A síelés Szlovéniában nemzeti sportnak számít, maguk a helyiek is örömmel hódítják meg a lejtőket a téli hónapokban, nem csoda, hogy a síszezon kezdetekor hamar megtelnek a pályák. Az elmúlt néhány évben a síelés lassan, de biztosan a szlovén turizmus húzóágazatává vált. Az anyatermészet bőséges havazással támogatja azokat a törekvéseket, melyek a szlovén sípályák folyamatos fejlesztését célozzák. Olaszország, Ausztria vagy Svájc világhírű pályáival összehasonlítva ugyan kevésbé elegáns és fényűző síterepeket találunk itt, de Szlovénia ilyen szempontból sem nevezhető idejét múltnak. A szálláslehetőségek, a szolgáltatások, a pályák színvonala tekintetében egyaránt megállja a helyét Európa síparadicsomai között.
A síelésnek és minden hozzá kapcsolódó fogalomnak mély hagyományai vannak a szlovénoknál. Ezt tanúsítják Sigmund von Herberstein írásai is 1549-ből, melyekben már szó esik a helyi síelőkről. 1689-ben egy könyvben a síelést mint a helyiek téli közlekedési módját említik. A Bloke-fennsík a szlovén síelés bölcsője, Európában ez a legrégebbi terület, ahol a téli sportokat szinte néphagyományszerűen űzték.
Kranjska Gora az ország legendás síterepe. Pályái a szlovén, osztrák és olasz hármashatár közvetlen közelében fekszenek, körülöttük a Júlia-Alpok csúcsai magasodnak. Sok szlovén itt csatol a lábára először sílécet és itt tanulja meg a síelés alapjait. A téli szezonban kétségkívül ez az ország legnépszerűbb úticélja, ahol hatalmas nemzetközi tömeg gyűlik össze, beleértve a családokat és profi síelőket is. Mindehhez hozzáadva az éttermeket, bárokat és a szállásokat, azt láthatjuk, hogy Kranjska Gora Szlovéniának olyan, mint Amerikának Aspen. Ideális kezdőknek és haladóknak, a szállások skálája pedig a luxushotelektől a panziókig terjed, de ha ennél nagyobb kalandra vágyunk, akár igluban is tölthetjük az éjszakákat. Nemrég hozták létre a szálláslehetőségeket még változatosabbá tevő Iglu Falut, ahol nagyobb, 10-12 fős csoportok is elférnek, de vannak kétszemélyes igluk kifejezetten romantikára vágyó pároknak is.
A ljubljanaiak kedvence Kravec, mely csupán félórás autóútra van a fővárostól. Pályái legelőkön fekszenek, ezért nincs szükség óriási mennyiségű hóra ahhoz, hogy síelni lehessen. Átlagos körülmények között a síszezon mintegy 150 napot tesz ki itt, általában május elejéig síelhető a terep. A fővároshoz és annak nemzetközi repülőteréhez való közelsége miatt a külföldiek is előnyben részesítik a Kravec lejtőit. Ide azoknak is érdemes eljönni, akik csak hobbiból, kikapcsolódásként síelnek, de a profik és a megszállottak is megtalálják a megfelelő körülményeket.
A Stajerska régióban található Rogla szintén népszerű síelőhely, melynek gyógy- és rekreációs központja és a Terme Zrece termálfürdőhöz való közelsége – melyet az ország egyik legjobb gyógyfürdőjeként tartanak számon – nem kis mértékben növeli vonzerejét.
A 2010-2011-es szezonban az ország legjobb síterepének választották Cerknot, mely Szlovéniában az egyik legjobban felszerelt síközpont. Ez az egyetlen hely, ahol fedett felvonókabinok szállítják a síelőket és a leggyorsabb 4-6 személyes ülőfelvonóval is Cerkno büszkélkedhet. A különböző szintű sípályák mellett egy csodás, panorámás éttermet és luxusaparmanokat is találunk itt, a Brdo-hegy tetején. A gyerekek sem fognak unatkozni, játszótér, külön a számukra kialakított síterep és versenyek várják őket.
Szlovéniában nemcsak síelésre nyílik lehetőség, de a téli sportok számos válfajához ideálisak a körülmények. A szlovén hegyekben eltöltött téli pihenést felejthetetlenné tehetik a motorosszános kirándulások, a kutyaszános és lovasszános túrák. Szánkóval lesiklani a Vrsic és Mangart hágóin a legjobb havas élmény.
