A szlovén partvidék minden egyes kilométere meglepetést tartogat. A természeti szempontból kiemelkedő értéket képviselő területen nemzeti parkot hoztak létre, benne egyedülálló márga és homokkő képződményekkel, köztük a 80 m magas Strunjan-sziklával, ami a legmagasabb fliss sziklafal az Adria partján. A Strunjan-félszigeten több kilométeren át húzódnak az érintetlen sziklavonulatok, semmihez sem hasonlíthatóvá téve a tájat geológiai, petrográfiai tekintetben, valamint az állat- és növényvilág szempontjából. A park területén szép számmal találhatók olyan növények, melyek Szlovéniában a kihalás szélén állnak, a Strunjan-patak deltájának friss vízében pedig csak úgy nyüzsög az élővilág. A nemzeti park 160 hektáros területén húzódó sziklák a Trieszti öböl leghosszabb érintetlen sziklavonulatai, a terület pedig kulturális örökség szempontjából is jelentős értéke Szlovéniának.
A szlovén partvidéken napjainkban már csupán néhány mocsaras terület található. Egykor jóval több volt belőlük, ezek fokozatosan sómedencékké alakultak és valamennyi tengerparti település határán láthatók voltak. Ma már csak Strunjan és Secovlje mondhat magáénak ilyen mocsaras területeket, melyek ugyan emberi kéz által jöttek létre, de teljes összhangban vannak a természettel. A secovljei sómedence 650 hektárt fed le, ornitológiai szempontból pedig a legfontosabb hely Szlovéniában. Az itt élő, telelő és fészkelő madarak változatossága sokkal nagyobb, mint bármely más hasonló vidéken. Jelenleg 288 madárfaj található meg itt, ezek közül 90 itt is költ. 2001-ben nyilvánították a területet természetvédelmi parkká és létrehoztak egy múzeumot is, ami a nemzeti szempontból is jelentős sótermelést mutatja be.
A szlovén partok turistamágnesei Piran, Koper és Izola, melyek tengerparti hangulatuk mellett középkori óvárosukkal is csábítják a külföldieket. Piran Szlovénia egyik legszebb települése, ahol a tenger közelsége és a gazdag történelmi múlt a város megjelenésén is tükröződik. Piranban úgy érzi magát az ember, mintha egy megelevenedett képeslap utcáin sétálgatna. Keskeny utcák, középkori városfalak, népes főtér, halászokkal teli móló, friss zöldségektől roskadozó standok a piacon, parton üldögélő, a tenger moraját hallgató és az idegeneket bólintással üdvözlő helyiek adják Piran velejét, nem is csoda, hogy a legtöbb utazó ezt a várost választja úti célnak.
Izola régi mediterrán város a Trieszti öböl délnyugati partján. Nagy hagyománya van itt a bortermelésnek és a halászatnak, de legendás a helyiek vendégszeretete is. Romantikus kisugárzása miatt úgy tartják, aki egyszer elutazik Izolába, többé soha sem fogja tudni elfelejteni. Az egykori kis halászkikötőből lett, pompás épületekkel büszkélkedő városban a Földközi-tenger atmoszférája mindenütt érezhető – a szűk, középkori utcákon, a kikötőben ringatózó hajókon, az itt élők jó ízű beszélgetésein. A különböző sport-, kulturális és szórakoztató rendezvények egész évben zajlanak, ezek keretében felelevenítik a régi szokásokat és hagyományokat, a múzeumokban, galériákban, művészeti stúdiókban pedig bevezetik a látogatókat az Isztria művészeti és kézműves világába. Izola a gasztronómiát sem hagyja háttérbe szorulni, rengeteg vendéglőben kínálnak tradicionális fogásokat.
A középkori városfal maradványa, rengeteg kisebb-nagyobb tér és Szlovénia legnagyobb katedrálisa – ez és még sokkal több az évezredes múltat maga mögött tudó Koper városa. Nyaranta hihetetlen ritmusban zajlik itt az élet, egymást érik a fesztiválok, zenei rendezvények, színházi előadások, melyeknek közönsége egyre több nemzetet foglal magában.
Ezen történelmi városokkal ellentétben a szintén ősi múltra visszatekintő Portoroz leginkább modern kori vívmányairól ismert. A település elsősorban szállodái, konferencia termei, teljesen felszerelt kikötője, sportreptere, kaszinója, fürdői, valamint a nyaranta zajló rendezvényei révén írta be magát a turisztika szlovén nagykönyvébe. Bár történelmi látnivalói is akadnak, Portoroz elsősorban létesítmények és szolgáltatások terén erős a turizmus vonatkozásában.
A partoktól nem messze, de már a szárazföld belsejében rejtőznek az apró szlovén falvak, köztük Hrastovlje, melynek nevezetessége a 15. századi, késő gótikus és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű freskókkal dekorált Szentháromság templom.
A szlovén partok mögött húzódik a Karsztvidék, ahol a kőből készült házakban kiváló borokat töltögetnek a megszomjazott látogatóknak, akiket a bóra által szárított és érlelt prsuttal is megkínálnak. Az ínyencek paradicsoma a vidék, ugyanakkor mennyország azoknak is, akiket a karsztok föld alatti világ érdekel. Az UNESCO Világörökségek sorába tartozó Skocjan-barlangok a Reka-folyó szakadékában 1400 km hosszan és 150 m-rel a föld alatt találhatók. Szlovéniának egyik legnagyobb büszkesége, hogy Európában először itt nyitottak meg barlangot a turisták előtt. A Vilenica-barlangot a kirándulók már a 17. század első felétől kezdve folyamatosan látogathatják.
