Utazás Kerry megyébenKerry Írország egyik leggazdagabb megyéje, legalábbis látnivalók tekintetében. A legtöbb turista nem átutazóban jár errefelé, hanem azzal a kifejezett céllal érkezik, hogy megnézze a megye természeti, kulturális vagy éppen történelmi nevezetességeit. Aki pedig mit sem tudna Kerry-ről, mégis erre téved, szinte biztos, hogy itt is ragad néhány napra. A helybeliek nagyon értik a módját, hogyan marasztalják a vendégeket, akár egy színvonalas szállással, akár a hagyományosan elkészített báránnyal. Kerry csodálatos tájait bebarangolni felér egy újjászületéssel, az utazásra a koronát pedig a helyiek vendégszeretete teszi fel.

Kerry megyét alapvetően négy nagyobb részre lehet osztani: Iveragh-félsziget, Dingle-félsziget, Beara-félsziget és Észak-Kerry. Az Iveragh-félsziget és Killarney látnivalók tekintetében az első helyen állnak a megyén belül. A félszigetet egy 180 km hosszú útvonal zárja körbe, ez a híres Kerry Gyűrű, Írország talán legszebb útvonala. Hogy végigjárjuk és az utazásnak értelmet is adjunk azzal, hogy egy-egy helyen hosszabb időre is megállunk, egy napnál jóval többet érdemes rászánni. A kisebb Dingle-félsziget fénypontja Dingle kikötője, valamint az ország legnyugatibb pontja, a Garraun-pont. Ez és Észak-Amerika között 3000 km-en keresztül semmi sem található. A Beara-félsziget Kerry legdélebbi része, melyet jóval kevesebb turista keres fel. Békés, csendes vidék ez, alternatív úti cél a megye legforgalmasabb vidékeivel szemben. Kerry északi részét a Shannon-folyó határolja, legfontosabb városa Tralee, ahol a Kerry Megyei Múzeum is található.

Rossbeigh strand

Rossbeigh strand

Glenbeigh-től 1 km-re fekszik ez a természetvédelmi területet képező strand. A partszakasz homokdűnéi folyamatos mozgásban vannak, 2008-ban egy nagyobb szakasz belőlük a tengerbe olvadt. A Rossbeigh strand jelképe volt a régi kőtorony, mely a Castlemaine kikötő bejáratát jelezte, ez 2011-ben összeomlott. Két évvel később már több mint 5 millió tonna homok tengerbe veszését tapasztalták. A strand érthető módon mágnesként vonzza a turistákat. Lehet úszni, kenuzni, szörfözni és van itt egy kis játszótér. A Rossbeigh strand elnyerte a Kék Zászlót, ami a part és a víz tisztaságára, valamint biztonságára ad garanciát a fürdőzőknek.

Derrynane Ház és Nemzeti Történelmi Park

A Derrynane Ház Daniel O’Connell családi otthona volt, aki az ír katolikus egyenjogúságáért harcolt. Ősei vásárolták meg a házat és a környező parkot, miután a Franciaországgal és Spanyolországgal folytatott csempészetből megszedték magukat. A házban főként személyes emléktárgyak láthatók. A parkot a Golf-áramlat tartja melegen, ennek köszönhetően élnek meg itt a pálmák és nőnek meg a páfrányok akár 4 m magasra. Számos Dél-Amerikában őshonos növényfajta található itt, a gyalogos ösvény pedig a sziklák széléhez, a strandokhoz vezet, a 120 hektáros parkhoz közel 1,5 km hosszú, homokos és kavicsos partszakasz tartozik. A dűnés szakaszok fokozott védelem alatt állnak, mivel ritka növények és állatok élőhelyei, mint a Kerry-liliom vagy a nádi varangy.

Skellig Michael sziklasziget

A 217 m magas, csipkézett sziklasziget az UNESCO Világörökségek sorába tartozik. Ránézésre úgy tűnik, mintha ez lenne az utolsó hely a Földön, ahol ember megpróbál letelepedni, pedig a történelem során erre is volt példa. Egy korai keresztény szerzetesi közösség élt itt a 6-tól a 12-13. századig. Céljukat, hogy Európa távoli, szélfútta vidékén, emberektől távol éljenek, a szigeten kétségkívül elérték. Az általuk kövekből rakott épületek még ma is láthatók, a meredek sziklafalba vájt 600 lépcsőfok vezet fel hozzájuk. A méhkas alakú szerzetesi házak mellett láthatjuk az egykori veteményeskertet és az esővíz összegyűjtésére használt ciszternát. Arról, hogy hogyan éltek itt a szerzetesek, nem sokat tudni, de vannak feljegyzések arról, hogy a vikingek kétszer is megtámadták őket a 9. század elején. Elrabolták és megölték a szerzeteseket, de később újabb szerzetesek érkeztek és telepedtek le a szigeten. Az 1820-as években két világítótornyot építettek itt és ekkor alakították ki a sziget aljában futó utat is. A turistáknak egy valamivel nem árt számolniuk: a szigeten nincs wc.

Blennerville szélmalom és látogatóközpont

A szépen felújított, 19. századi szélmalom a legnagyobb nemcsak Írországban, de egész Nagy-Britanniában. Modern látogatóközpontjában nemcsak a gabona őrléséről lehet mindent megtudni, de azokról az emigránsokról is, akik itt, Kerry partjain szálltak hajóra és indultak Amerikába. A tárlatvezetés a malomban nagyjából 30 perces.


Muckross ház

Muckross ház

A Killarney Nemzeti Park szívében található Kerry megye egyik legnépszerűbb látnivalója. A Muckross ház egy varázslatos viktoriánus stílusú rezidencia, Írország egyik legszebb műemlék épülete, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a nemzeti park területére. Az elegánsan berendezett szobák hűen visszaadják, hogyan éltek régen a vidéki ír nemesi családok. A házhoz tartozó kertekről nem túlzás állítani, hogy világszerte híresek. Fénypontjaik az azáleák és a rododendronok, a vízi kert és a sziklakert. A hagyományos gazdaság abba az időbe kalauzolja vissza a látogatókat, amikor még nem léteztek korszerű eszközök és nem volt elektromosság sem. Megnézhetjük, hogyan zajlott a mezőgazdasággal foglalkozó emberek és családjaiknak élete, milyen munkák vártak rájuk a ház és az állatok körül.

Torc-vízesés

20-25 m-es magasságból zúdul alá az Owengarriff-folyó által táplált vízesés, ami egy gyönyörű erdőben található. Killarney egyik nevezetes pontja ez, ahol a turistabuszok rendszeresen megállnak. A legjobb, ha nagy esőzések után érkezünk, amikor a vízesés felduzzadva legvadabb arcát mutatja.

Kerry Bog Falumúzeum

A Kerry Gyűrű is érinti ezt az Európában egyedülálló szabadtéri múzeumot, ami betekintést enged a látogatóknak a 18. századi vidéki Írország hétköznapjaiba. Mielőtt a múzeumot létrehozták, hosszas kutatást folytattak, hogy a lehető leghűbb képet adják a vidék történelméről. Amit itt látunk, az mind pontos mása azoknak az épületeknek és eszközöknek, melyeket az 1800-as években a régióban használtak. A múzeum a hét valamennyi napján nyitva tart, fogadójában hagyományos ételekből lehet válogatni.


Inisfallen-sziget

A 25 másik kis szigettel együtt nemzeti parkot alkotó szigeten a 7. században alapítottak kolostort, ami később az oktatás központja lett. Még ma is láthatók itt egy 12. századi ágostonrendi kolostor és egy 11. századi román templom romjai. Az Innisfalleni Krónika nevű dokumentumot itt írták, ebben a világ és Írország történelméről tudósítanak. 1320 táján készült, 39 szerzetes munkája, mely ír és latin nyelven íródott. Ma az oxfordi Bodleian Könyvtárban látható. A szigetre a Ross kastély előtti partokról indítanak hajókirándulásokat.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here