A Csehország déli részén elterülő Trebon régió legfőbb jellegzetességei az ősi csatornák, halastavak, a békés erdők és a hagyományos építészet minden szépségét magukban őrző falvak. A régió természetes központja a fürdővárosként elhíresült Trebon, ami jól ismert régre visszanyúló haltenyésztési tradíciójáról is. A vidék bebarangolásának legjobb módja, ha két kerékre pattanunk.
A Trebon régió Csehország egyik felfedezetlen gyöngyszeme. Varázslatos hely, az egyik legszebb az országban, ahol öröm eltévedni az idilli tájakon, melyet az ember a 14. század óta folyamatosan formál, de szerencsére kíméletesen, anélkül, hogy erőszakkal hajtotta volna igába a vidék természeti értékeit. Az itt élők több évszázados erőfeszítésének eredményeként a táj ma 6000 halastavat, sok kis szigetet és titokzatos vízi élőhelyet, mocsarakat, tőzeglápokat foglal magában, melyek gazdag állat- és növényvilágnak is otthonai. Az egész régió tele van középkori emlékekkel, erődökkel és reneszánsz városokkal, melyet az UNESCO természeti rezervátumai közé tartózó táj foglal szépséges keretbe.
A Trebon régió mai arculata a középkorban alakult ki, amikor a haltenyésztés nagyobb méreteket öltött. A treboni ponty 2007 óta az EU által védett terméke a térségnek, neve garanciát jelent a kifogástalan minőségre. A cseh gasztronómiában szigorú szabályai vannak a treboni ponty elkészítésnek, amit hagyományosan Szenteste fogyasztanak.
A régióban található az ország két legnagyobb tava, a Svet és a Rozmberk, ugyanakkor dombos-hegyes tájat hiába is keresnénk errefelé. A vidék kitűnő adottságokkal rendelkezik a kiránduláshoz, akár gyalog, akár kerékpáron vágunk neki a túrának. Ez a csehek egyik kedvenc kirándulóhelye, de a határokon túl is egyre többen ismerkednek meg a nevével.
A látványos vidéket mesterségesen kialakított csatornák és halastavak uralják. Az első telepesek a 12. században érkeztek ide, abban az időben kezdték átformálni az eredetileg barátságtalan és megélhetés szempontjából igencsak haszontalan mocsárvidéket. Trebon fellendülése a 14. században indult meg és a Rozmberk dinasztia nevéhez köthető, akik nagyban támogatták a halastavak létrehozását. A Trebon régió haltenyésztés szempontjából a 16-17. században fejlődött a legnagyobb mértékben, ma is Csehország haltenyésztésének központja.
Annak ellenére, hogy a vidéket az emberi tevékenység nagyban átalakította, mégis egyedülálló természeti értékek maradtak fenn. A terület védelem alatt áll, kiemelt értéket képviselnek mocsaras élőhelyei. Hatalmas vízfelületei rengeteg vízi madárnak adnak otthont, számuk európai viszonylatban is jelentős.
A Trebon régió ugyanakkor nem csak természeti szempontból lehet érdekes a turisták számára. Az egykor itt élt nemesi családok sokat tettek a kultúra fejlődéséért, hozzájárultak a városok gyarapodásához, az évszázadok során gyönyörű kastélyokkal gazdagították az egyébként is festői vidéket.
Trebon városa
A történelmi település gyökerei a 12. századig nyúlnak vissza. Fellendülése a 15. század második felére tehető, amikor gyönyörű környezetének és az egyre sokasodó halastónak köszönhetően a jómód is beköszöntött lakói életébe. A város a Habsburg és a Schwarzenberg család tulajdona volt, 1918-ig Ausztriához tartozott. Trebon történelmi központja az egyik legelbűvölőbb egész Csehországban. Városban eltöltött pihenéshez nem is lehetne ideálisabb helyet elképzelni ennél a reneszánsz kis településnél, melynek büszkesége a kastély, az ágoston rendi kolostor és természetesen a fürdő, ahol a legmagasabb színvonalú szolgáltatások vehetők igénybe. Trebon napjainkban meghatározó szerepet tölt be Csehország turizmusában éppúgy, mint mezőgazdaságában.
Borovany
Bár kisváros, történelmi szempontból mégis sok izgalmas látnivalót tartogat. Trebontól 15 km-re fekszik, legfontosabb épülete a barokk stílusú, Szűz Máriának szentelt templom. A város főtere mellett áll a vár, a dél-csehországi barokk jegyében készült Városháza, valamint 18-19. századi épületek. Borovany ágoston rendi apátságát a 15. században alapították, a 30 éves háború során komoly károkat szenvedett, ezt követően újjáépítése barokk stílusban történt meg. A 2000-es évek elején visszaállították eredeti gótikus stílusát, ezt láthatjuk ma is. Borovany szabadtéri múzeuma a vasfüggönynek állít emléket. A magánkézben lévő múzeumban láthatók őrtornyok, barikádok és számos más tárgyi emlék, ami az ország határaihoz kapcsolódik az 1918-1990. közti időszakból.
Rozmberk-halastó
A Treboni medencében található Csehország legnagyobb halastó-komplexuma, ami az UNESCO Bioszféra Rezervátumának része. A régió halastavainak nagy részét a nemesi Rozmberk család tagjai hozták létre a 16. században. Ma több száz halastó található itt, melyekben édesvízi halakat tenyésztenek, elsősorban a nemzetközileg is elismert pontyot, de a tavak más állatoknak is élőhelyet adnak, köztük az eurázsiai vidrának és a tengeri sasnak. A Rozmberk 489 hektáros területével az ország legnagyobb tava. Jakub Krcin reneszánsz mérnök és építész tehetségét dicséri ez a tórendszer, amit a 16. században, 6 km-re Trebon városától hozott lére. A tó monumentális gátját öreg tölgyek szegélyezik több mint 2 km hosszan. A Rozmberk-tó kialakítása során alkalmazott, a korszakban egyedülálló technológiai vívmányok révén bekerült az UNESCO Világörökségek jelöltjei közé, akárcsak a Trebon régió számos más látnivalója.
Kojakovice Falumúzeum
Kojakovice hagyományos népi építészete tipikus példája a dél-csehországi falvaknak. A szokásosnak korántsem nevezhető kiállítást a vidéki életről és az Amerikába történő emigrációról a település iskolájában hozták létre. Egyedülálló gyűjtemény látható itt azokból a tárgyakból, melyeket az itt és a környéken 100 évvel ezelőtt élők a mindennapjaik során használtak. Közülük a legtöbbet kézbe lehet venni és ki is lehet próbálni. A múzeum szentelt egy részt az Amerikába kivándoroltak emlékére is, mivel a 19. században Dél-Csehország falvainak lakossága szép számmal hagyta el az országot, hogy a Tengerentúlon keresse a boldogulást, nevük is olvasható itt. Ma is Amerikában élő leszármazottaik gyakori vendégei a Falumúzeumnak.
