Montenegró lélegzetelállító kanyonjai

Nem véletlen, hogy Európa legmélyebb kanyonja éppen Montenegróban található.
A magas hegyeket lélegzetelállító kanyonok választják el egymástól. Felfedezheti a Tara folyó vagy épp a Lim folyó kanyonját, adja át magát a vadvizeknek és a lezúduló, elképesztő vízeséseknek. Az biztos, hogy a kanyonok megismeréséhez kicsit több bátorság kell.

A legnagyobb kihívást a leghidegebb és legsötétebb kanyon jelenti, a Prokletije-hegységben található Grlje kanyon. De legalább ilyen lenyűgöző még a Škudre, a Trebješice és a Bogutovski potok kanyonok is.

Tara kanyon – Európa könnye

Az „Európa könnyeként” is ismert kanyon a Tara folyó része, amely a Durmitor Nemzeti Parkon folyik keresztül.
A folyó egybeolvad a Piva folyóval, és így ketten együtt az egyik leghosszabb és legnagyobb vízmennyiségű folyó a Balkánon.

Évszázadokon át, ez a lenyűgöző folyó vájta ki a hegyekben a mészkövet, amelynek köszönhetően ma számos keskeny részt, hatalmas akadályokat és szakadékokat fedezhetünk fel. Nos, így született meg ez a 93 kilométer hosszú kanyon is. Ez a világ második legmélyebb kanyonja, a Grand Canyon után. A Tara kanyon legmélyebb pontja 1300 méter mély. A meredek partjait a hidegből és mélységből feltörő erdők borítják.

Néhány helyen azonban ez a zuhogó folyó nyugodttá és csendessé válik. Vannak olyan részek, az úgy nevezett gazovik, ahol a folyópart egyik oldaláról átsétálhatunk a másik partra. Bistrica közelében, a helyiek szerint a folyó olyan szűk, hogy akár át is ugorhatunk egyik partról a másikra. A szokatlan helyet „Đavolje lazi”-ként ismerik.

A folyó partjait, és a kanyon oldalait sűrű növényzet borítja, vannak itt fekete fenyők, fekete kőrisek, a magasabban fekvő területeken pedig gyertyán-, juhar-, és bükkfák is. A kanyon legmagasabb részein, a tengerszint felett több mint 1000 méterrel fenyők, lucfenyők is megcsodálhatóak. A fekete fenyő erdőben van az úgy nevezett „Crna poda” terület, ahol rettentő magas és vékony fák sorakoznak. Ezek a fák több mint 50 méter magasra nőnek, és több mint 450 évesek.

A kanyon várja azokat a turistákat, akik kalandot, izgalmat keresnek és a fel akarják fedezni a természetet.

Ha egy kis adrenalinra vágyik raftingoljon a folyón, biztosan felejthetetlen élményben lesz része. Nem csak gumicsónakkal, de facsónakkal is raftingolhatnak az idelátogató turisták.

Azok, akik úgy döntenek, hogy a folyónál töltenek néhány napot, biztos, hogy egész életükben emlékezni fognak rá, főleg a napfelkeltére a kanyonnál és az éjszakákra, amikor csupán a csillagos ég és a rengeteg szentjánosbogár nyújt némi fényt.

Nevidio kanyon

A Nevidio kanyon a Durmitor déli részének a lábánál található, még pontosabban egy kis faluban, Dobri Do-ban.

A Nevidio kanyon, vagy más néven a Nevidjbog, ahogy a térség lakosai hívják, 935 méter magasan kezdődik. A kanyon sokáig rejtve volt az emberek előtt, így még inkább törekedtek rá, hogy megismerjék és felfedezhessék. Az első de sikertelen próbálkozás 1957-ben, majd 1964-ben történt. Európa legutolsó meghódítatlan kanyonjáról számtalan sztori terjengett. 1965-ben, bár kevés eszközzel, mégis a Niksic-ből érkező kutatók átjutottak a kanyonon, és először mutatták be a világnak ezt a hosszú, rejtett, vad és lenyűgöző természeti szépséget.

Ma a Nevidio kanyon már a brosúrák, a turista látványosságok egyik legkülönlegesebb, legnépszerűbb helye. A páratlan szépségű szurdok és a több lenyűgöző vízesés éppen elég indok, hogy meglátogassuk Montenegró hihetetlen természeti kincsét, a Nevidio kanyont. Bár nem szükséges hozzá különleges fizikai erő, a kanyonon való átkelés mégsem ajánlott idegenvezető és megfelelő felszerelés nélkül.

A legtöbb kanyon örökké árnyékban van. A meredek sziklák miatt a nap sugarai nem érik el a földet.

Bár a legtöbb brosúrában az a tény szerepel, hogy a kanyon 3000 méter hosszú, a valóságban csupán 1700 méteres.

Abszolút érthető, hogy a Nevidio kanyonozás szlogenje a következő: a valóság nem valóság. A legtöbb turista, aki keresztül vágott a kanyonon, úgy gondolja, hogy élete egyik legfontosabb élménye volt.

Grlja kanyon

A Prokletije-hegységet, vagy a déli-Alpokot az egyik legérdekesebb balkáni hegységnek tartják. A hegy különösen nagy kihívást jelent a hegymászók számára, hiszen nem mindennapi dolog Európa egy felfedezetlen részén barangolni.

A Grlja kanyon önmagában is egy elképesztő jelenség, a természet egy misztikus darabja, amelytől egyszerre félünk és kíváncsiak is vagyunk rá. Több legenda is kapcsolódik hozzá. A helyi lakosok nem szívesen lépnek be a kanyonba, ugyanis a hatalmas kráter, amelybe a vízesés lezúdul éppen úgy néz ki, mintha az alvilág bejárata lenne.

A kanyon megjelenésével kapcsolatban van egy tudományos teória, miszerint eredetileg egy földalatti meder, egy gleccser patak volt. A gleccserek olvadása után itt alakult ki a Grlja. A kanyonban két helyen is található természetes híd. A kanyon 500 méter hosszú, és körülbelül 50 méter mély.

Skurda kanyon

A kanyonhoz Kotor-ból indulva juthatunk el, vagy a Njeguši nevű település közelében található Krstac hegygerincen végig autózva. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia erődjénél kezdődik az igazi kihívás a Škurda kanyonban.

Esős időszakban a Škurda kanyon egy veszélyes özönvízzé válik.

Platije kanyon

Montenegró egyik legszebb folyójának, a Moraca-nak kanyonja. Észak-Montenegróból ered, a Rzača-hegy aljától. Az igazán gyors Moraca folyó Podgorica északi részére egy kanyont vájt. A Moraca folyó a Shkodrai-tó legnagyobb mellékfolyója.

A Moraca folyó régióját a meredek lejtők jellemzik. A Platija kanyon átlagosan 1000 méter mély és a Moraca folyó mellékfolyói is átfolynak rajta, melyek partjai akár 1000 méter magasan is lehetnek.

Nem csupán a lenyűgöző szépségű kanyont fedezhetjük fel, de egy csodás ortodox kolostort is, amely az egyik legnagyobb középkori, ortodox emlékmű Montenegróban, melyet 1252-ben alapítottak.