Neuschwansteini kastélyBajorország-szerte többszáz kastély és régi várrom emlékeztet a tartomány egykori központi szerepére. A középkorban fontos kereskedelmi útvonalak szelték át a vidéket, melyek a környékbeli falvaknak, városoknak gazdagságot hoztak. A termékeny, zöld tájakon ekkor kezdtek egyre szaporodni a várak, melyeknek urai a kereskedelmi vámok szedéséből igyekeztek gyarapítani vagyonukat.

Németországban sehol másutt nem találni olyan sűrűn várakat és kastélyokat, mint Bajorországban. Éppen ezért ezek a szebbnél szebb, legendákat mesélő épületek a többi német tartományból is nagyon sok turistát vonzanak, nem beszélve a külföldiekről, akik számára az ország látnivalói közül a várak messze a legérdekesebbek.

Neuschwansteini kastély

Európa valamennyi kastélyát számba véve sem akad párja ennek a Disney-mesékből ismerősnek tűnő kastélynak. II. Lajos régi álmát váltotta valóra ezzel az épületkomplexummal, ami akkora terhet rótt a bajorokra, hogy abba majdnem az egész tartomány belerokkant. Egy több mint 900 méter magas szikla tetejére építették fel, mögötte a Bajor-Alpokkal, körülötte a felhőkkel, éppen ahogy az uralkodó megálmodta. Több stílus keveredése jellemzi, leginkább a túldíszítettség és a rég letűnt korok megidézése felé hajlik. A kastély több mint 20 éven át épült, megfeszített munkával, mely sokszor éjjel-nappal szünet nélkül folyt. Az őrület határán álló II. Lajos mégis csak nagyon rövid ideig élvezhette tündérmeséből életre kelt palotáját, beköltözését követően nem sokkal meghalt. Ma a neuschwansteini kastély Németország legkeresettebb nevezetességei között szerepel, nyaranta, a turisztikai szezon csúcsán nem ritka, hogy naponta 6000 látogatót fogad.

Burghauseni vár

Burghauseni vár

A Guiness Rekordok könyvében is szerepel, mint Európa leghosszabb erődített vára. A régészeti ásatások szerint a mostani vár elődje egy 600 évvel ezelőtt itt állt, faszerkezetű épület volt. A várat többször kibővítették, átépítették, míg elnyerte mai méreteit és hat udvarát. Minden udvart gyakorlatilag egy önálló kiskastély alkot, közülük az egyik legérdekesebb a negyedik udvar, melynek tornyában a boszorkányokat tartották fogva. Harmadik udvarán látható az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori függőhíd, mely teljes egészében fából készült, hossza 23 méter egy egy 8 méter mély árkot szel át. A neuschwansteini kastéllyal ellentétben a burghauseni vár a középkorban valódi stratégiai jelentőséggel bírt és katonai szempontból fontos szerepet töltött be. Napjainkban turisztikai látványosság és gyönyörű kilátást nyújt a bajor vidékre.

Nymphenburgi kastély

Hogy megünnepeljék utódjuk és örökösük születését, Ferdinánd Mária bajor választófejedelem és felesége egy olasz építészt bíztak meg, hogy München nyugati részén nyári rezidenciát tervezzen számukra. Az egyszerű, négyszög alakú épület munkálatai 1664-ben kezdődtek, mellette egy kis kertet alakítottak ki. Ezt a kertet később a kastély óriási parkja teljesen elnyelte, mikor 1701-ben egy francia kertépítészt bíztak meg a park kiterjesztésével. A palota és a körülötte lévő terület ekkor nyerte el igazi barokk arculatát. A kertrendezésnek része volt a vízhálózat kiépítése is, amivel az öntözést biztosították és a szökőkutakat üzemeltették. A kastély különleges része a Szépségek Csarnoka, melynek falát női portrék díszítik, valamint a melegvizes, kétszintes fürdőépület, a Badenburg.

Traustnitzi vár

A Wittelsbachok ősi vára 1204-ben épült és Alsó-Bajorország hercegeinek rezidenciája volt 1244-1503-ig. Az épületben a Wittelsbach-torony, valamint a várkápolna az értékes oltárral és szobrokkal eredeti, míg a kastély udvarán az árkádok, a szobákban a cserépkályhák, a bútorok és a kárpitok a reneszánszból származnak. A kastélyban egy 750 darabos kiállítás látható műtárgyakkal, keleti műkincsekkel és ritkaságokkal, melyek a reneszánsz uralkodók tulajdonában voltak. A trausnitzi vár Lovagtermében napjainkban rendezvényeket, zenés előadásokat is időszakos kiállításokat tartanak. Az épület első emeletén, közvetlenül a Lovagterem felett találjuk a Fehér-termet, ami feltehetően már létezett a 15. században és valószínűleg egy hatalmas bálterem volt. Építését sosem fejezték be, mivel falain egyetlen festmény és díszítőelem sem található, ami abban a korban nagyon szokatlannak számított. A különböző rendezvényeknek otthont adó teremből gyönyörű kilátás nyílik Landshut városára.


Herrenchiemsee-i kastély

Herrenchiemsee-i kastély

Szintén II. Lajos bajor király nevéhez fűződik a Versailles mintájára épült palota, mely nagyon jól szemlélteti az uralkodónak XIV. Lajos iránti buzgó csodálatát. A “Bajor Versailles” építése 1878-ban kezdődött, nagyszabású terveit Georg Dollmann készítette. II. Lajos sosem láthatta az épületet teljes egészében, mert az haláláig nem készült el. Legszebb részei a palotának a Királyi Lépcsőház, a Királyi Hálószoba és a Nagy Tükörterem. Valójában II. Lajos saját használatú szobái egy külön lakrészben kaptak helyet, melyet a francia rokokó stílusában álmodott meg. Az uralkodó számára a legfontosabb az volt, hogy ne csak a kastély, de körülötte a park is minden részletében Versailles-t másolja, megtestesítse azt a királyi pompát, az II. Lajos álomvilágában létezett, de a parknak szintén csak egy része készült el haláláig.

Hochenschwangaui kastély

Miksa bajor herceg, II. Lajos apja szemelte ki magának ezt a területet és kezdett a korábbi schwansteini kastély romjain építkezésbe. A gótikusnak nevezett palota nagy hatással volt a kis Lajos hercegre, aki gyermekkorában itt töltötte a nyarakat. A hasonlóság a neuschwansteini kastéllyal, beleértve magát a környezetet, a hegyek látképét is, tehát nem a véletlen műve. A kastélyt a Lohengrin opera részleteivel, hattyús motívumaival díszítették, Lajos ennek hatására Wagner legnagyobb rajongója lett és a főhőssel kezdte azonosítani magát, ez a “hóbortja” élete végig elkísérte.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here