Gouda története
A középkorban Gouda mai helyén erdős, mocsaras, patakokkal, kis vízfolyásokkal átszelt terület volt. A tőzeg betakarításával már a 11-12. században is foglalkoztak. A 13. században a Gouwe-folyót egy csatorna kiépítésével összekapcsolták a Rajnával, a torkolatnál pedig kikötőt hoztak létre. A Van der Goude család a Gouwe partján egy erődített várat húzott fel, a település róluk kapta a nevét.
Gouda 1272-ben nyerte el a városi jogokat, de fejlődésének a következő két évszázadban két tűzvész (1361- és 1438-ban) is gátat vetett, vára a 16. század második felében ellenséges támadásnak esett áldozatul. Gouda rendkívül sokat szenvedett a pestistől is. A lakosságot tizedelő járvány 1574-1673. között négyszer csapott le a városra, legutolsó alkalommal 3000 ember életét követelte, azaz a város teljes lakosságának majdnem negyedét vitte el. Gouda hanyatlása egészen a 19. század közepéig tartott, amikor a városlakókat egyszerűen csak a nyomorult szinonímájaként emlegették.
A városfalakat 1830-1854. között lebontották, 1855-ben pedig létrejött a vasúti összeköttetés Gouda és Utrecht között. Új vállalatok alakultak, melyek nagyban hozzájárultak a város fejlődésének beindulásához. Igazi lendületet Gouda a 20. század elején vett, napjainkban neve egyet jelent a sajttal, de a város híres termékei közé tartozik a pipa és a gyertya is.
Goudai sajtpiac
Aki tavasszal vagy nyáron látogat el ide, részese lehet a hagyományos sajtpiacnak. A sajtkereskedelem nagyjából ugyanúgy zajlik napjainkban, mint zajlott évszázadokkal ezelőtt, ma is a Piactéren, a Mázsaház és a Városháza közötti területen kínálják portékáikat az árusok. Ezenkívül Gouda egy másik eseményre is büszke lehet: a Gyertyafényes Este minden decemberben kerül megrendezésre. Ekkor a városban lekapcsolják a világítást, az utcákat több ezernyi gyertyafény világítja meg. A Városháza nem kevesebb, mint 2500 gyertya fényben fürdik.
Piactér
A Piactér Gouda verőere, észak-nyugati részén fut át a város legforgalmasabb bevásárló utcája. A téren hetente többször is tartanak piacot, melynek gyönyörű hátteret ad a 15. századi, gótikus stílusú Városháza, mely a legrégebbi városháza épület Hollandiában. A várost szinte hamuvá égető tűzvész után döntött úgy a vezetés, hogy egy különálló épületet emeltet Gouda irányításához, a munkálatok 1450-ben fejeződtek be. A Városháza mögött áll az 1667-ben épített, Pieter Post által tervezett Mázsaház, amit eredeti rendeltetése szerint különböző áruk, főként a sajtok méréséhez használtak, hogy meg tudják határozni a rájuk kiszabott adó mértékét. Napjainkban a Sajtmúzeum működik benne.
Szent János templom
A Piactértől délre található a 16. századi Szent János templom, az ország legnagyobb kereszthajós temploma. Amiért mindenképp megéri kifizetni a belépő díjat és megnézni belülről is, azok a híres ólomüveg ablakok. 1530-1603. között készítették őket olyan művészi kivitelezésben, hogy ennyi évszázad múltán is a világ legszebbjei közé sorolják őket. Költségeiket a város és az ország tehetős családjai fedezték, de érkeztek hozzá adományok még Belgiumból is, ahogyan az ablakok közepén látható címerek jelzik. A legértékesebb ablakokat Dirick és Wouter Crabeth és Lambert van Noort tervezte 1550-1570. között, már a 17. századtól kezdve vonzzák a külföldi utazókat.
Városi múzeum
Gouda városi múzeumában régészeti leletek, kerámiák, pipák és festmények viszik közelebb látogatókat a település múltjához. A Kikötő Múzeum a kikötő és a hajóépítés történetét meséli el régi hajók és épületek bemutatásán keresztül. A városban három szélmalom maradt fenn, közülük kettő a város központjában látható.
