Autóval az Amalfi-partokon

Már-már közhely, hogy a tengerparti városok nyaranta annyira zsúfoltak, hogy inkább rémisztőek, mintsem vonzók. Pedig az ember éppen pihenni vágyik, nyugalmat keres az egész éves stressz elől menekülve és ilyenkor valóban nem túl vidám, ha turisták tömegein kell átverekednie magát, hogy megnézhessen egy-egy nevezetességet vagy a strandon még ahhoz sincs elég helye, hogy leterítse a törölközőjét. Főleg, ha mindezzel több száz kilométer levezetése után szembesülünk.

Ugyanakkor vitathatatlan tény, hogy a tengerparti városok nyáron a legcsodálatosabbak. A mediterrán hangulathoz elengedhetetlenül hozzátartozik a perzselő forróság, a kabócák szüntelen hangoskodása, a kellemes hőmérsékletű tengervíz és természetesen a turistáktól nyüzsgő sétálóutcák és megtelt kávéházi teraszok. Mindezért a gyönyörű látványért és a dél-olasz vidékek minden zamatáért mégiscsak érdemes nyáron nekivágni az útnak.

Az Amalfi-partok idegenforgalmi szempontból Olaszország legfrekventáltabb vidékei közé tartoznak. A festői táj már rég örökös tagja a világ legnépszerűbb üdülőhelyeinek, az elmúlt 50 évben pedig elsősorban a világ legtehetősebb és leghíresebb embereinek volt divatos úti célja. Azonban nem kell milliomosnak lenni ahhoz, hogy mi is részesüljünk abból a csodából, amit La Costiera Amalfitana képes nyújtani.

Akár saját autóval érkezünk, akár helyben bérelünk, Olaszország kocsiból sem fog csalódást okozni, hiszen tele van panorámás útvonalakkal. Gondoljunk csak Toszkána mézszínű naplementéjére, Ostia szépia árnyalatú romjaira vagy Torino hófödte városképére, amikhez gyönyörű utak vezetnek. De ha a kékebbnél is kékebb ég és tenger látványa iránti vágy hajt minket, meg se álljunk Amalfiig. A Sorrento és Salerno közti utat cukorka színű halászkikötők és régi erődök tornyai szegélyezik. Annyi látnivaló van ezen az egyetlen útvonalon, hogy egy napba lehetetlen mindet belesűríteni.

Mielőtt elérnénk Positanot, az út mentén limonádét áruló autónál megállhatunk egy frissítő erejéig, ami még finomabb annak tudatában, hogy helyben termő citromból készítik. Az italt kortyolgatva innen rácsodálkozhatunk az Amalfi-partok útikönyvekből már jól ismert panorámájára, aminek feltehetően döntő szerepe volt abban, hogy éppen ezt az úti célt választottuk. A pihenőhely turistabuszok számára van fenntartva, de ne törődjünk a tömeggel, menjünk lejjebb a lépcsőn és készítsük el életünk legjobb fotóinak egyikét! Positanoba érve a parkolással meggyűlhet a bajunk, ezért jobb, ha a városközpont környékét nagy ívben elkerüljük.

Furore egy ősi település egy toronymagas szurdok lábainál, ami híressé tette az 1997 óta az Amalfi-part többi településével együtt az UNESCO Világörökségei közé tartozó városkát. Furore az ég felé meredő hegyekkel, melyeknek lábait a hullámok csapdossák, fenséges látványt nyújt, kézzel foghatóvá teszi a természet hatalmas erőit.
Tőle 11 km-re fekszik Praiano, a régi kis halászfalu. A parkolás itt sem könnyű, de megéri elbajlódni vele és utána gyönyörű képet készíteni a sokszor fotózott San Gennaro templomról. A kupoláját már a kanyarból látni lehet, mielőtt maga a templom is feltűnne. A látvány innen is fantasztikus, de még szebb, ha a tengerről van alkalmunk megnézni. A meredek és kanyargós úton lemehetünk a strandhoz is, ami kicsi ugyan, de nagyon kellemes és a helyiek azonnal barátként üdvözölnek minket.

Amalfiba megérkezve az út rögtön a kikötőbe és annak forgalmas környékére vezet. Nehéz elképzelni, hogy ez a turistákkal teli város több mint 400 évvel ezelőtt az egyik legfontosabb kikötőként működött. 839-1200 között nem volt a Földközi-tengeren ennél magasabb rangú kereskedelmi kikötő, Amalfi pedig ebből a korszakból is számos régi hagyományt és emléket megőrzött, ennek köszönhetően alkotja ma a Világörökség részét. Nem ér váratlanul, hogy parkolni itt sem lesz egyszerű, a legnagyobb eséllyel parkolóhelyet a taxiállomástól jobbra fordulva, a móló végén találhatunk. Menjünk fel a hegyre, itt vár ránk Amalfi ékkövének, a Piazza del Duomonak és a Szent András dómnak látványa, amivel nem lehet betelni. Este üljünk le egy étterem teraszára, ahol zavartalanul élvezhetjük a dolce vita lassú folyását, miközben a nap lebukik a Földközi-tenger mögött.

Amalfi jóval több, mint kellemes háttere az autózásnak, de kétségtelen, hogy a legszabadabban és legkényelmesebben autóval fedezhetjük fel a vidéket. Bár a legtöbben csak egynapos kirándulásokat tesznek a vidéken – és ennek nem utolsósorban anyagi okai vannak, hiszen itt jóval drágábbak a szállások, mint a környékbeli településeken -, mégis érdemes néhány felejthetetlen napot szentelnünk az Amalfi-partoknak.