Zwinger palota
Drezda gyönyörű palotája egyben a város szimbóluma is. A fényűző, barokk épületegyüttes Erős Ágost szász választófejedelem megbízásából épült 1710-1732. között. A neve annyit jelent, “hézag”, arra utal, hogy Drezda egykori erődítményei közé húzták fel a palota épületeit. A komplexum hat pavilonból áll, melyeket galériák kapcsolnak össze. A palota legjellegzetesebb eleme a Kronentor, a Koronakapu, melynek tetején egy hatalmas korona és aranyozott motívumok láthatók. A Zwingerben több múzeum is található, többek közt porcelánok, valamint tudományos eszközök gyűjteményét lehet megnézni.
Frauenkirche
Közel 50 éven keresztül a templom romokban hevert az 1945-ös bombázások után. Az 1990-es években eredeti szépségében állították helyre, így ismét uralja Drezda városképét. Már a 11. században is templom állt ezen a helyen, majd a 18. században az egyház ezt túl kicsinek találta. Ekkor fogtak bele egy nagyobb templom építésébe és 1733-ban, 7 évvel a munkálatok megkezdése után már fel is szentelték. Kupolája miatt az Alpoktól északra ez a legnagyobb templom és világszerte a várost jelképezi. Úgy tűnt, hogy a templom csodálatos módon túléli a szövetségesek bombázásait, ám 1945-ben a homokkőből emelt épület összeomlott. 45 évvel később, nem sokkal a Vasfüggöny lehullása után a drezdai polgárok összefogtak, hogy rekonstruálják városuk egyik legszebb épületét. A törmelékeket szétválogatták és a még használható téglákat ismét visszaépítették a templomba. Így nagyrészt ma is eredeti anyagából áll a Frauenkirche, melynek falán nagyon jól meg lehet különböztetni a régi és az új téglákat, hiszen az eredetiek színe jóval sötétebb. A felújítást nagyrészt adományokból finanszírozták, templomtornyának 4,5 m-es keresztjének elkészültéhez britek járultak hozzá. A kupolából szép kilátás nyílik az óvárosra és az Elba-folyóra.
Frauenkirche
Közel 50 éven keresztül a templom romokban hevert az 1945-ös bombázások után. Az 1990-es években eredeti szépségében állították helyre, így ismét uralja Drezda városképét. Már a 11. században is templom állt ezen a helyen, majd a 18. században az egyház ezt túl kicsinek találta. Ekkor fogtak bele egy nagyobb templom építésébe és 1733-ban, 7 évvel a munkálatok megkezdése után már fel is szentelték. Kupolája miatt az Alpoktól északra ez a legnagyobb templom és világszerte a várost jelképezi. Úgy tűnt, hogy a templom csodálatos módon túléli a szövetségesek bombázásait, ám 1945-ben a homokkőből emelt épület összeomlott. 45 évvel később, nem sokkal a Vasfüggöny lehullása után a drezdai polgárok összefogtak, hogy rekonstruálják városuk egyik legszebb épületét. A törmelékeket szétválogatták és a még használható téglákat ismét visszaépítették a templomba. Így nagyrészt ma is eredeti anyagából áll a Frauenkirche, melynek falán nagyon jól meg lehet különböztetni a régi és az új téglákat, hiszen az eredetiek színe jóval sötétebb. A felújítást nagyrészt adományokból finanszírozták, templomtornyának 4,5 m-es keresztjének elkészültéhez britek járultak hozzá. A kupolából szép kilátás nyílik az óvárosra és az Elba-folyóra.
Semper Operaház
Drezda egyik legimpozánsabb műemléke, melyet 1841-ben avattak fel. 1869-ben tűzvész pusztította el, ezután bízták meg az új épület megtervezésével Gottfried Sempert, annak ellenére, hogy részt vett egy demokratikus felkelésben. Az építkezést fia, Manfred vezette, így született újjá Drezda Operaháza 1878-ra. 1945-ben a bombázások és az azt követő tüzek a város nagy részével együtt romba döntötték az Operát, felújítása csak 40 évvel később történt meg. Az épület elhelyezkedése kitűnő, hiszen a Színháztéren, az Elba közelében kiemelt helyen áll. Az Operaház előtt János király szobra áll, melyet Johannes Schilling német szobrász készített, akárcsak az Opera tetején látható szekeret.
Brühl-terasz
A város egyik legnépszerűbb helye ez a teraszos sétány, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik az Elba-folyóra. Eredetileg a várost védő bástyák része volt, 1739-1748. között Henrich von Brühl, Ágost király nagyhatalmú minisztere alakíttatta ki a bástyákból ezt a teraszos kertet a palotájához. 1814-ben egy monumentális lépcsőt építettek hozzá, ezzel megnyílt a nagyközönség előtt is. A lépcsősor mellett négy bronzszobor áll, melyek az évszakokat jelképezik. Felfelé sétálva, a jobb oldalon számos lenyűgöző épületet láthatunk, mint a Standehaus, az egykori parlament épülete, melyet 1900-1907. között építettek. A Secundogenitur 1897-ben épült neobarokk ház, valamint itt található a Királyi Művészeti Akadémia fantasztikus üvegkupolájával, melyet Niké, a győzelem istennőjének aranyozott szobra koronáz meg. Az 1884-ben, neoreneszánsz stílusban épült Albertinumban három különböző múzeum kapott helyet, festészeti, szobrászati és érmegyűjteményt lehet megnézni benne.
Grosser-kert
A Grosser-kert vagy Nagykert egy közpark, melyet 1676-ban III. János György eredetileg vadászterületként hozott létre. Központjában a barokk remekmű, a Nyári Palota áll, melynek építése 1683-ban fejeződött be. Ez a barokk építészet egyik legkorább példája Németországban. 1945-ben az épület teljesen kiégett, rekonstrukciója az 1950-es évek közepén indult meg, az 1960-as évek végére a palota szinte tejes külső részét sikerült felújítani. A palota körüli területet 1814-ben nyitották meg a látogatók előtt, ma ez Drezda legnagyobb és legszebb parkja. Területe 2 km2-t foglal el, helyszíne számos kulturális rendezvénynek, fesztiválnak, szabadtéri előadásnak és a nyári hónapokban rendszeresek a tűzijátékok is a Grosser Gartenben.
Johanneum
Az elegáns, 16. századi épület eredetileg a Királyi Lovarda volt, ma pedig a Közlekedési Múzeum működik benne. Itt tartották a királyi palotához tartozó lovakat és kocsikat, de az idők folyamán az épület sokat változott. Emeletét a 19. században építették hozzá, amikor a történeti és a fegyvermúzeumot nyitották meg itt. Ekkor kapta a Johanneum elnevezést János király után. 1945-ben a Johanneumból sem maradt más, csupán törmelék. Az újjáépítések után, az 1950-es években hozták létre benne a Közlekedési Múzeumot, régi villamosok, vonatok, kerékpárok, autók, repülők és hajómodellek érdekes gyűjteményével.
A Johanneumot a Lange Gang, azaz a Hosszú Folyosó köti össze a palota központi épületével, a Georgenbauval. A folyosót fehérre festett, toszkán oszlopok szegélyezik, vadásztrófeák és szász címerek díszítik. A közel 100 m hosszú árkádos folyosó azt az udvart veszi körbe, ahol egykor a lovagi tornákat tartották, a párbajozókat a nézők a Lange Gangról figyelték.
Elba-part
A gyönyörű történelmi épületek mellett Drezda csodás fekvése is figyelmet érdemel. Az óváros mellett kanyarog az Elba-folyó, széles, füves partjával és festői kilátással a város legszebb épületeire. Fantasztikus hely a pihenéshez, a sétához, sőt akár a grillezéshez is. Nyári estéken a helyiek előszeretettel jönnek ide filmeket nézni Németország egyik legnagyobb szabadtéri színházába, ami júliustól szeptemberig van nyitva.
Az Elba partján lévő kerékpárút Pillnitzbe vezet, egy óra alatt megérkezhetünk a falvak, a szőlőültetvények és a folyópartot ékesítő, 19. századi paloták vidékére.
