FenékpusztaA római időkben a települést Valcum néven ismerték, ez volt az Adria-tenger irányába vezető útvonal egyik helyőrsége. A magyarok előtt frankok és szlávok is éltek itt és ezzel meg is szaladt az ősi település folyamatos lakottsága. Újfent 1347-ben említik meg ismét, de azt nem, hogy vára is lett volna. Ennek a létét mai napig homály fedi. A XV. század során a földesura Fenéki Ferenc volt, majd a Pethő család birtokába került. A település a török időkben pusztult el, mivel a Balatonon átkelő törökök útjába esett.

Az egykori római épületek építőköveit felhasználták a keszthelyi templom építéséhez, valamint a végvár megerősítéséhez. 1770-ben a Festetics család hajépítőműhelyt épített itt, majd méntelepet hozott létre.
Az egykori ókeresztény bazilikának napjainkban már csak az alapfalai láthatóak. A templomot számos alkalommal átépítették, a honfoglaló magyarok érkeztekor még állt a templom, emiatt külön jelentősége van.
Horreum-nak nevezik azt a római kori raktárat, amely 379-et követően épült. Ezidáig tizenhét római épületről tudunk a településen, de mostanáig csak hármat sikerült közülük feltárni. Ezek közé tartozik az a nagy méretű palota is, amelyben valószínűsíthetően Theodorik (Kr. u. 459-536) született, a keleti gótok nagy királya. A síremléke egykori székhelyén, Ravennában található.
1280 táján építették a Festetics-major épületeit. A két istálló között áll egy emeletes fogadó, amelynek erkélyéről az eladásra szánt lovakat lehetett megszemlélni.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here