Novo mestoSzlovénia dél-keleti részén Novo mesto egyelőre nem része a jól bejáratott turistaútvonalaknak, de érintetlen tájai és a körülötte fekvő, gyönyörű falvak remek úticéllá teszik. A Dolenjska régió metropoliszának is nevezett város szinte minden szempontból központi szerepet tölt be, már időszámításunk előtt Európa egyik legfontosabb kulturális csomópontja volt, melyen a rómaiak is rajta hagyták kézjegyüket.
Ma 23 ezer lakosával Szlovénia hetedik legnagyobb városa, mely elsősorban ipara révén vált jelentőssé.

Novo mesto a Krka-folyó egyik kanyarulata mentén épült ki, melynek partján már a kőkorban is éltek emberek. Az utak, a terület adottságai, az éghajlat és a vasérc már a korai vaskorban apró településeket hívott életre. Szinte évente találnak a város környékén olyan leleteket, melyek újra meg újra megerősítik, hogy Novo mesto az i.e. 8-1. század között a kontinens kulturális szempontból rendkívül jelentős városa volt. A rómaiak idején itt haladt át a Ljubljanából Sisak és kelet felé tartó fontos kereskedelmi és hadi útvonal.
A középkorban a királyi családok és az egyház vette át az irányítást a város és annak kereskedelme felett, majd a Habsburgok próbálták érvényesíteni hatalmukat a területen. 1365-ben IV. Rudolf osztrák főherceg adományozott városi jogokat Novo mestonak, melynek hivatalos neve ekkor Rudolfswerd lett.
A település gazdaságát a kereskedelem és a kézművesség határozta meg. A török háborúkat viszonylag sértetlenül vészelte át, hatalmas városfalai mindvégig megvédték a támadásoktól. 1786-ban a fal egy részét lebontották és új házak építéséhez használták fel darabjait. Így épült fel Breg, az óváros egyik része, melynek házai a régi fal vonalát követik. A városfal maradványait a néhány helyen még ma is láthatjuk.

Novo mestoNovo mesto főtere a Glavni trg, mely középkorban a város szíve volt és ma is itt találjuk a legfelkapottabb éttermeket és üzleteket. Gyönyörű boltívei és árkádos udvarai szinte a város jelképeinek számítanak. Évről évre itt rendezik meg a város életében fontos eseményeket, vásárokat, szabadtéri kiállításokat. A Glavni trg a 16. század második felében jött létre, a város egykor leggazdagabb kereskedőinek házai veszik körbe. Itt állt az 1720-ban épült Városháza, melyet a 20. század elején romboltak le és húzták fel helyére a ma látható épületet. Homlokzatán a város címere, melyben IV. Rudolf is helyet kapott.
A városban két vallási közösség is otthonra talált. 1472-ben a törökök elől menekülő ferencesek telepedtek le itt és építették fel a közvetlenül a Városháza mellett álló Szent Leonard templomot és kolostort. A művelt szerzetesek fontos szerepet játszottak Novo mesto oktatási rendszerében, különösen azután, hogy 1746-ban Mária Terézia középiskolát alapított a városban, melynek vezetését a ferencesekre bízta. Ez 1870-ig működött a szerzetesek irányítása alatt, majd az Osztrák-Magyar Monarchia tulajdonába került. Az épület gazdag könyvtára, a reneszánsz sírkövek és díszes belseje még ma is sok látogatót vonz. A ferencesek mellett 1672-1786. között a kapucinusok is aktívak voltak a városban, egy kolostort is működtettek.

A Szent Miklós templom egészen 2006-ig egyszerű templomként működött, majd miután megalakult a novo mestoi egyházmegye, katedrális rangjára emelték. A templom már a 15. században is állt, a 17. században már újjáépítették. A félsziget legmagasabb pontján áll, a városról készült képeken és fotókon szinte kivétel nélkül feltűnik, már kilométerekről látható a tornya. A katedrális legértékesebb darabja a Szent Miklós oltárkép, melyet az itáliai reneszánsz festő, Jacopo Robusto Tinttoreto készített.

Az óváros közepén áll a Narodni dom, vagyis a Nemzetek Háza, mely 1873-1885. között épült. A 19. század második felétől Európa középső és keleti felén is megindult a nemzetek ébredése és ennek szele nem kerülte el Szlovénia városait sem. Novo mestoban is sorra alakultak a helyi közösségeket még jobban összefogó egyesületek, olvasókörök, mozgalmak, zenei egyesületek. A Narodni dom szintén egy olvasóteremként épült, a nemzetépítés nem titkolt céljával. A következő években zeneiskolát és könyvtárat is nyitottak itt, majd a Sokoli sportegyesület székháza lett, ezért a már Sokoli Ház néven is emlegetik.

Novo mesto híres épületeinek sorát gazdagítja a Prépost Háza, mely 1493-ban épült. Az egyszerű, de masszív házat latin felirat és a kapu felett három címer díszíti. A házban a város 24 prépostjának portréit nézhetjük meg, valamint a sok érdekességet tartogató archív és teológiai könyvtárat. Az első emeletén egy kápolna található, melynek mennyezeti festményeit a barokk festő, Anton Cebe készítette a 18. század végén. A kápolna barokk oltára is figyelmet érdemel. A ház udvarán nyaranta számos rendezvényt tartanak.

BregNovo mesto legszebb része a Breg, mely szó szerint meredek partot jelent. Mivel a városrész házait a lebontott városfalak helyén építették, az épületek pincéiben, alagsoraiban az eredeti fal még ma is látható, a házak alapját pedig gyakran a Krka-folyó partjának sziklái képezték. Bregben a kevésbé tehetős polgárok éltek, elsősorban zöldséggel és szárított hússal üzletelő kereskedők, mosónők és szobáikat bérbeadó háztulajdonosok. Egészen a II. világháborúig Breg asszonyai a gimnázium diákjait szállásolták el üres szobáikban, innen ered becenevük, “diákanyák”. Az itt álló épületek meglehetősen szerények, félig földbe ásva lettek kialakítva, déli homlokzatuk magasan a Krka-folyó felett áll. Az idők során bár sokat változtak, mégis jellegzetes elrendezésüket megőrizték. A házsorok képe éppen az épületek visszafogott stílusa miatt szinte belesimul a környezetbe, összhangban van a természettel. Breg ezért Novo mesto identitásának alapvető részét képezi.

Átlépve Novo mesto határait nem kevesebb, mint 8 középkori vár csábít arra, hogy felfedezzük. Ezek egykor a vidék védelmét látták el, mára egy részüket múzeummá alakították és bennük a helyben feltárt leletek értékes gyűjteményét helyezték el. Szlovénia legtöbb vidékéhez hasonlóan Novo mesto környékén is több kerékpározásra, gyalogtúrára alkalmas útvonalat találunk, melyek gyönyörű parkokhoz és természetvédelmi területekhez vezetnek.


HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here