A Mosel-folyó partján fekszik Trier, Németország legrégebbi városa. Augustus császár alapította i.e. 16-ban, később több római császár kedvelt tartózkodási helye lett, ezért is nevezik Roma Secundanak, azaz a Második Rómának. Ennek a korszaknak sehol másutt nem található annyi emléke, mint Trierben.
A római idők után a germán törzsek vették át az uralmat felette, ekkor jelentőségét elvesztve kisvárossá vált és ezt a hangulatát máig őrzi, annak ellenére, hogy több mint 100 ezren élnek itt. A Luxemburg határától mindössze 10 km-re található város nemcsak művészeti és kulturális örökségéről, de borairól is méltán híres, Trier Németország egyik vezető borexportőre.
Porta Nigra
Egyértelműen Trier fénypontja a csodálatos, 2. századi római városkapu. Nevét a középkorban kapta, amikorra viharvert kövei már megfeketedtek. 180-ban építették, amikor a települést városfallal vették körbe, ennek részét képezte a kapu is, ami egyedüliként maradt meg az eredetileg négy városkapuból. Ez pedig a remete szerzetesnek, a későbbi Szent Simeonnak köszönhető, akinek 1028-1035 között ez volt a lakhelye és halála után ide temették el. Ekkor alakították át a kaput és lett belőle a többszintes Szent Simeon templom és kolostor. Napóleon 1803-ban elpusztította a templomot, csak a 12. századi szentély élte túl a rombolást. Azóta azonban az épületet középkori formájában helyreállították. Most, 1700 évvel az építése után a Porta Nigra még mindig lenyűgöző. 118 m hosszú, 90 m magas és 70,5 m széles, különlegessége pedig, hogy az egész szerkezet kötőanyag nélkül épült, a homokkő tömböket csak vasrudak kapcsolják egymáshoz. Ezeknek a kőtömböknek a súlya egyenként 6 tonna. A Porta Nigra az Alpoktól északra a legnagyobb római városkapu, az UNESCO Világörökségek része.
Szent Péter-dóm
Bár könnyen összetéveszthető egy erődítménnyel, a trieri székesegyház értékes műalkotásoknak és szent ereklyéknek a gyűjteményét tartalmazza. Történelmi jelentősége is kiemelkedő, hiszen ez Németország legrégebbi temploma, ma is működő katolikus katedrális és fontos zarándokhely. A székesegyház története a római időkig nyúlik vissza, amikor Konstantin császár felépítette itt az első keresztény templomot. Az építkezés 326-ban kezdődött, a császár hatalomra kerülésének 20. évfordulója alkalmából. A konstantini templom négyszer akkora volt, mint a ma látható katedrális, elfoglalta a mai Dóm teret, a Leibfrauenkirche területét és majdnem a piactérig ért. Miután az 5. és 9. században az épület súlyos károkat szenvedett, 1035-ben román stílusban építették újjá. Gótikus és barokk jegyekkel később gazdagodott, a különböző stílusok szépen keverednek benne, belső tere időtlen egységet alkot. Konstantin anyja, Szent Heléna gyakran elzarándokolt a Szentföldre és a legenda szerint onnan hozta magával a Szent Köntöst, amit Jézus a keresztre feszítés előtt viselt. Ezt először 1512-ben mutatták meg a nyilvánosságnak, abban az évben több mint 100 ezer zarándok vándorolt ide, hogy lássa a szent ereklyét. A köntöst csak ritkán lehet megnézni, rendszertelen időközönként állítják ki. A trieri Főszékesegyházi Kincstárban őriznek más fontos ereklyéket is, mint a szögeket, amikkel Krisztus keresztre feszítették.
Császári fürdők
A fürdők fontos részei voltak a rómaiak hétköznapjainak. Több mint 1600 évvel ezelőtt Trierben a rómaiak felépítették a világ egyik legszebb és Rómán kívül a legnagyobb fürdőkomplexumát. Romjai a városban találhatók, az épületeknek több fala is áll és ma is meg lehet látogatni a földalatti alagútjait, ahol a korabeli vízmelegítő rendszer látható. A melegvizes fürdőben ma opera és színházi előadásokat tartanak, 650 fős nézőteret alakítottak ki itt.
Marx Károly-ház
Ebben az 1727-ben épült polgári házban született Marx Károly 1818-ban és itt élt 1835-ig. A házban 1947-ben létrehozott múzeumban bemutatják élettörténetét, verseit, leveleit, fotóit, kézzel írt jegyzeteit és műveinek ritka első kiadásait. A múzeumot évente nagyjából 30 ezer látogató keresi fel, elsősorban kínai turisták, akik számára ez Németország egyik legfontosabb nevezetessége.
Hauptmarkt
Az óváros szívében fekvő Piactér 958-tól kezdve az egész középkorban Trier életének központja volt. A teret az akkori érsek a viking támadások után költöztette át a folyópartról a jelenlegi helyszínre. Itt áll a város néhány legfontosabb épülete, mint a Szent Gangolf templom, a gótikus Steipe és a reneszánsz Rotes Haus, az 1595-ben készült Szent Péter szökőkút és Németország legrégebbi, a 13. században alapított gyógyszertára.
Miasszonyunk templom
Németország legrégebbi gótikus temploma, melynek érdekessége kereszt alakú alaprajza. Építését 1230-ban kezdték meg egy 9. században lerombolt kettős bazilika helyén, de a munkálatokat pénzhiány miatt több mint egy évtizedre felfüggesztették. Egykor értékes műkincseket rejtett, ezeknek nagy részét azonban a francia forradalom és később a II. világháború idején ellopták. A templom 1986-ban a trieri dómmal együtt az UNESCO Világörökségek közé került.
Amfiteátrum
A középkori városfalon kívül áll a római amfiteátrum, melyet valószínűleg az 1. században építettek, de leginkább a 2. században használtak. 20 ezer néző figyelhette innen a gladiátorok egymással és vadállatokkal vívott véres harcait. Az amfiteátrum alatt alagútrendszer tártak fel, ahol az állatokat és a Római Birodalom rabszolgáit, a későbbi gladiátorokat tartották. A gyönyörű állapotban megőrzött építmény az UNESCO Világörökségek része, napjainkban szabadtéri rendezvényeknek és a trieri középkori fesztiválnak ad otthont.
