A dimbes-dombos Pelion-félszigeten a Görögországgal kapcsolatos összes sztereotípia életre kel: bőségesen termő gyümölcsfák, sűrű erdők, bugyogó szökőkutak. A vidék nagyon népszerű az igényes görög és külföldi turisták körében, akik örömmel keresik fel a csinos kis falvakat, a szép strandokat és a jól kitáblázott túraútvonalakat.
A félszigetet az 1651 m magas Pelion-hegy uralja, alatta körben futnak szét a falvak, melyeket köves utak kapcsolnak egymáshoz. A szigeten 70 település található, melyek szezontól függően egymást felváltva egész évben ki tudják szolgálni a turisták igényeit. Vannak köztük tipikus nyaralóhelyek, hagyományos görög falvak és síközpontok is.
A mitológia szerint a Pelion-félsziget legelső lakói a kentaurok voltak. Őket váltották fel a görög telepesek, akik biztonságos menedéket találtak itt a betolakodók, elsősorban a törökök elől, köszönhetően a csak nehezen megközelíthető vidéknek. A hegyi falvak a kereskedelem égisze alatt virágoztak, elsősorban olajbogyó, citrom és szőlő értékesítéséből éltek, de bőr és textil kereskedelemmel is foglalkoztak.
A turisták legnagyobb örömére a félsziget híres hagyományos konyhájáról, melyben a helyben termő, aromás fűszereknek főszerep jut. A főszezon Görögország többi részéhez hasonlóan itt is júliusra és augusztusra esik, a szállodák ekkor nagyjából 30%-kal magasabb árakon kínálják szobáikat, mint az év többi részében.
Makrinitsa
A félsziget fénypontja a szép állapotban megmaradt történelmi falu, mely hagyományos, kőből épült házairól és a Pagasitikos-öbölre nyíló fantasztikus kilátásról ismert. A zöldellő hegyoldalon kiépült, meseszerű kis települést Pelion erkélyének is nevezik látványos fekvése miatt. Természeti szépsége mellett Makrinitsa gyönyörű épületekkel, hatalmas palotákkal és nemesi rezidenciákkal is büszkélkedhet. A legfőbb látnivaló itt maga a falu, annak is a főtere, ahol az élet zajlik. A 850 m magasan fekvő faluban közel 700-an élnek, napjainkban Makrinitsa a Pelion-félsziget turisztikai központja, a nyári hónapokban sorozatosan zajlanak a különböző zenés és színházi előadások, melyeknek különlegessége, hogy maguk a falu lakói adják elő őket.
Hania
Az 1200 m-en fekvő Hania Pelion legmagasabb pontja. Tele van régi vendégházakkal és mivel kitűnő adottságokkal rendelkezik a síeléshez, egész évben sok turistát fogad, síközpontja a falu felett 500 m-rel található. Régen az áruikat öszvéreken fuvarozó kereskedők megállóhelye volt, így központi szerepet töltött be egészen a modern utak megépüléséig, melyek teljesen elszigetelték a kis falut.
Tsagarada
A turisták által egyik leglátogatottabb falva a félszigetnek. Egy hegyoldalról a mély kék tengerre letekintve festői látványt nyújt, környékén számos túraútvonal fut. Tsagarada négy településrészre oszlik, mindegyiknek megvan a maga saját központi tere és saját temploma. Az útikönyvekben gyakran szereplő Milopotamos-szakadékhoz egy rövid túrával lehet innen eljutni.
Zagora
A Pelion-félsziget legszebbnek mondott és legismertebb települése. Egy ősi erőd romjai és nekropolisza is mutatják, hogy egykor jelentős városként élte mindennapjait, a 17-18. században kereskedelmi és kulturális szempontból is központi szerepet töltött be. Könyvtárában több mint 10.000 kötet és 150 kézirat található, a Hellonomuseumban ikonosztázokat láthatnak az érdeklődők. Zagora az almájáról is híres, a világon az egyik legfinomabb fajtának tartják. A település valamennyi háza hagyományos stílusban épült, rajtuk faragott ajtókkal és ablakokkal.
Portaria
Folyóvizeivel, vízeséseivel, buja zöld növényzetével Portaria üde színfoltja a Pelion-félszigetnek. Történelmének minden szakaszában jómódú, fejlett település volt, híres a selyméről, fényűző rezidenciáiról és neves lakóiról. A Karavos-vízesés és a Mana-forrás, valamint a hagyományos szökőkutak Portaria legfőbb látnivalói a település négy terével együtt, melyeknek környékén tavernák, éttermek várják a turistákat. Érdemes ellátogatni a Theoxenia hotel romjaihoz, ami a balkáni régió legexkluzívabb szállodája volt egészen a háborúig. Történelmi látnivalót a falu felett is találunk, az egykori bizánci kolostor maradványait.
Milies
A Pelion-hegy nyugati lejtőjén fekvő település a környéken szép számmal termő almafákról kapta a nevét. Tavasszal, amikor a fák virágoznak, az egész vidék gyönyörű árnyalatokba öltözik, nyáron pedig az ágakról csüngő gyümölcsök tanúskodnak Milies talajának termékenységéről. 1996-ban indították el a Volos-ból Milies-ig haladó kis gőzöst, ami azóta a turisták kedvence lett. Milies hagyományos település, macskaköves, keskeny utcákkal, gyönyörű kertekkel. Az itt nyaralók békés, háborítatlan hangulatú pihenésre számíthatnak.
Argalasti
Főként építészeti szempontból érdekes település. Épületeiben felfedezhetők a középkori, sőt, nem ritkán az ókori struktúrák is, melyek egészen különleges stílust és hangulatot adnak a falunak. Főterén áll a Szent Péter és Szent Pál templom, melyet 1886-ban építettek, márvány harangtornya 1913-ból származik. A közeli Szent Miklós apátságból gyönyörű kilátás nyílik a falura, de a környéken másutt is érdemes körbenézni történelmi nyomok után kutatva. Bizánci épületek romjai borítják az egész vidéket.
