Petőfi CsarnokAz 1850-es évektől kezdve Európa legjelentősebb városai nagyszabású kiállításokon mutatták be gazdasági és kulturális fejlődésüket. 1865-ben Londonban, 1867-ben Párizsban, 1873-ban Bécsben tartottak világkiállítást, melyet 1885-ben a Városligetben Magyarország is szeretett volna megrendezni. Bár a világkiállítás elmaradt, de az erre a célra felépített Iparcsarnokban Országos Kiállítást tartottak. A monumentális épületet a Schlick-gyár vasszerkezeti tervezője álmodta meg, majd Ulrich Keresztély tervei alapján építették meg. A földszintes épületet reneszánsz stílusban alakították ki, bejáratai diadalkapura emlékeztettek, a saroképületek kő és tégla kombinációjából, az összeköttetések üvegből és vasból készültek. Homlokzata hasonló volt a Keleti pályaudvar főbejáratához. Az Iparcsarnok több mint 14.000 m2-en terült el. Miután megnyitották, rengeteg kiállításnak adott otthont, pl. a “Villamos munkagépek kiállítása”, “A fényképezés fejlődése” vagy az “Agyag-, czement, aszfalt- és kőkiállítás”). A millenniumi kiállításon 1896-ban, az ezredéves kiállítássorozat egyik központjaként az Iparcsarnokban szövő-, bútor- és agyagipari termékeket mutattak be. Az impozáns korzó és a díszkert a csarnok előtt ekkor készült el, akárcsak a Sió-szökőkút, melynek elődjét eredetileg az 1885-ös kiállításra építették meg nagyjából azon a helyen, ahol ma a Pecsa szabadtéri színpada és a napozórét található. Hétvégenként és a jelentősebb ünnepek alkalmával este fél tíztől tíz óráig kivilágították a szökőkutat. A millenniumi kiállítás méltó központja volt az Iparcsarnok és annak környezete. A későbbiekben számtalan különböző témájú kiállítást rendeztek itt, mint az “Autómobil kiállítás”, 1907-ben a “Cukrászipari kiállítás”, “Papíráru kiállítás”, 1927-ben “Vasipari és Reklámkiállítás”, 1917-ben a “Hadirepülő kiállítás”. Minden év májusában a Tavaszi Nemzetközi Árumintavásár, telente állandó bútorkiállítás, ősszel az Országos Mezőgazdasági Kiállítás helyszíne volt. Az Iparcsarnok épülete a II. világháború alatt súlyosan megrongálódott, teljesen kiégett, teteje beomlott, így végül elbontották.
Egyes megmaradt részeinek felhasználásával a városligeti Budapesti Nemzetközi Vásár egyik pavilonja épült fel a helyén. Az így újjászületett Iparcsarnok egy része üvegfalból, másik része tömör téglából készült. Jól láthatóan elkapkodták a munkát és az anyaghiány is gondot okozhatott, erre utalnak a jelentős méretpontatlanságok is.
A BNV ugyan új helyszínen kerül már megrendezésre, de a csarnokot mégis meghagyták eredeti helyén. Számos terv készült, hogy hogyan hasznosítsák. Repülési múzeum, tornacsarnok létrehozásában gondolkodtak, mégis éveken át bútorraktárként működött.
A KISZ Központi és Budapesti Bizottsága 1981-ben kezdeményezte az akkorra már elavult Budai Ifjúsági Park átalakítását ifjúsági szabadidőközponttá. A Fővárosi Tanács jóváhagyásával tervet készítettek a korábbi BNV-pavilon köré, mely megközelítőleg 5500 m2 alapterületű volt. A tervezést Tihanyi Judit belsőépítész és Halmos György építész végezték. Budapest anyagi lehetőségei azonban korlátozottak voltak, az Állami Ifjúsági Bizottság és a KISZ által összegyűjtött pénz pedig kevésnek bizonyult a hatalmas, 43.000 m3-es csarnok teljes átalakítására. Ezért a felső szinten tavasztól őszig – a téli fűtésköltségeket már nem tudják fedezni – a közlekedési múzeum repüléstörténeti részlege működik.
Az 1985-ben megnyílt Csarnok Budapesten az egyetlen ifjúsági szabadidő központ. Kialakításához az akkoriban legmodernebbnek számító fény- és hangtechnikai berendezéseket alkalmazták, a levegőcseréről pedig óriási szivattyúk gondoskodtak. Belső arculata már a kezdetektől megosztja a véleményeket. A durva betonfal a zsaluzáshoz használt deszkák nyomaival éles kontrasztban állt a népművészeti virág és madár motívumokkal festett piros ajtókkal.
Majoros Gábor építész nevéhez fűződik a szabadtéri színpad ponyvaborítása és acélszerkezete, mely annyira stabil volt, hogy több mint két évtizeden keresztül képes volt ellenállni az időjárás szeszélyeinek. Végül 2006 augusztusában, mielőtt sor kerülhetett volna a Whitesnake együttes koncertjére, megadta magát, a vihar leszaggatta a színpad feletti ponyvát, de az acélszerkezetet nem érte kár. A felújítás során az eredeti tervek szerint és ugyancsak Majoros Gábor vezetésével került helyére az új ponyva.
A nagytermet U-alakú előcsarnok övezi, melynek egyik felében három klubszobát alakítottak ki. A nagyterem, mely 930 m2-en 2500 fő befogadására képes és a szabadtér, ahol 6000 ember fér el, számtalan folk-, jazz- és rockoncertnek, divatbemutatóknak, kiállításoknak, gyermekprogramoknak, vásároknak és különböző típusú rendezvényeknek szolgáltat helyszínt. A Petőfi Csarnokban rendezik Budapest egyik leghíresebb bolhapiacát.

Csatlakozz a csoportunkhoz!Miénk a Világ Facebook csoport
MEGOSZTÁS
Előző cikkMűcsarnok
Következő cikkSzépművészeti Múzeum

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here