Hogy La Rochelle városképe olyan tudott maradni, amilyennek évszázadokkal ezelőtt megalkották, az nagyban köszönhető Michel Crépeau polgármesternek, aki az 1970-es években mindent megtett a 17-18. századi történelmi központ megőrzéséért. Szembe ment az árral és megakadályozta, hogy a város a fejlesztők karmai közé kerüljön, La Rochelle legszebb részeiről kitiltotta az autós forgalmat és átadta az utcákat a gyalogosoknak. Bár abban az időben hatalmas felháborodást keltett, a polgármester szerencsére ragaszkodott elképzeléseihez és az utókor már nagyon hálás neki ezért.
La Rochelle a városi sétát kedvelők, a városnéző turisták álma. A régi kikötő a város szíve, ahol a sétahajók tömött sorokban ringnak. A kikötőtől északra két torony őrzi a várost. Az egyik a gótikus, 14. században épült Nagy Óratorony, aljában kapuval szó szerint bejárat az óvárosba. A Láncos Torony (Tour de la Chaine) a kikötő nyugati oldalán áll. Nevét arról a láncról kapta, melyet itt vontak fel, hogy éjszakánként elzárják a kikötőt a betolakodóktól. A Rue de Palais a város talán legbájosabb és legjellegzetesebb része. Ez La Rochelle bevásárló utcája, mely a régi kikötőtől a Verdun palotáig vezet. Az utca mentén 18. századi házak, néhányuk szürke köves, néhányuk favázas, alattuk árkádok labirintusával. Az utca legszebb épületei a Hotel de la Bourse – valójában a Kereskedelmi Kamara székháza – és a Palais de Justice oszlopos homlokzatával. Kicsivel odébb, a Rue des Augustins utcában egy újabb grandiózus példáját láthatjuk a La Rochelle gazdag polgárai számára épült házaknak. A Maison Henri II. loggiás, galériás, tornyos épületében ma idegenforgalmi hivatalok működnek.
A Verdun tér sarkán áll a 18. századi, klasszikus stílusú katedrális. Az 1784-ben felszentelt templomhoz eredetileg két tornyot is terveztek, de ezek sosem készültek el. Kupoláját a városban született művész, William Bouguereau festményei díszítik. A St. Louis katedrális 1906 óta tartozik Franciaország műemlékei közé. A szürke gránitkövekkel kirakott rue de l’Escale ízelítőt ad a gazdagságukat magas falakkal fátyolozó hajótulajdonosok és kereskedők világából. A szürke gránitkockáknak is története van, ezeket a helyi teherhajók ballasztként hozták magukkal vissza Kanadából. A rue Fromentin sarkán lévő ház nyomokban sem utal szerénységre, visszafogottságra. A 17. században itt élt orvos házát híres orvosok – Hippokratész, Galen – feltűnő szobrai díszítik.
A La Ville en Bois a régi kikötő közelében szintén La Rochelle egyik történelmi negyede, mely a város tengerész múltjára emlékeztet. Egykor itt zajlott a gyarmatokról hozott áruk kereskedelme és itt sorakoztak a hajójavító mesterek műhelyei.
A rue de Palais keleti felén a Petits-Bancs térről indulva feljuthatunk a nagyon dekoratív, ám erős fallal védett Hotel de Ville-hez. Építése IV. Henrik uralkodásának idején, az 1600-as években kezdődött. Az ő és Marie de Medici nevének összefonódott kezdőbetűi még ma is láthatók. Az épület a franciás olasz stílus egyik jellemző példája, kazettás mennyezetével, szobraival. Ha a magasztos múlton szeretnénk merengeni, nincs is jobb hely, mint beülni a posta melletti, forgalomtól elzárt kis kávézóba és a teraszról figyelni a város romantikáját.
A napot a Rue St-Nicolas bárjaiban élőzene mellett, kellemes hangulatban zárhatjuk. Július közepén a turisták részt vehetnek a La Rochelle-ben minden évben megrendezett Les Francofolies fesztiválon, ahol a francia nyelvű zenét ünneplik. Nemcsak az országból, de a világ minden tájáról érkeznek ide zenekarok és velük együtt több tízezer rajongó is.