Szlovéniában több mint 300 csodás vízesést láthatnak a természetjárók. Legtöbbjük turisztikai látnivalóként szerepel az útikönyvekben, közülük sok azonban csak időszakosan látható, az esőzésektől függően. A száraz évszakokban ezek éppcsak csordogálnak, míg telente lenyűgöző jégszobrokat és oszlopokat formáznak.
Az ország vízeséseinek többsége a Triglav Nemzeti Parkban és az Isonzó-folyónál (szlovénül Soča) található. Valamennyinek megvan a maga saját karaktere és története és bár a szlovén vízesések nem tartoznak a világ legmagasabbjai vagy legnagyobbjai közé, mindegyik ékessége az őt körülvevő tájnak.
Predelica-vízesés
A Koritnicat a száz vízesés földjének is nevezik, itt zuhan alá a Predelica-vízesés vagy patak, melyet rendkívül nehezen lehet csak megközelíteni. Kötelek és egyéb felszerelések nélkül csupán három pontján férkőzhetünk hozzá közelebb. A szikla, melyről folyik, nagyon omladozó és vad, ezért a Predelica elsősorban nem a kényelmes túrázók, sokkal inkább a sziklamászók számára ajánlott úti cél. 2000-ben Szlovénia történetének egyik legnagyobb földcsuszamlása következett be itt, ami jelentősen megváltoztatta a vízesés középső és alsó szakaszát. A Predelica igazi rejtett gyöngyszeme a szlovén tájnak, feljutni hozzá pedig felér egy adrenalin bombával.
Boka-vízesés
Jóval ismertebb, mint a Predelica, ami nem is csoda, hiszen az ország egyik legvarázslatosabb vízeséseként tartják számon. 106 m-es magasságával nem a legmagasabb vízesés, de szélességével és erőteljes ömlésével mégiscsak egyedülálló Szlovéniában. Az esős évszakban, amikor a Kanin-hegyen megindul az olvadás, a Boka hihetetlen látványt nyújt. Egyszerre lenyűgöző és félelmetes, ahogyan teljes erőből másodpercenként többszáz tonna víz zúdul lefelé a sziklafalról. Nyaranta a vízesés karcsúbbá válik, ez viszont lehetővé teszi, hogy az ügyesebb látogatók felkapaszkodjanak a vízfal mögé, a folyómeder jobb oldalán. A vízesést tisztán lehet látni a Zaga és Bovec közt húzódó útról, de gyalogos ösvény is vezet hozzá.
Zakojca-vízesések
A bájos Zakojca falu a Porezen-hegy nyugati oldalán fekszik, ahol a szubalpin hegyek találkoznak az Alpokkal. A békés kis falu mellett található a vad Zakojca-szurdok, tele vízesésekkel, ahova izgalmas út vezet. A meredek lejtők tele régen tele voltak hagyományos tanyákkal és malmokkal, ma szép túrákat lehet tenni errefelé. A terepviszonyok és a vízesések nehéz megközelíthetősége miatt akár a turistaszezon kellős közepén is érkezhetünk, itt nem fogunk tömeggel találkozni. A gyors sodrású patakot átugorva kisebb-nagyobb vízesések következnek, melyeknek egy részéhez gyalogutakon keresztül juthatunk el, míg sokukhoz nem vezetnek kitaposott ösvények. A fák, a zúgó víz és a csodálatos magány fogadja itt a kirándulót. A gyerekkel útnak induló családok a biztonság kedvéért kötelet és sisakot is vigyenek magukkal.
Sumik-vízesés
Pohorjeből a Dráva-völgy felé a Lobnica-patak egy szurdokon fut keresztül és hoz létre két vízesést, a Nagy- és a Kis-Sumikot. A vízesések védett erdőterületen találhatók, ez a sumeki őserdő, ahol Pohorje többi erdejével szemben a lombhullató fafajták dominálnak és ez a vidék egyetlen olyan területe, ahol még ma is az eredeti növényzet látható. Másutt a lombhullató fákat az üveggyártás miatt vágták ki, helyükre pedig fenyőket telepítettek. A kidőlt farönkökkel az erdő valóban egy érintetlen, ősi erdő képét nyújtja, mintha visszautaznánk az időben. A Lobnica-szurdok vad és meredek, szikláit nedves, csúszós mohák borítják. A vízesésekhez vezető út megtétele nem egy nyugodt sétát jelent, sokkal inkább tartogat kihívásokat. Az ösvény utolsó szakasza nagyon meredek, jelöletlen úton vezet, nem árt az óvatosság. Teljesíteni ezt a túrát igazi öröm lesz azok számára, akik az érintetlen természet legmélyére szeretnének eljutni.
Kozjak-vízesés
Kobarditól egy Soča-folyó menti erdőn keresztül juthatunk el Szlovénia egyik legszebb vízeséséhez. A Nagy-Kozjak-vízesés környezete is varázslatos, a kozjaki történelmi túraösvényen keresztül juthatunk el ide. Összesen 6 vízesés alkotja, melyek közül a legmagasabb 15 m-es. Kobarid környékének egyik leglátogatottabb nevezetessége a vízesés, ahova a családok is nyugodtan útnak indulhatnak. A parkolóból kiépített gyalogút vezet a vízeséshez a Soča-folyó mentén, ahonnan gyönyörű a kilátás, a folyó feletti kőhíd 1895-ben épült. Az út 3,5 km-es, nagyjából 1 óra alatt teljesíthető, közben egy I. világháborús bunkert is láthatunk az erdő mélyén.
Beri-vízesés
Az elegánsan zuhanó, 35 m magas vízesés magasan Poljubinj falu felett található. A viszonylag bővízű vízeséshez egy olyan út vezet Tominból, melyet könnyen el lehet téveszteni. Nagyjából 20 perc alatt megérkezünk, a vízesésnél van egy pad és néhány szikla, ahol meg lehet pihenni és teljes pompájában megcsodálni a a vízesést, hallgatva annak zúgását.
Pekel-szoros
Ljubljanatól kőhajításnyira található a Pekel, vagyis a Pokol-szurdok. Az Otavscica-patak faragta a csodálatos szurdokot és annak vízeséseit. A szurdokban a nyarak kellemesen hűvösek, télen a természet pedig hihetetlen jégszobrokat hoz létre, de természetesen a tavasznak és az ősznek is megvan itt a maga varázsa. Az első vízeséshez viszonylag könnyű eljutni, de az út többi része meglehetősen kalandos, még a biztonsági felszerelés sem árt. Az első magasabb vízesést, a 16 m-es Drugi Slapot egy kis hídon áthaladva érjük el. A legmagasabb vízesés a szurdok bal oldalán található Peti Slap, mely 20 m-ről zuhog lefelé.
Rinka-vízesés
Szlovénia második legmagasabb és egyik leghíresebb vízesése, a Logar-völgy egyik legszebb pontja ez. A vidék kötelező látnivalója, melyet egész évben sokan keresnek fel. Nyáron a külföldiek mellett a szlovének is szívesen kirándulnak ide, télen pedig a jégmászók látogatják a vízesést. Legszebb perspektívából a Kamnisko-hágóról csodálhatjuk meg. A parkolóból egy kitáblázott túraútvonal vezet a vízesés alatti kilátóponthoz, de van itt egy kávézó is szorosan a sziklába simulva, ahonnan szintén káprázatos a panoráma. A vízeséshez vezető út enyhén emelkedik és nagyjából 10 perc alatt megtehető.
Brinta és Gregorcic-vízesések
Vad és rendkívül nehezen megközelíthető patakok ömlenek le a Krn-hegyről a Soča-völgy felé. Meredek szakadékokat kialakítva vájtak maguknak utat a magas falak alatt és útjuk során számos vízesést hoztak létre. A két legismertebb ezek közül a Brinta és a Gregorcic, melyek még a híres szlovén költőt, Simon Gregorcicot is írásra ihlették, az egyik vízesést ezért róla nevezték el. Az út csúszós, meredek és keskeny, végig védett területen vezet át, megtételére legalább 2 órát számoljunk.
