesítmények találhatók itt, a szórakozásról kosárlabda- és strandröplabda pálya, bowling pálya gondoskodik. A strand mentén végig sétány fut, ami összeköti a partot az óvárossal. A Slovenska Plaža 1600 m hosszú és összesen 24.800 m2-t fed le.
