Baelo ClaudiaSpanyolország egyik legnagyobb vonzereje a gyönyörű tengerpartokon, a pezsgő nagyvárosokon és a hangulatos falvakon túl a történelmi emlékekben rejlik. Az ország múltjának szerves részei voltak ezek az épületek és helyszínek, tanúi, megélői, nem ritkán elszenvedői az ország viharos hatalmi viszonyainak, megmaradt jelképei letűnt koroknak. Azonban közülük sok a mai napig érezhetően is meghatározó a spanyol politika, kultúra vagy vallás szempontjából.

Baelo Claudia

Az andalúz partoknál fekvő Baelo Claudia Spanyolország ősi római városai közül a legjobb állapotban maradt fenn. Közvetlenül a vízparton terül el, varázslatos látványt nyújtva. A település romjai Tarifa városa mellett találhatók, gyönyörűen megőrizték és helyreállították őket, könnyen értelmezhetők még laikus szemeknek is. Bár az i.e. 2. században alapították, terjeszkedni az i.e. 1. században, valamint Claudius római császár uralma alatt az i.sz. 1 században kezdett. A város részét képezte a fórum, templomok, a Capitolium, a piactér és egy színház is. Legutolsó évszázadaiban a régészek szerint számos csapást átélt. Pusztította földrengés, áldozata lett fosztogatóknak, kalózoknak, végül elhagyottá vált, valószínűleg a 6. századra. Baelo Claudia ma turista látványosságként nagyon sokakat vonz, főként azért, mert a legtöbb régészeti lelőhellyel ellentétben területe és romjai valóban jól átláthatók.

Lugoi római falak

Lugoi római falak

Mint a késő római kori erődítmények legszebb megmaradt példája, a lugoi római falak az UNESCO Világörökségek közé tartoznak és még a történelem iránt kevésbé rajongó turisták számára is nyilvánvaló, hogy megérdemlik ezt a rangos elismerést. A 3-4. században épült falak az akkori Lucus Augusti városát védték. A falak hihetetlenül jó állapotban maradtak fenn, 7-12 m-es magasságban és több mint 2 km hosszan teljesen épen állnak ma is. Bár akkor építették őket, amikor a külső támadások egész Hispániát fenyegették, feltehetően más célt is szolgáltak, mégpedig a helyi törzsekkel szembeni védekezést. Végül mégsem a helybeliek voltak azok, akiknek sikerült áttörni, hanem a német szvéb törzsnek az 5. században. A vizigótok és a mórok, majd a keresztények és a normannok is sikerrel ostromolták később a falat, melynek különlegessége, hogy 5 ősi kapuja és 6 eredeti tornya még mindig áll. Bár az évszázadok során átalakításokat végeztek rajta, még mindig elsősorban római jellegét őrzi. A középkorban a Santiago de Compostela felé igyekvő zarándokoknak is a lugoi falak kapuin át vezetett az útjuk.

Palma katedrális

La Seu és a Tenger Katedrálisa néven is ismert ez a hatalmas és mutatós épület Mallorca fővárosában. A gótikus katedrális építését I. Jakab spanyol király rendelte el 1230-ban, mindössze egy évvel azután, hogy a keresztesek bevették a szigetet. Egy mecset fölé húzták fel, az építési munkálatok 300 éven át folytak, 1301-től egészen a 17. századig. Helyreállítást és átalakítást folyamatosan végeztek rajta, a katedrális egy részét a híres 20. századi építész, Antoni Gaudí tervezte, de elképzelései falakba ütköztek, vitába keveredett a kivitelezővel és kiszállt a munkálatokból Az épület belsejében egy kis múzeumot alakítottak ki, ahol a katedrális legrégebbi részei láthatók. A Szentháromság kápolnában pedig II. és III. Jakab sírjait lehet megnézni.

Badajoz erőd

Badajoz erőd

Az Alcazaba de Badajoz egy 12. századi erődítmény, melyben ma a Tartományi Régészeti Múzeum működik. A mór kultúra egyik jelentős emléke, a város szimbolikus épülete. Portugália déli határának egyetlen fontos erődje volt a 17-18. században, a régészek szerint már a 9. században is létezett, amikor a várost megalapították. A félszigeti háború idején a britek háromszor is megkísérelték elfoglalni az erődöt, hogy megszerezzék azt a franciáktól. A harmadik próbálkozás 1812-ben történt és badajozi csata néven vonult be a történelembe, mely a szövetséges erők győzelmével és az erőd falain belüli hatalmas pusztítással zárult.


Casa de Rey Moro

A Mór Királyok Háza Ronda városában áll és azzal ellentétben, amit neve sugall, csupán a 18. században épült. Azonban a névadás mégsem véletlen, hiszen a házat egy régi mór vár helyén építették fel, ma is láthatók benne függőkertek és egy mór víztározó. A tározót a 14. században alakították ki, hogy biztosítsa a város vízellátását, ostromok idején rejtve volt az ellenség elől, az egyetlen esélyt adva az itt élőknek a víz beszerzésre. Abomelic mór király rabszolgákkal építtette ki a víztározót, a legenda szerint pedig arany kincseit is benne rejtette el. A víztározót ma sok turista keresi fel, 300 lépcsőn át lehet lejutni kamráiba.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here