KappadókiaViccesen azt szokták mondani, Törökországban még véletlenül se álljon neki az ember ásni, mert a legkisebb mélyedésből is annyi lelet kerül elő, hogy a régészek azonnal megszállják a terepet. Ennek a mondásnak bizony valós alapja van, hiszen több ezer évre visszanyúló történelmének és a számos különböző kultúra keveredésének kézzel fogható emlékeiből Törökország szinte kifogyhatatlan. Ezek azok a nevezetességek, érdekes helyszínek, izgalmas látnivalók, melyek miatt évente több millió turista kerekedik fel és látogat el ide, Európa és Ázsia találkozásához.

Az UNESCO Világörökségei közé Törökországban 11 helyszín, kulturális vagy természeti örökség tartozik, melyek kiemelkedő értéket képviselnek az emberiség számára. Legkorábban, 1985-ben a Göreme Nemzeti Parkot és Kappadókia sziklatemplomait vették fel a listára. Ez az a hely, melynek láttán eláll az ember szava. A Göreme-völgyben szinte holdbéli táj tárul elénk, tele monolit kőoszlopokkal, egykori lakóhelyekkel, melyeket azóta az erózió faragott mai formájukra. A tufaképződményeket vulkáni tevékenység hozta létre, de a 4. században már szerzetesek éltek itt, akiknek barlangtemplomaiban még ma is láthatók a freskók. A 6. századtól kezdve föld alatti városokat alakítottak ki a területen, melyek a korai keresztények számára elsősorban menedékként szolgáltak az arab támadások elől.

DivrigiSzintén 1985-ben került be a Világörökségek közé a Divrigi Nagy Mecset és a kórház, mint az iszlám építészet remekművei. Ezek az anatóliai régióban találhatók, melyet a törökök a 11. században foglaltak el. A Nagy Mecset és a hozzá tartozó kórház Emir Ahmed sah alapításában épült a 13. században. Belsejük letisztult és egyszerű, de kívül gazdag faragványokkal, geometriai és virágmintákkal díszítettek. A 700 éves, masszív építmények megőrizték eredeti formájukat, Anatólia legszebb műemlékei közé tartoznak.

Isztambul történelmi negyedei sokkal inkább tükrözik az arab, mint az európai hatást. Az egykori Bizánci és Oszmán Birodalom fővárosaként Isztambulon rajta hagyták kézjegyüket az egymást váltó hatalmak, a különböző történelmi korszakok, melyeket a világörökségi helyszínen szépen keretbe foglalva látogathatunk végig. A városnézés ezeken az utcákon egyenlő az időutazással és hogy mindent alaposan megnézzünk, több napra lesz szükség. Ha ennyi nem áll rendelkezésünkre, legalább a Hagia Sophia és a Kék Mecset meglátogatását sűrítsük be a programjaink közé.

A Hettita Birodalom fővárosa, Hattuszasz 3000 éves épületeinek maradványait az UNESCO 1986-ban vette fel a Világörökségek közé. A hatalmas kőtömbök között templomokat, városfalakat azonosítottak be a régészek, előkerült több ékírásos emlék, valamint két szfinx, melyeket Berlinben állítottak helyre. A jobb állapotban lévőt aztán visszaszállították Törökországba és az Isztambuli Régészeti Múzeumban helyezték el. A török hatóságok azonban a másikat is visszakövetelték maguknak, ennek eredményeként 2011-ben mindkét szfinx visszatért eredeti helyére, a romok közelében lévő Bogazköy Múzeumba. Hattuszasz legnevezetesebb látnivalói az Oroszlános Kapu és a Király Kapuja, melyek az egykori városfal bejáratai voltak.

A Nemrut Dag 1987 óta tartozik a Világörökségi helyszínek közé. Törökország dél-keleti részén, Nemrut-hegy tetején, 2000 m-es magasságban hatalmas szobrokat találunk. I. Antiokhosz ezt a helyet választotta sírhelyének és az egész területet szentté nyilvánította. Sírdombja körül monumentális, 7 m magas istenségek, oroszlánok és sasok alakjai, valamint a hatalmas méretű szobrokról letört fejek láthatók szétszórva. A Nemrut-hegy tetején tulajdonképpen az uralkodó óriási mauzóleumát látjuk, a szobrok pedig őrző szerepet töltöttek be Antiokhosz sírja felett.

Hierapolisz-Pamukkale Isztambultól délre, néhány órás autótra fekszik. Az egykori római város 1988-ban került a Világörökségek rangos sorába, akárcsak a Pamukkale melegvízű, néhol a 100 fokot is elérő, szén-dioxidos forrásai, melyeket már többezer évvel ezelőtt is hasznosítottak. Hierapolisz, mint ókori termálfürdő épült ki a források mellett. Pamukkale vizét elsősorban gyógyászati célokra használták, de a fürdőzést vallási szertartásokkal is kiegészítették. A helyszínen a Pamukkale köré épült templomok és szentélyek romjai is láthatók. A történelmi emlékek mellett Pamukkale természeti szépsége már önmagában érdemes az elismerése.


XanthosA melegvízű forrásokat magunk mögött hagyva, tovább dél felé elérkezünk a két ókori település, előbb Xanthos, majd Letoon területére. A rómaiak, a bizánciak, a lükiaiak nyomait őrzi Xanthos-ban a fellegvár, az amfiteátrum és a város mellett talált számtalan sírhely. A közelben fekvő Letoon az ősi Lükia egyik vallási központja volt, az itt talált leletek közül a legkorábbiak az i.e. 6. századból származnak. Az itt látható műemlékek csupán töredékei annak, amiket a régészek a 19. század végén feltártak. Nagy részük ma nagy-britanniai múzeumokban van kiállítva.

Ankaratól 200 km-re, Isztambultól kb. 6 órányi autózásra találjuk Safranbolu városát, az oszmán korszak egyik legszebb példáját. Óvárosában 1008 műemlék áll, köztük mecsetek, síremlékek, szökőkutak, török fürdők, karavánszerájok és egy óratorony. Az UNESCO 1994-ben vette fel a Világörökségek listájára a várost kiváló állapotban megmaradt, a hagyományos oszmán építészeti stílus jegyeit magukon hordozó épületei miatt. Közülük a leghíresebbek a Szulejmán pasa és a Köprülü mecset, valamint a 17. században épített Cinci Hotel.

Nem messze Isztambultól találjuk a kilencszer lerombolt és újjáépített Trója városát, mely 1998 óta tartozik az UNESCO Világörökségei közé. Az ősi, erődített várost Homérosz Íliásza és a trójai faló mítosza tette híressé, de a tudósok szerint kereskedelmi szempontból is jelentős település volt. Mivel több fontos útvonal haladt keresztül rajta, gyakran érték támadások, feltehetően ez okozta végső pusztulását is. Több jó állapotban megmaradt építményt is találunk a helyszínen, egy amfiteátrumot és egy szentélyt, hatalmas mennyiségű régészeti leleteit a világ számos múzeumában őrzik.

Görögország és Bulgária határán, Edirne városában áll a Szelim mecset. Az 500 éves épület a legnevesebb oszmán építész, Szinán legjelentősebb munkája. A mecsetet egy épületkomplexum veszi körül, melyben többek közt iskola, könyvtár, piac működött. Az épület már kívülről is lenyűgöző, de belépve a gazdag, művészi aprólékossággal kidolgozott díszítés még impozánsabb látványt nyújt.


Catalhöyük Törökország legújabb világörökségi helyszíne, melyet 2012-ben vettek fel a listára. Különleges értéket képvisel, mivel az eddig feltárt legnagyobb, neoltikumból származó lelőhely, ahol a leletek nagyon jó állapotban maradtak fenn. Területén több település létezett, lakóinak száma összesen 5000-8000 fő közé tehető. Épületei elsősorban egyszerű külsejű lakóházak voltak, melyeket agyagból és téglából építettek, de érdekes, hogy a tisztaságra már ekkor, az i.e. 7-6. évezredben is nagy figyelmet fordítottak, a hulladékot a házakon kívül tárolták. Catalhöyük településein nem voltak utcák, a házak szorosan egymás mellett sorakoztak, így a tetőn keresztül tudtak közlekedni. Lakói a mezőgazdaság mellett főként vadászattal és kézművességgel foglalkoztak, termékeiket Szíriába exportálták.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here