Balaton

A Balaton Magyarország, illetve Közép-Európa legnagyobb tava. A Balaton területe 598,2 négyzetkilométer, a hossza pedig 78 kilométer, a szélessége 1,5 és 12,8 kilométer között váltakozik. A Tihanyi-szorosban a legkeskenyebb a szélessége, ott ugyanis csupán 1,5 kilométer.
A Balatont a Zala folyó táplálja a legnagyobb vízmennyiséggel. A tó vízgyűjtő területe, nem kevesebb, mint 5180 négyzetkilométer. A Balaton a Dunához a Sió-csatornán keresztül kapcsolódik. A tó partvonalai 200 kilométer hosszúságúak, a vízmennyisége pedig 1800 millió köbméter. A Balaton teljes vízmennyiségének kicserélődéséhez 2,2 év kell. A tó életkora körülbelül 20 ezer évre tehető.

Egykor a Balaton alapterülete a sokszorosa lehetett a mainak, mert az északi tapolcai medence, valamint a déli Nagyberek is a Balaton vízfelületét képezte. Jelenleg a tó hidrogeológiai állapotát az agyag-, iszap-, homok- és tőzeglerakódások befolyásolják. A meder feltöltődése leginkább a nyugati medencében figyelhető meg, a Zala-folyó hordaléka miatt így a folyótorkolat fokozatosan nyomul előre a Balatonban. A Balatonban az átlagos vízmélység 3,25 méter, a legmélyebb pontja pedig a Tihanyi-szorosban van, ahol eléri a 11,5 métert is. A tó medrében kutatófúrásokat is végeztek és az ily módon kinyert fúrómagok 6-10 méteres üledékréteget mutatnak, amelyek arról tanúskodnak, hogy a tó vízszintje a múltban többször is változott. A Balatonból a felesleges vízmennyiség a Sió-völgyén keresztül távozik, bár a víz hullámzása több alkalommal is elzárta, így időszakosan a víznek nem volt lefolyása.
Első alkalommal a Siót elzáró hordalékgátat a kanászból lett római császár Galenius (Kr. u. 305-311) törette át, azóta több alkalommal is közbe kellett avatkozni a vízlefolyásának biztosítása érdekében. A probléma végleges megoldására 1976-ban került sor, amikor elkészült a Sió meder bővítésének munkálata, valamint a zsiliprendszer felállítása. Ezáltal másodpercenként 80 köbméter víz vezethető el a tóból, illetve 104,1 méteres tengerszint feletti magasságon lehet tartani a tó vízszintjét. Mivel a Balaton vízszintje viszonylag alacsony, a légáramlatok könnyen felkorbácsolják a vizét, az így létrejövő hullámok meredekek és meglehetősen veszélyesek, a 7-10 méteres hosszúságuk, valamint sok esetben az 1,8 méteres magasságuk miatt. A nyári időszakban a tó vize meghaladja a 20 fokot, de előfordult már, hogy a melegebb nyári napokon a 27 fokot is elérte a vízhőmérséklet. Télen a víz viszonylag gyorsan és tartósan befagy, átlagosan 10-20 centiméteres mélységben, hidegebb teleken az 50 centiméteres jégvastagság sem ritka.
A Balaton élővilága rendkívül gazdag. Itt egyaránt megél a ponty, a csuka, a harcsa, a fogas (a fiatalabb egyedeket süllőnek nevezik), a küsz, a dévérkeszeg, az ön és a garda is. 1980-ban telepítettek a tóba angolnát, amely jellemzően a mérsékelt szubtrópusi és trópusi égöv tengeri hala, de az utóbbi időkben tömeges volt az elhullásuk, ez pedig hátrányosan érintette a balatoni idegenforgalmat. A Balaton élővilágát úgyszintén kedvezőtlenül érintette a növényevő halak elszaporodása, legfőképpen a busáké, amelyek a nádasokat pusztítják. Magyarország legkiemeltebb üdülőkörzetei közé tartoznak a Balaton menti települések, az északi és a déli parton, valamint ezeknek a közvetlen környéke, mintegy 3000 négyzetkilométeres terület.