Olaszország minden vidéke számtalan történelmi látnivalóval van megáldva, a főváros pedig különösen sok csodás műemlékkel büszkélkedhet. Rómába nem nehéz beleszeretni. Nagyjából minden sarkon belefuthatunk egy-egy remekműbe, ezért is mondják, hogy egy egész élet sem lehet elég ahhoz, hogy Rómát teljesen felfedezzük magunknak. A legjobb, amit tehetünk, ha – fájó szívvel ugyan, de mégiscsak – szelektálunk a rengeteg látnivaló között és tartogatunk valamit a következő római útra is, mert ide biztosan újra és újra vissza akarunk majd térni.
Kolosszeum
Az összes római kori emlék közül a legkülönlegesebb. Nemcsak a hely méretei és az építmény komplexuma lenyűgöző, de a falak véres története is. Elítélt foglyok és rabszolgák ezrei küzdöttek itt egymással és a kiéheztetett oroszlánokkal az arisztokrata közönség szórakoztatására. Eredetileg 100 napon és 100 éjszakán át tartották a gladiátor játékokat egészen a 6. századig, amikor a Birodalom bukásával a Colosseum is elhagyatottá vált. A középkorban erődként szolgált, az idők során azonban a számtalan földrengés miatt súlyosan megrongálódott. Falaiból a márvány- és mészkőtömbök jelentős részét kibontották. Több mint 2000 éves történelmével még mindig lenyűgözi az embereket. 2010 óta lehetőség van még jobban bejárni a Colosseumot, hiszen megnyitották a közönség számára azokat az alagutakat, ahol a gladiátorok és a vadállatok várták sorsukat.
Palatinus-domb
Az ókori Róma Beverly Hills-ének is nevezhetnék a városnak ezt a részét. I.e. 753-ban itt történt a város alapítása, 200 évvel később pedig már a leggazdagabb polgárok lakták. Itt található a Stadio, amit valószínűleg a császárok használtak különböző játékok és magánrendezvények színhelyeként. A szemközti oldalon a Domus Augustana, a császári otthon maradványait láthatjuk. A Palatinus-domb csodás háttere lehet akár egy kellemes pikniknek is a mohazöld hegy árnyékában, pálmafák alatt, császári romokkal körbevéve.
A Palazzo Massimo alle Terme freskói
Róma egyik legszebb múzeumát viszonylag kevesen látogatják. Az i.e. 2. századtól kezdve mintegy hétszáz év kincseit, szobrokat, márvány frízeket csodálhatunk meg. Az épület második emeletén kiállított szenzációs freskók és mozaikok mellett azonban minden más eltörpül. Az egykor az Augustanera Villát díszítő színpompás freskók is itt láthatók. A hálóterem falát vallásos, színházi és erotikus témák, az ebédlőét tájképek ékesítették. Augustus feleségének, Livia Drusillanak a házából, a Villa Liviaból kerültek elő kerteket ábrázoló festmények, melyeket vétek kihagyni. A 19. században találtak rájuk és 1951-ben helyezték el őket itt, a múzeumban.
Pantheon
Bár a verseny nagyon szoros, de minden bizonnyal a Pantheon az ókori Róma legcsodásabb épülete. Tekinthetjük a rómaiak legfontosabb építészeti teljesítményének is, hiszen egészen a 15. századig ez az épület rendelkezett a világ legnagyobb kupolájával és még ma is a legnagyobb megerősítetlen kupola ez, amit valaha építettek. A harmonikus képet a szimmetrikus elrendezés teszi teljessé, hiszen a Pantheon átmérője pontosan akkora, mint a belmagassága, 43,3 méteres.
Mithrasz-templom a San Clemente bazilika alatt
A 12. századi San Clemente bazilikából néhány lépcsőfokon át juthatunk le a 4. századból származó Mithrasz-templomba. Beléphetünk egy 1. századi római házba is, mely szintén egy kisebb, sötét Mithrasz-templomot rejt. A Mithrasz-kultusz a római katonák körében nagyon népszerű volt. Templomai mindig sötétek és mélyen kialakítottak, barlangszerűek. Ez a templom is misztikus és rejtélyes, annál is inkább, mivel csodálatos utazást tehetünk itt a történelem különböző korszakaiban.
