Fiumétől délkeleti irányba haladunk az E65-ös úton. A Jadranske Magistrale az ország egyik forgalmas útvonala. Néhol a szerpentines út jelentősen veszélyes hiszen több helyen is szakadékok mellett halad az út. A Velebit-hegység mellett 200 km hosszan halad végig az út északi része a tengerpart mentén.
Bakar
Fiume után 15 km-rel érjük el a kb. 2000 lakosú halászfalut Bakart. A falu neve feltételezhetően kelta alapítóktól származik. A Frangepánok a város urai a török védekezés ellen több várat is építettek. Bakar a középkorban és a Habsburg Birodalom idején is fontos szerepet töltött be. A több mint 100 éves tengerészeti iskolájának illetve mély kikötőjének köszönhetően hajózási központként emlegetik. A Bakari-öböl az egyik legromantikusabb része az Adriának. 4,6 km hosszan szárazföldbe nyúlik, nyomokban pedig 1 km-re is kiszélesedhet, és a 40 m mély kikötője pedig alkalmas a nagyobb hajók kikötésére is. A kikötőből felsétálunk a dombtetőre ahol 16. századi Frangepán-vár épületeinek maradványait láthatjuk. Zrínyi Péter ennek a várnak a tornyában őrizte a Csengics agát. A város temploma Szent Andrásról kapta elnevezését. A középkori házacskák között található egy különleges török ház, illetve a várostörténetet bemutató helyi múzeum is látható.
Bakarac
Bakarac város rengeteg turistát vonz a környékre kiváló strandja és finom szőlője miatt, amiből a jellegzetes Bakarska Vodicát készítik.
Kraljevica
A kb. 3000 lakosú Kraljevica a Bakari-öböl bejáratánál terül el. A város kikötőjét először a 16. században emlegették. Kraljevica központjában két kastély található. Az egyik kastély a Zrínyi-kastély ami a 17-században épült. Ebbe a barokk stílusú kastélyba egy kapuíven át lehet bejutni. A kastély környékét Starigradnak nevezzük. A palotához fűződik Zrínyi Péter és Frangepán Kristóf összeesküvése. Elméletileg itt kezdődött az a konspiráció melynek következménye a két főnemes lefejezése, családjuk meghurcolása, kastélyuk kifosztása, illetve idegen kézre jutása lett.
A másik kastély a Frangepán-vár. Udvarában egy kis kút ékeskedik, melyen a két család címere is megtalálható. A családokat nem csak a Habsburg ellenesség kötötte össze, hanem Frangepán Katalin és Zrínyi Péter frigye is. A vár már sajnos nagyon elhanyagolt.
A kikötőben egy hajógyár is épült. 1728-ban III. Károly elrendelte a dokk építését. Itt készült az első legnevesebb osztrák állami hajó a Mária-Anna. A Triesztből Velencébe tartó hajó nyomtalanul eltűnt egy nagy viharban. Ebben a hajógyárban dolgozott Joszip Brosz Tito egyszerű munkásként 1925 és 26 között amíg le nem tartóztatták. Kraljevica mellett található a sok turistát vonzó Scott-félsziget, mely egy angol származású arisztokratáról kapta nevét.
Crikvenica
Utunkat a Krk-sziget felé vezető híd mentén folytatjuk, majd megérkezünk a horvát tengerpart egyik leghíresebb városába Crikvenicába. Lakossága csaknem eléri a 6500 főt. Itt alapítottak 1412-ben pálos kolostort. A középkorban épített templom mellé a 17. században egy kis falu épült mely a Crikvenica nevet kapta. 1800-as évek végén vált a Monarchia egyik legkedveltebb nyaralóhelyévé. 1891-ben épült fel az első szállodája ahonnan kiindulva a turisták felfedezték a Kvarner-öböl többi részét illetve szigetét. A város fejlődő infrastruktúrájában és a helyi gyógyászati tudomány elméletének kialakításában honfitársaink is kiemelkedő szerepet töltöttek be.
A mai Crikvenica majdnem teljesen összeépült a mellette lévő Selcével és Dramaljjal. A pompás hangulatú szállodák, sétányok és a modern üdülők nagy mértékben vonzzák az oda látogatókat. A szállodákat 11 kategóriára osztották. Ebből legfigyelemreméltóbb a Therapia és a Kastel szálloda. A Dobracina folyó hordalékaiból és a mesterségesen ideszállított homoknak köszönhetően ez a nagyvonalú strand rengeteg turistát vonz a környékre. A kedvező éghajlati viszonyok télen is számtalan szórakozási lehetőséget nyújt a fiatal és az idősebb korosztálynak is. A hideg évszakokban nagy mértékben a gyógyszanatórium nyújt élvezetet az idelátogatóknak.
Crikvenicától északra Grizanebe érkezünk. A közeli Bribirben 1303-ban épült a Frangepánok hatalmát hirdető négyszögletű bástya.
Novi Vinodolski
Selcétől délre található egy tengerparti nyaraló: Novi Vinodolski. A település fölötti városrész már a római korban lakott volt, de később, a középkorban Frangepánok kezébe került. Ez a városrész a Stari Vinodol elnevezést kapta. 1288-ban a horvát nemesek itt fogadták el a “Vindolski Zakonik”-ot az első írott szokásjog formáját. A városrész központjában található a Frangepán-vár, melynek 18 méteres tornyában fogalmazták meg a törvénykönyvet. Ennek másolata a helyi múzeumban ékeskedik. A toronyból gyönyörű a kilátás. Belehet látni a környék minden nevezetes helyét, mint például a Vindol-völgyet a Kapela- és Velbit-hegységet és az Adria tiszta vizéből kiemelkedő Krk-szigetet. Az 1462-ben épült pálos kolostornak csak egyetlen épülete maradt meg sértetlenül, a Szentháromság-templom.
Senj
Novi Vinodolskit elhagyva 23 km-rel terül el az Adria egyik legősibb városa, a megközelítőleg 6000 lakosszámú Senj. Kr. e. 4. században már az illírek letelepedtek, majd később a rómaiak épülték ide a Senia nevezetű kikötővárosukat, melyet a hunok eredménytelenül pusztítottak, hiszen a város csak tovább fejlődött. Feltételezhetően 863-ban itt ért célt az a bizánci hajó, melyen a két Morvaországba tartó Metód és Cyrill szerzetes is utazott. 1242-ben azonban a IV. Bélát üldöző tatárok a Frangepánok kezébe jutott várost, mely Mátyás uralkodása alatt szabad várossá alakult; felégették. Ide menekültek Boszniából a 16. században az uszkókok a török ellenség elől. A harcot fel nem adó uszkókok párhuzamosan harcoltak a velenceiekkel és a törökökkel. Sokáig rettegésben tartották fejlett kalózhajóikkal a környező lakosságot. Az uszkókok hatalmát 1617-ben sikerült megtörni.
A városból épült egy út Karlovacra, melyet József császárról neveztek el. A város romantikus hangulata miatt elsősorban a párokat csalja ide, de a rengeteg történelmi emlék miatt a többi turista is szívesen látogat ide. Az uszkókok gondosan őrzött helye jól átlátható a város kikötőjéből. A szárazföld irányából a Vratnyik-hegy védte, délkeleti irányban pedig a Nehaj-erőd védi a települést az ellenség elől. A város falának romjaiból csak keleti és északi irányból található emlék. Déli oldalról viszont megmaradt a Sabac-torony illetve a Nasa Kule bástya maradványai. A kikötő déli részéről az Óváros felé tartva a főtéren egy klasszicista kút ékeskedik. A tér végében látható a Frangepánok kastélya, mely a 13. században épült. Többször átépítették, de csak 1896-ban nyerte el mai formáját, mikor Ozegovic Mirko püspök kollégiumot hozott létre a nemes ifjak számára. Az épületen az Ozegovicianum felirat még ma is látható. Az épület közelében fellelhető történelmünk egyik kiemelkedő alakjának Jurisics Miklósnak a mellszobra.
Utunkon tovább haladva megpillanthatjuk az 1779-ben épült városkaput. Ettől a kaputól indult II. József stratégiai útja Karlovacra és Ausztriába. Az utat érintett helységek neve a kapu oldalán látható, melyen számos magyar város is szerepel. A kapun áthaladva szemlélhetjük a keleti városfalat és az épségben megmaradt bástyákat. A város központjában a reneszánsz és barokk stílusban készült épületek mellett látható a 16. századi a Szent Ferenc-templom magányos tornya is. Az 1500-as évek közepén épült templom 1943-ban a bombázások végett pusztult le. A közelben látható a Szűz Mária püspöki székesegyház, mely barokk stílusban épült. Tornyot 1900-ban emeletek neki. A város fölött elhelyezkedő négyzet alapú Nehaj-vára már messziről kiválóan látható. Az ott látható romos terület az egykori római Senia település romkertje. Az ott található Szent Péter-templomot és pálos kolostort az uszkókok kapitánya Lenkovic Iván lerombolta. Elméletei alapján a város csak úgy védelmezhető, ha dombtető tetejére olyan védelmet épít ami tűz alatt tarthatja a várost megfélemlítő ellenségeket. 1558-ban meg is építtette a 24 X 24 m alapterületű, 18 m magas várat Nehajt. Széles falai sarkát bástyák erősítik. Régi, antik tárgyaiból érdekes kiállítás készült a felújított várban. Az uszkókok emlékei mellett gyönyörű látványt nyújt az elénk táruló panoráma. Senj éghajlati viszonyai sajnos nem kedvezőek, hiszen az északi szél az úgynevezett Bóra, Senj falai között dühöng. A város elnyerte a nem túl kedvező “Adria leghidegebb helysége” címet.
Senj városát elhagyva a tengerparti kanyargós út remek rálátást nyújt a Krk-, Goli-, Prvic-, Sv. Grgur- szegetekre illetve a Rab-, és Pag-szigetekre is.
Jablanac
Utunkon haladva kisebb városok után jelentősebb Jablanac városa. Ezt a középkorban épült várost 1639-ben a törökök elpusztították, így csak jelentéktelen romok maradtak ránk. A város egyik nevezetessége a kis plébániatemplom melynek alapjait 12. században rakták le. A környéken több strand is található, ezek mellett érdemes ellátogatni a Zavratnica-fjordhoz, melyhez egy sziklába vájt út vezet. Jablanacról komppal megyünk át a Rab-szigeti Misnjakra, ahova főszezonban fél óránként mennek a hajók.
Karlobag
Jablanacról a velebiti sziklák mellett haladva eljutunk Karlobagig, ahonnan könnyen elérhetünk a Plitvicei-tavakhoz Gospicon keresztül. Az autós turisták örömmel megpihenhetnek. Bag Habsburg Károly főherceg birtokába került Karlobag róla kapta mai elnevezését. A barokk házak mellett romok is találhatóak, köztük az 1712-ben épült kapucinus kolostor maradványai ad látványosságot.
Paklenica Nemzeti Park
A Velebit-csatorna mellett haladva dél felé a következő jelentős pihenőhely Starigrad Paklenica. Itt található a Paklenica Nemzeti Park, mely mintegy 28 négyzetkilométeren változatos természeti értékei nyújtanak élvezetet az odalátogató turistáknak. A rengeteg csodálatos sziklák között az egyik legszebb a 400 m mély kanyon, illetve az alpinisták paradicsomaként emlegetett Anic Kuk szikla, mely toronyszerűen emelkedik ki a környezetéből. Karsztbarlangjai közül a legfigyelemreméltóbb a Manita Pec, mely 175 m hosszú. A hely egyik érdekessége, hogy IV. Béla a tatárok elől menekülve a Paklenica-szoroson keresztül jutott el a tengerpartra. Starigradban vehetünk térképet a Nemzeti Parkba illetve itt lehet megvásárolni a belépőjegyeket is. A parkot esténként bezárják, ezért utunkat érdemes korán elkezdeni.
Starigradot elhagyva 16 km-rel elérjük Gracac és Karlovac felé haladó főutat. A Novigradi-öblön egy nemrégiben épült híd vezet át, – a régit ugyanis a szerbek 1991-ben felrobbantották – ezzel elérve Horvátország déli részével való összeköttetést. A hídon átérve már Dalmáciában vezet tovább utunk Zára felé.
Novigrad
Magistraléről balra eljutunk Novigradba. A város kastélyának magyar vonatkozása is van. Nagy Lajos király lánya, Mária és édesanyja Erzsébet itt foglyoskodtak 1386-1387 között. Fogságuk ideje alatt egy ékes miseruhát hímeztek, mely még ma is ott található.
Visszatérünk a főútra így mintegy 25 km-re van Zára.
Utunk tovább folytatódik Zárától Makarskáig.
