TátraMivel Lengyelország nagyrészt síkvidéken terül el, maguk a lengyelek is nagy becsben tartják hegyeiket. Kirándulni a Kárpátok vagy a Szudéták vonulataiban megszokott hétvégi program, ami szép számmal vonzza a külföldi turistákat is. A lengyel hegyvidékek szépsége nemcsak a téli sportokban vagy az itteni gyógyfürdőkben rejlik, hanem az ember által érintetlen természet közvetlen szépségében.
A Lengyelország déli részén húzódó hegyvonulatok területén összesen nyolc nemzeti parkot alakítottak ki. Ezek a fokozottan védett területek gazdag, változatos növény- és állatvilágnak adnak otthont, ugyanakkor a lengyel folklór szempontjából is értékes részei az országnak.

A Krakkótól 100 km-re délre található Tátra Nemzeti Park vonzza a legtöbb látogatót, köszönhetően az alpesi tájaknak, a masszív, sziklás csúcsoknak és hegygerinceknek, meredek szakadékoknak, hegyi tavaknak és gyors folyású patakoknak. Itt, a lengyel-szlovák határon található Lengyelország legmagasabb csúcsa, a 2499 m magas Rysy. A Tátra Nemzeti Parkban gyakorlatilag korlátlanok a lehetőségek a túrázáshoz. Különböző nehézségi fokozatban mintegy 270 km hosszú kijelölt útvonal halad át a hegyvidéken. A könnyű szakaszok még kellemes séta útvonalnak is beillenek, de nincs hiány edzettséget igénylő ösvényekből sem, ahol speciális biztonsági berendezések segítik a túrázókat, hegymászókat.

Gurálok

A Tátrában kirándulók közvetlen közelségből figyelhetik meg az itteni élővilágot. Bármikor találkozhatnak zergékkel, mormotákkal, hiúzokkal, sasokkal, sőt, akár barnamedvével is. Számos olyan állat él itt, amelyik szabadon csak nagyon kevés helyen található meg. A Tátra másik vonzereje a folklór hihetetlen gazdagsága, melynek részei a jellegzetes ruhák, a népzene, az építészet, melyek mind őrzik az itt élő emberek, a gurálok sok évszázados hagyományait. A gurálok egyedülálló kultúrájának bölcsője a Podhale régió, ahol a legelső lengyel telepesek a délről érkező oláh pásztorokkal keveredtek. A turisták nagyon kedvelik a gurálok által készített ételeket, mint az országhatárokon túl is híres oscypek, a gúla vagy orsó alakú sajt, ami látványnak sem utolsó vagy a zentyca, a juhtej savójából készített ital. A helyi éttermekből gurál zene hangjai szűrődnek ki, de a kultúrának szerves részei a vidéken tipikusnak mondható faházak is, melyek főként Zakopane környékén, de az egész Podhale régióban megtalálhatók. A gurálok folklórja a 19-20. század fordulóján kezdett egyre több érdeklődőt vonzani és ma is sokan jönnek a vidékre, hogy megismerjék hagyományaikat.

A Pieniny Nemzeti Park a Tátra keleti felén fekszik, Krakkótól 120 km-re délre. A Pieniny-hegységben több mint 160 féle hegyvidéki növényfaj él, emlősökből kevesebb található a vidéken, de rétjein híresen sok lepke cikázik. Olyan különleges lepkefajok is élnek itt, melyek más régióban nem találhatók meg. Tucatnyi turista útvonal fut keresztül a Pieniny-hegységen, ezek elvezetnek a 982 m magas Trzy-csúcshoz és a 747 m magas Sokolicahoz. A nemzeti park egyik legnépszerűbb attrakciója a raftingolási lehetőség a Dunajec-folyón, ahol Európa egyik legszebb kanyonja található. A rafting túra nagyjából 2,5 órás, a kalandvágyó turisták 18 km-en keresztül zuboghatnak lefelé a szarufából készült csónakokon. A folyóval párhuzamosan halad a Pieniny-ösvény, ha valaki szívesebben maradna a szárazföldön.

Bieszczady-hegység

Természeti értékeit tekintve a Bieszczady-hegység az egyik legjelentősebb és legérdekesebb része Lengyelországnak. Az ország dél-keleti csücskén, távol a civilizációtól a táj megőrizte eredeti szépségét, itt a vad természet és a nyugalom várja a kirándulókat. A Bieszcady Nemzeti Park látképének fénypontjai azok a hatalmas rétek, melyek a hegyek felső régióiban terülnek el. Mivel fokozatosan emelkednek a lejtők, ide kirándulni nem jelent különösebb megerőltetést, a kilátás pedig páratlanul szép. Ősszel a rétek arany színűre változnak, olyan, mintha a prérin járnánk. A Bieszcady vidékén még mindig a hagyományos gazdálkodás a jellemző, főként juhokat legeltetnek és szénégetéssel foglalkoznak. A régió különlegességei a fából készült ortodox templomok. Érdemes jegyet váltani a Bieszcady erdei vasútra és megnézni a Wolosate faluban található póni farmot.

Wroclawtól 130 km-re dél-nyugatra húzódik a Szudéták legmagasabb vonulata, a Karkonosze. Régen Óriás-hegységnek és Havas-hegységnek nevezték. A 11. században a vallonok érkeztek tömegesen a vidékre, akik drágakövek és ásványkincsek után kutattak, köréjük több legenda fonódott. A Karkonosze Nemzeti Parkban a hegyeket vizes élőhelyek veszik körül, számos tó és érdekes sziklaalakzatok jellemzik a területet. A park határához közel található a lengyelországi szakasz legmagasabb vízesése, a 27 m magas Kamienczyk, valamint az ország egyik legismertebb és legfestőibb vízesése, a Szklarka. A Karkonosze Nemzeti Parkban élő legnagyobb emlős állat a gímszarvas, de muflon és vad hegyi birka is legel a lejtőkön. Ez utóbbit Korzika és Szardínia szigetéről hozták és honosították meg itt. A Karkonosze Nemzeti Park ideális kiindulópont a park határán fekvő városok, Karpacz és Szklarska Poreba meglátogatásához.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here