Törökország mediterrán régiója

A mediterrán régió a Földközi-tenger menti vidékeket foglalja magába, melyek az ország területének mintegy 15%-át teszik ki. A partvonallal párhuzamosan a Középső- és a Nyugat-Torosz-hegység vonulatai futnak, melyek meredekek és nagyon magasak, ezért a hegy és a tenger közt húzódó partmenti sáv keskeny, szélessége 120-180 km között mozog. A vidéken több fontos folyó halad át, melyek a téli olvadások után megduzzadnak, a tavak környékét pedig lenyűgöző élővilág népesíti be. A mediterrán régió lakossága elsősorban a mezőgazdaságra, turizmus, iparra és kereskedelemre alkalmas vidékeken koncentrálódik.

Mivel a Földközi-tenger partjai rendkívül termékenyek, a mezőgazdaság virágzik ezeken a területeken. A jó minőségű talaj és az enyhe éghajlat kedvez a citrusfélék, a szőlő, a gabona, a rizs és a gyapot termesztésének. A nyarak forrók és nem ritkák az aszályok sem errefelé. A Törökországból importált narancsok és mandarinok nagy része innen származik, a török banánt pedig kizárólag ebben a régióban termesztik.
A régió hátországa sziklás, előfordulnak a 2800 m-t is elérő hegycsúcsok is. A partok mentén kevés nagyváros van, de az Antalya körüli síkság elég kiterjedt ahhoz, hogy lehetővé tegye a városok növekedését, a partmenti kereskedelem pedig a települések fejlődését is nagyban elősegíti.

A Földközi-tengeri régió egyik leghíresebb városa Antalya, a turisták elsőszámú úticélja. Díjnyertes kikötője, pálmafákkal szegélyezett sétányai, festői óvárosa nemcsak a nyaralás erejéig vonzza a külföldieket, az utóbbi időben egyre többen vásárolnak itt saját ingatlant is, elsősorban németek és oroszok. Antalya város népessége a főszezonon kívül kb. 2 millió, de nyaranta megkétszereződik. Az i.e. 2. században történő alapítása óta a város folyamatosan lakott. Az oszmánok előtt a rómaiak, bizánciak és a szeldzsukok birtokolták a települést, értékes történelmi emlékeket hagyva maguk után. Az elegánsan bordázott Yivli minaret a 13. század óta magasodik a város fölé, ma az egyik szimbolikus épülete Antalyanak. A két legfontosabb oszmán mecset a gyönyörű cserepekkel díszített, 16. századi Murat Pasa mecset, valamint a 18. században épült Tekeli Mehmet Pasa mecset. Antalya történelmi negyede Kaleici, ahol szeldzsuk-kori kőfaragványokat láthatunk és itt áll a Karatay medresze, a teológiai főiskola épülete is. Antalya tele van történelmi látnivalókkal, emellett azonban természeti szépsége is figyelmet érdemel. A város határától 14 km-re találjuk a lenyűgöző Felső-Düden vízesést, érdemes ellátogatni a Nilüfer-tóhoz és a Kursunlu-vízeséshez is. A város környékének leghíresebb strandja Lara és Konyaalti, ahonnan káprázatos panoráma nyílik a Torosz-hegységre.

Törökország negyedik legnagyobb városa Adana, mely a régió legtermékenyebb vidékeinek szívében fekszik. Ez a város történelmében is fontos szerepet játszott, hiszen kitűnő elhelyezkedése miatt számos civilizáció központi települése volt, már a hettitáktól kezdve. Adana látnivalói közé több mecset – köztük a leghíresebb a 16. századi Ulu Camii – és egy régi bazár tartozik, de érdemes ellátogatni az Etnográfiai Múzeumba is, ahol török szőnyegeket, kardokat, kézzel másolt könyveket és ősi sírköveket nézhetünk meg. Maga az épület is figyelemreméltó, melyet egykor a keresztesek templomnak építettek. Az ínyencek ne hagyják ki Adana országszerte híres kebabját és húsételeit.

A Szíriával határos Hatay tartomány termékeny földjei az ősidőktől kezdve mágnesként vonzották a letelepedőket. Székhelye az ókori Antiochia volt, a hellenisztikus világ szellemi és kulturális központja, melynek néhány maradványa még ma is látható. Gyönyörű, ősi városai és csodás természeti környezete miatt a turistaútvonalakon egyébként kívül eső Hatay mindenképp megéri a látogatást. Az Antakya Régészeti Múzeumot semmiképp se mulasszuk el, ha erre járunk. Felbecsülhetetlen értékű bizánci és római mozaikokat, szobrokat, sírköveket láthatunk, melyeket a környék több ezer évvel ezelőtt virágzó településein tártak fel. Sok zarándok keresi fel a Szent Péter barlangtemplomot, melyben az apostol imádkozott és itt alapította meg a keresztény közösséget. A templomot a Vatikán hivatalosan 1983-ban nyilvánította szent hellyé. Samandag partjainál a tenger hűs habjaiba menekülhetünk Hatay forró nyári napsütése elől, Seleuica Pieria városában pedig Szent Pál és Szent Barnabás lábnyomait követhetjük, akik innen indultak első missziójukra.

Burdur a tavak vidéke, melynek ugyan nincsenek csodás tengerpartjai, természeti környezete miatt mégis sokat nyújt az utazóknak. A számos termálfürdő mellett Burdur legfőbb nevezetessége az Insuyu-barlang, a világ második legnagyobb barlangja. A milliónyi cseppkövet a barlangi tavakon csónakázva fedezhetjük fel. A barlangot gyógyhatású vize miatt is sokan keresik fel. A Burdur-tó 8 km-re fekszik a várostól, partján a Centik stranddal. A Salda-tó viszonylag ritkán látogatott, erdős környéke ideális a kempingezéshez, míg horgászáshoz a Golhisar-tó a legjobb választás. A tavak mindegyike különleges élővilággal, ritka fajokkal büszkélkedhet. Burdur városától 37 km-re az egykori Sagalassos területén egy 9000 férőhelyes római színház maradványai, középkori sírok és egy erőd várja a történelem iránt érdeklődő utazókat, de ókori emlékeket még a tartomány számos pontján találunk. Burdur kitűnő hely a szabadban való kikapcsolódáshoz, kempingezéshez, piknikhez, horgászathoz, vadászathoz.