Kotor egy nagyon jól ismert üdülőváros a Lovcen-hegy mellett, a montenegrói Kotor-öbölben. Az egyik legszebb állapotban fennmaradt mediterrán történelmi település, mely felkerült az UNESCO Világörökségek rangos listájára is.
A varázslatos öbölben fekve ez a középkori város kétségkívül a legszebb ékkő Montenegró koronáján. Többé már nem rejtett úti cél, holmi titkos kincsesláda, amiről csak a legkalandvágyóbb, turista ösvényekről letérni nem rest utazók tudnak. Kotor határában tavasztól őszig turistabuszok sora kanyarog, hogy a város macskaköves utcáinak időtlen labirintusában elveszni hagyja a szépre éhes utazókat.
Építészeti értékei és műemlékei miatt egyedülálló nemcsak a régióban, de európai viszonylatban is. Beékelődve a komor hegyek és a tenger közé Kotor tökéletesen eggyé válik gyönyörű környezetével. Nem csoda, hogy júliusban és augusztusban az emberek csak úgy özönlenek ide, a kikötőt pedig a luxus yachtok töltik meg. Bár partszakasza nem éppen ideális a strandoláshoz, számos más szempont van, ami miatt érdemes Kotort választani úti célnak. A romantika, az élő történelem, az építészet csodája csak néhány ezek közül.
Nem árt, ha a városnézéshez térképet is viszünk magunkkal, mivel Kotort eredetileg védelmi céllal tervezték, ez pedig olyan jól sikerült, hogy labirintusszerű utcáiban nemhogy a külföldiek, de megesik, hogy a helyiek is eltévednek. Elég egyetlen helyen rossz irányba fordulni és máris messzire kerülünk eredeti úti célunktól. Sokszor sajnos a térkép sem segít, de a tereptárgyak nagy hasznunkra lehetnek. A turisták számára Kotor sokkal többet nyújt annál, minthogy 1-2 óra alatt végigszaladjunk rajta. A városnézést a legjobb a főkapunál kezdeni és onnan az óra járásával megegyező irányba haladni.
Szent Trifun székesegyház
Bár a verseny szoros, mégis bátran kijelenthetjük, hogy Kotor legszebb épülete az 1166-ból származó, román stílusú székesegyház. Az ásatások során megtalálták itt egy korábbi, 9. századi templom alapjait is. A mostanit a város védőszentjéről nevezték el, ahogyan a teret is, ahol a könnyen felismerhető, két tornyú templom áll. Tornyait jóval építése után, a 17. században kapta. Többször esett áldozatul földrengésnek, ezért többször újjáépítették. Belsejében korinthoszi oszlopokat is láthatunk, de legfőbb attrakciója a főoltár feletti oltárszekrény, mely a 14. századból való. A szintén 14. századi freskók egykoron a templom egész belsejét beborították. Arany és ezüst relikviák, különböző szentek beburkolt testrészei és helyi mesterek által készített 14-18. századi alkotások láthatók a székesegyház kincstárában.
Tengeri Kapu
Kotor városának három régi bejárata van. Egyik közülük a Tengeri Kapu, azaz a Főkapu. Ez a város nyugati bejárata, 1555-ben épült és magában foglalja mind a reneszánsz, mind a barokk jellemző elemeit. Eredetileg a kapun egy velencei oroszlán reliefje is látható volt, de Tito idejében ezt felváltotta egy vörös csillag, valamint a város náci uralom alóli felszabadításának dátuma: 1944. november 21. Tito-tól is olvasható itt egy idézet, mégpedig a kedvenc mondása, ami így szól: “Nincs szükségünk mások dolgaira és nem kell odaadnunk senkinek a sajátunkat sem”. A kapun belépve a Fegyver térre, a város legnagyobb terére jutunk.
Fegyver tér
Kotor fő tere, a város nyugati oldalán található. Nevét onnan kapta, hogy a középkorban, a velenceiek idején a nagyon jó minőségű és értékes fegyvereket itt árulták a kereskedők, de itt történt a fegyverek javítása is. A teret a város szimbolikus elemei veszik körbe, mint az Óratorony, a Napóleon színház vagy a Rektori Palota. Az elbűvölő teret velencei épületek teszik hangulatossá, melyeknek aljában nyüzsgő kávézók, éttermek hívogatják a nézelődőket.
Óratorony
Az 1602-ben épített torony pontosan a Tengeri Kapuval szemben áll. Kotor egyik szimbóluma a két oldalán is óralappal rendelkező torony, melyben barokk és reneszánsz stílusjegyek is felfedezhetők. Előtte látható a szégyenoszlop, vagyis a pellengér, ahova a bűnösöket állították ki szégyenszemre. Ezután kitaszították őket és csak akkor maradhattak életben, ha elmenekültek a városból.
Szent Lukács templom
Az apró templom a 12. században épült. Ez az egyetlen olyan épület az óvárosban, ami valamennyi földrengést sértetlenül vészelt át. A szép állapotban fennmaradt román stílusú templomban figyelmet érdemel a két oltár, a katolikus és az ortodox, melyek nagyon jól tükrözik a régióra jellemző vallási toleranciát.
Szent János erőd
A Kotor feletti hegyen, 260 m-rel a tenger felett áll a középkor építészetének egyik remekműve. Népszerű turista attrakció, minden évben rengetegen teszik meg a hozzá vezető utat, melynek során összesen 1350 lépcsőt küzdenek le. Felfelé menet csodálatos fotókat készíthetünk a városról és az öbölről is. Az út egy kis 16. századi kápolna mellett visz el, ezt a hívek hálából építették, amiért megmenekültek a pestis járvány elől. Ha útnak indulunk az erődhöz, bőségesen vigyünk magunkkal vizet!
Szent Miklós templom
A Szent Lukács téren áll Kotor legfontosabb ortodox temploma, jellegzetes fekete kupoláival, melyek tetején egy-egy aranykereszt látható – ezek Oroszország ajándékai. Míg a kotori templomok többsége sok száz éves, addig a Szent Miklós templom hozzájuk képes igen ifjú, hiszen a 20. század legelején épült. Benne ikonok gazdag gyűjteménye látható és a kis múzeumban a közösség kultúrtörténetét lehet jobban megismerni.
Montenegrói Tengerészeti Múzeum
A 18. század elején épült Grgurina Palotában kapott helyet a múzeum, ami Kotor fénykorába repít vissza. Bemutatja azt a dicsőséges időszakot, amikor a város az Adriai-tenger egyik legfontosabb haditengerészeti erejét mondhatta magáénak. A festményeken tengeri ütközetek elevenednek meg, láthatunk itt fából készült csónak- és hajómodelleket, navigációs eszközöket, egyenruhákat és gyönyörűen díszített fegyvereket.
Kotor palotái
Számos varázslatos palota kerül majd utunkba a városnézés során. Ezek különböző korszakokban épültek, a város egykori nemesi családjának birtokában álló Grubonja palota például a 14. századból való. A Drago palota jellegzetes gótikus ablakaival a 15. században épült, egyik díszítőeleme a sárkány, ami az építtető Drago család címerében is szerepelt. Jelenleg a Műemlékvédelmi Hivatal működik benne. A Bizánci palota Kotor főterén található. Legnagyobb része a 17. században épült ennek az épületkomplexumnak, mely egy belső udvart zár körbe.