A 420.000 lakosú Pozsony történelmi szíve a középkorban maga a városmag volt, a nyüzsgő élet színtere. Területét tekintve kicsi, méreteit azonban sokszorosan ellensúlyozzák építészeti értékei. Itt találhatók Pozsony ikonikus épületei, melyek ma is fontos szerepet töltenek be nem csak a város, de az ország mindennapjaiban is. Többségükben fontos közigazgatási és kormányhivatalok működnek, itt kapott helyet az elnöki székhely, a kormány, a nemzeti tanács, több minisztérium és a legtöbb nagykövetség is.
Szent Mihály torony
A Szent Mihály torony egyik fontos jelképe Pozsonynak. A középkori megerősített település eredeti négy városkapujából ez az egyetlen, ami megmaradt. Jelenleg fegyverekből és a város erődítményéhez kapcsolódó más leletekből látható kiállítás a toronyban, itt működik a Városi Múzeum. A nullás kilométerkő, ami a Pozsonynak a világ városaitól való távolságát mutatja, a torony előtt található. A Szent Mihály toronytól nyílik a város egyik legrégebbi utcája, a Szent Mihály utca.
Pozsony óvárosa
Pozsony óvárosa, melyet nyugati oldalán a Duna határol, a legkisebb része a városnak, ugyanakkor a legnépesebb is. Kulturális, politikai, szellemi, társadalmi és turisztikai központ, utcáin biztosan nem fogjuk egyedül érezni magunkat. Egész nap tele van emberekkel, a külföldi szó ma már igencsak gyakori errefelé. Pozsonyt sokszor nagy falunak is nevezik a helyiek, mivel nem tudnak úgy végigmenni az utcán, hogy ismerősbe ne botlanának. Ugyanakkor nem kell akkora tömegre számítani, mint a világ legnagyobb metropoliszaiban, melyek sosem alszanak.
Zichy palota
A Ventúrska és a Prepostská utca sarkán a Zichy palota elegáns, szigorúan klasszikus stílusú homlokzata kapja meg az arra járók tekintetét. 1775 táján építették Zichy Ferenc gróf megbízásából. A 19. század elején Heinrich Marschner, a német romantikus opera egyik alapítója is itt szolgált zenetanárként a Zichy családnál. A palotát az 1980-as években újrabútorozták, ma rangos ünnepségeknek, eseményeknek ad otthont.
Pálffy palota
Ugyanebben az utcában áll a Pálffy palota, ami történelmi és építészeti szempontból is a város fontos korszakait tükrözi, ezért rendkívüli értéket képvisel. Alagsorában 1. századi kelta település maradványait tárták fel. A római kort az épület falaihoz felhasznált másodlagos építési anyagok illusztrálják, láthatók kora középkori falrészek is, melyek a római épület átalakításával készült 13. századi ház maradványai. Az 1981-1987. között végzett ásatások feltárták egy gótikus palota és a kápolna alapjait a földszinten, de a szláv időszak is nyomot hagyott az épületen, 9-10. századi sírok kerültek elő ebből a korszakból. A Pálffy család tulajdonába a palota a 18. században került, elsősorban reprezentációs célokra használták egészen az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig. Utolsó tulajdonosának, az emberszeretetéről és műgyűjtő szenvedélyéről ismert Pálffy János grófnak a halála után helyreállították, 1987-ben alakították ki benne a Városi Galériát. A palota falán tábla hirdeti, hogy az akkor hat éves tehetség, a gyermek Mozart is adott itt koncertet.
Szent Márton dóm
Kétségtelen, hogy a Szent Márton dóm a legnagyobb, legrégebbi és legjelentősebb temploma Pozsonynak. A háromhajós, gótikus stílusú katedrális egy román templom helyén épült fel. 1291-ben, amikor Pozsony elnyerte a városi előjogokat, a templomot újjáépítették és a várost védő fal része lett, a védelmi bástya szerepét is betöltötte. A jelenlegi templomot 1452-ben szentelték fel. A 14. században épült, 1563-1830. között koronázási templomként használták, ennek emlékét őrzi a magyar korona 300 kg-os aranyozott mása a dóm 85 m magas tornyának tetején.
A Halászkapu, a Panská és a Laurinská utcák kereszteződése
A Halászkapu, a Panská és a Laurinská utcák kereszteződése Pozsony óvárosának talán legélénkebb pontja. Sokan megállnak itt csak azért, hogy néhány perci hallgassák az utcazenészek muzsikáját. A turisták rendszeresen fotózkodnak Kandi, azaz Cumil szobránál, aki éppen a csatornából mászik elő. 1997-ben helyezték el itt, az elmúlt években Pozsony egyik legkedveltebb műalkotásává vált. Mivel az autósok rendszeresen nekimentek a szobor fejének, kihelyeztek egy táblát, ami arra figyelmeztet, hogy a járdán munka folyik. A Halászkapu egy rövid utcácska Pozsony történelmi központjában. Az 1-es számú ház előtt egy ember méretű szobor áll, kezében egy kalappal, mintha éppen üdvözölne valakit. Az ezüst színű szobrot a helyiek csak Schöner Nazi néven emlegetik.
Pozsony főtere
A Pozsony főterén álló épületek mindegyike figyelmet érdemel. Amelyik még közülük is kiemelkedik, a főtér jelképe, a Régi Városháza. A 14. században épült, ez az ország legrégebbi városháza épülete és az egyik legrégebbi kőépülete Pozsonynak. A ma látható komplexum a 15. században született, amikor a már álló épülethez három másik házat is hozzákapcsoltak. Az évszázadok során többször ment át kisebb-nagyobb átalakításokon, napjainkban Pozsony legelső múzeumának, az 1868-ban megnyílt Pozsonyi Városi Múzeumnak ad otthont. A Városháza tornyából az egész óvárosra és annak környékére is rálátni.
A főtér a város varázslatos helye. Szinte minden négyzetméterét beépítették. Régen itt tartották a piacokat, a nyilvános összejöveteleket, a város népe itt üdvözölte a királyokat és más neves személyiségeket. A főtér ma is rengeteg látogatót csalogat, akik leülhetnek egy szép reneszánsz szökőkút mellé vagy egy kávézó teraszára és gyönyörködhetnek a különleges szobrokban és az évszázadok múltán is lenyűgöző épületekben.