1. A Herceg-püspökök palotája
Az egykori herceg-püspökök palotájának épülete jelenleg a törvényszéknek és a vallon kormány székhelyének nyújt otthont. Az eredeti épületet a 15. században rombolták le, majd 1526 és 1540 között építették újjá gótikus és reneszánsz stílusban. A palota két udvara bámulatos, árkádos sétányokkal és oszlopokkal büszkélkedhet. A bolondos maszkú és groteszk arcú oszlopokat kifaragó művészt Sebastian Brant és Erasmus, valamint az Újvilág újdonsült művészei ihlették. A második udvar sokkal békésebb, melyet egy szökőkút tesz még varázslatosabbá. A palota belseje azonban nem látogatható.
2. Vallon-múzeum
A Vallon-múzemnak egy korábbi, 17. századi minorita kolostor ad helyet. A múzeumban a látogatók 350.000 kiállítási darabot és dokumentumot tekinthetnek meg, melyek Belgium vallon régiójának életét és kultúráját mutatják be. A földszinten található egykori egyesületi házban az érdeklődők időszakos kiállításokon nézhetnek szét, míg az első emelet termei egy-egy különböző témát dolgoznak fel, beleértve a vallást, az ünnepeket és a kézműves alkotásokat. A legfelső szintet a mezőgazdasági munkáknak szentelték, mint például a sajtkészítésnek és a kosárkészítésnek, valamint a valloni szénbányászatnak. A múzeum alagsorában egy 1900-as évekbeli szénbánya alagútjának másolatát ismerhetik meg a kíváncsiskodók. A múzeum mellett helyezkedik el a Vallási Művészetek Múzeuma, ahol kilenc termen keresztül csodálhatják meg a látogatók a liége-i és meuse-i régió templomaiból származó alkotásokat.
3. Féronstrée
A liége-i piactér keleti oldalát, az Óváros szívén át, a Saint-Barthélemy templommal összekötő út, a Féronstrée neve a középkort idézi, hiszen akkoriban a kovácsműhelyektől kezdve, a vasöntődéken és a vaskereskedők irodáin át, az egyesületi házakig minden ezen út mentén helyezkedett el. A súlyos rombolásokat túlélő épületek a 18. századból származnak. Félúton található az Ilôt Szent György Komplexum és a Valloni Művészetek Múzeuma, ahol olyan vallon művészek festményeit, szobrait és rajzait tekinthetik meg az érdeklődők, mint Joachim Patinir, Lambert Lombard, Henri Blés és Jean Delcour. A komplexumtól nem messze található a gyönyörű homlokzatú Michel Willems Ház, melyet 1735 és 1740 között építettek Michel Willems, a város egyik patríciusa számára. A múzeummá átalakított ház a nemesi életmód nagyszerű példája. Ide látogatva a 18. századi épület belsejét semmiképp se hagyják ki.
4. Saint-Barthélemy templom
A templomot a 11-12. században építették, majd a 18. században bővítették ki két toronnyal, melyeket a rajnai és mosani román építészeti stílus jellemez. A kései 11. századi kórus rendkívül érdekes, csak úgy, mint Bertholet Flémalle (1614-1675) és Englebert Fisen (1655-1733) festményei. A két művész nem mellesleg Liége városából származott. A templom legértékesebb kincse a Renier de Huy által 1107 és 1118 között alkotott bronz szenteltvíz tartó, ami 12 bikán pihen, ezzel szimbolizálva az apostolokat. A remekmű díszítéseként a művész öt keresztelést faragott a tartó külsejébe. A keresztkút eredetileg a Notre-Dame-aux-Fonts templomban állt, melyet a francia forradalom idején romboltak le, s, hogy az alkotást megóvják az utókornak, átvitték jelenlegi helyére.
5. A Meuse partja
Liége-ben a legjobb hely egy kellemes sétára egyértelműen a Meuse partja. A Pont des Arches nevű hidat 1858 és 1862 között építették egy régi, 11. századi híd helyére. A Rue du Pont és a Rue de la Halle aux Viandes között található az 1546-ban épített Húsház. Mögötte, a Rue de la Boucherie sarkán áll az 1594-es Maison Havart történelmi szálloda. A folyópart levezet egészen a városi rakparthoz. A vásárlást imádók mindenképp látogassanak el a Quai de La Batte-hoz, ahol mindennap nagyszerű piac várja az érdeklődőket. Reggel 9 és dél között van a legjobb lehetőség az alkudozásra. A hatalmas piac mellett még egy bolhapiac is található a területen.
6. Maestricht rakpart
A Maestricht rakpart számos rendkívül érdekes múzeumnak ad otthont. A Fegyver Múzeumban az érdeklődők kisebb fegyverek elképesztő gyűjteményét tekinthetik meg, melyek Liége 14. századi fegyvergyártását mutatja be. A Curtius Múzeum Jean Curtius, a spanyol hadsereg egykori beszállítójának (1551-1628) otthonában helyezkedik el. 1600 és 1610 között vörös téglákból építette ezt az igazán rendkívüli, mosan-i reneszánsz stílusú házat a folyópartra. A múzeum két részében a látogatók a történelem előtti, és a frankok és rómaiak középkori időszakából fennmaradt kiállítási darabokat csodálhatják meg, továbbá a középkortól a nagy francia forradalomig terjedő korszakból származó bútorokat és műtárgyakat is megismerhetnek. A Curtius Múzeum melléképülete ad otthont az Üveg Múzeumnak, ahol több mint 10.000 üvegből készített kiállítási darab várja az érdeklődőket, melyek a Kr.e. 5. századtól a máig tartó időszakot öleli fel. Az üvegtárgyak között olyan csodás művek találhatóak, mint az úgy nevezett art nouveau (19. sz. végének szecessziós művészeti irányzata) üvegek és vázák.
7. Place de la République
A Place de la République nevű központi teret néhány igazán kitűnő épület veszi körbe. Az 1818 és 1822 között épített Théâtre Royal épületét a párizsi Odéon ihlette a tér délnyugati oldalán, ami a csodás Opéra Royal de la Wallonie-nek ad otthont. A tér északi területén, a Rude Haute Sauveniére sarkán áll a Szent Kereszt-templom, amit Notker püspök szentelt meg 979-ben, az évek során pedig számos alkalommal felújították. A Szent Kereszt egyike Belgium azon kevés templomainak, amiknek két szentélyük is van: a román, nyugati kórus 1175-ből és a 14. századból származó, gótikus keleti kórus. A Kincstár két igen különleges darabbal büszkélkedhet. Az egyik a valószínűleg Godefroid de Huy alkotása, az Igaz Kereszt oltárképe; a kereszt négy részének mindegyikében más-más különlegesség található, például Keresztelő Szent János koponyájának egy darabkája és Szent Vincent foga. A Kincstár másik elképesztő látványossága Szent Hubertusz 37 centiméter hosszú kulcsa, amit II. Gergely pápa adott Szent Hubertusznak 722-ben egy szokás következtében, mely szerint egy nagyszerű egyházi ember kap egy kulcsot Szent Péter római sírjához.
8. Szent Márton Bazilika
A város felett magasodó dombon áll a már messziről látható Szent Márton bazilika. A 10. században alapított bazilika 1312-ben megsemmisült egy tűz során, az egyesületek és a nemesség vitái idején, majd a 16. század elején építették újjá, s egy hatalmas csillagokkal bevont kórussal is kibővítették. A templom színezett üvegablakai az 1526-1536-os évekből származnak, az első oldalkápolna jobb oldalán található 14 márvány dísztáblát Delcour készítette az Úrnapja ünnepének emlékére, melyet először 1246-ban rendeztek meg először.
9. Szent Pál Kolostori Templom
Liége Place de la Cathédrale terén áll az egykori Szent Pál kolostori templom, amit Heraclius pápa alapított 971-ben. A hatalmas belső tér (85 méter hosszú, 34 méter széles és 24 méter magas) díszítését a 16-19. század alkották meg, olyan bámulatos munkák teszik még varázslatosabbá, mint a baloldali oldalhajóban található, Delcour által készített Krisztus temetésének márványszobra, kölni Hans hatalmas üvegablaka (1530), és a kórusszentély egy másik rendkívüli színezett üveg alkotása, melyet 1557 és 1587 között gyártottak. A templom mellett elhelyezkedő Kincstár is büszkélkedhet két igazán rendkívüli alkotással. Az egyik a másfél méter magas Szent Lambert ereklyetartó, amit Hans von Reutlingen, I. Miksa császár és V. Károly aranyművese készített 1506 és 1512 között. A Kincstár másik elképesztő látványossága Károly burgundi herceg ereklyetartója. Gérard Loyet alkotását 1467-ben ajándékozta a herceg Liége-nek, ezzel kifejezve a megbánást, amit a város lerombolása miatt érzett.
10. Szent Jakab-templom
A Szent Jakab templomot a 11. században alapították, majd 1513 és 1538 között alakították át a ma is látható, késő-gótikus stílusú pompás épületté. A nyugati oldalon álló 1170-es román oszlopcsarnokot sikerült remek állapotban megőrizniük, a fenséges északi templomkaput Lambert Lombart tervezte újra, s 1558 és 1560 között alkották meg az új, reneszánsz stílusú bejáratot. A Mária megkoronázása boltív alatti dombormű 1380-ból maradt fenn, s a mosan-i gótikus szobrászat egyik mesterművének tartják. A templom belső terét is abszolút érdemes megcsodálni, hiszen a 17. századi szentélykorlát és a 16. századi színezett üvegmunkák rendkívül látványosak.
11. Modern Művészetek Múzeuma
Liége hatalmas Parc de Boverie parkja ad otthont a Modern Művészetek Múzeumának. A park déli csücskében található múzeum egy igen lenyűgöző, 19-20. századi festményeket bemutató gyűjteménnyel büszkélkedhet, melyek között megtalálhatjuk Picasso, Pissarro, Monet, Kokoschka, Chagall, elsősorban pedig belga művészek, mint például Evenepoel, de Smet és Delvaux alkotásait. A fő kiállítási terem mellett található a Rézarc Galéria, ahol a 19. századtól kezdve napjainkig minden korszakból 26.000 kiállítási darab lelhető fel.
12. Ourthe-völgy
Az Ourthe egy 130 kilométer hosszú folyó Kelet-Belgiumban, a völgy pedig az ország egyik legszebb és legfestőibb területe. A folyó menti falvak tökéletes kiinduló pontoknak számítanak egy kellemes túrára az erdőben, vagy épp egy hajókirándulásra, a kicsit bátrabbak pedig akár a kenuzást is kipróbálhatják az Ourthe-n és mellékfolyóin. A folyó partján várak, szélmalmok és bámulatos tájak várják az érdeklődőket. A több másik völgy találkozásánál fekvő La Roche-en-Ardennes nevű város, vagyis az „Ardennek gyöngyszeme” elképesztő látványt nyújt a települést körülvevő erdőivel. Durbuy pedig egy rendkívül bájos hely, a szűk utcái és régi házai pedig azt a benyomást keltik az idelátogatókban, mintha megállt volna az idő.
13. Stavelot
Stavelot városa egy igazán békés, nyugodt hely, ahol a fő turista látványosság a Stavelot apátság, amit a francia forradalom idején romboltak le. A jelenleg látható apátság a 18. századból származik, s a városigazgatásnak, valamint három fantasztikus múzeumnak nyújt otthont. A helyi Vallási Művészetek Múzeuma az 1714-ban épített nyugati szárnyban található. Az apátság román stílusú, boltíves pincéiben tekinthető meg az Autó Múzeum. A harmadik múzeum a keleti szárnyban megcsodálható, s Guillaume Apollinaire (1880-1918), francia költő tiszteletére hozták létre, aki 1899-ben három hónapot töltött Stavelot-ban, s anélkül hagyta el a várost, hogy kifizette volna a szállodai számláját.
14. Spa
Az Észak-Ardennek erdős lejtőin elterülő Spa egészségközpont a természetes forrásainak köszönheti hírnevét, ahová a viktoriánus korszakban egész Európából érkeztek turisták. Tulajdonképpen az egészségközpont népszerűsége miatt alkották meg az angol „spa” szót is, ami gyógyfürdőt jelent. Mára mindössze a régi fürdők és néhány hotel maradt fenn a terület elegáns virágkorából, ugyanakkor rengeteg ember látogat el jelenleg is a térségbe, hogy meggyógyuljanak a vassal teli forrásoktól. A gyógyfürdő élete főként a fürdők körüli Place Royale térre, valamint a Léon Suys által 1862 és 1868 között épített dísztermekre koncentrálódott. A fürdők a városon kívül található Marie-Henriette forrásból nyerik vizüket.
