A Lengyelországba érkező turisták kötelező úti célja és Közép-Európa egyik kihagyhatatlan látnivalója Krakkó. A 4. században alapított várost a mongolok támadása után elkerülték a háborúk pusztításai. Ennek köszönhetően fejlődött az egyik legjelentősebb várossá és szerencsésnek mondhatta magát a II. világháború, valamint az azt követő időszak alatt is, hiszen a szovjet építészet Krakkótól teljesen idegen stílusa nem hagyott nyomot a városon. Krakkó ezért ma az egyik legszebb város a kontinensen, történelmi központja már 1978-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Macskaköves utcák, fenséges építészeti emlékek, kulturális kincsek, felbecsülhetetlen értékű műalkotások és a legendás sör várja az utazókat a látnivalóira méltán büszke Krakkóban.
Wawel Királyi Palota
A dombtetőn ülő, dicsőséget sugárzó Wawel Lengyelország legjelentősebb épületeit foglalja magába. A nemzeti büszkeség, a remény, az önrendelkezés és nem utolsósorban a szenvedélyes hazafiasság szimbóluma, gyakorlatilag a lengyel megfelelője a Buckingham Palota és a Westminster apátság együttesének. A Wawel főként román, reneszánsz és gótikus stílusban épült, koronája Krakkó építészeti értékeinek.
Lengyelország királyi székhelye volt, belsejében történelmi kincsek gazdag gyűjteményével. A katedrális tartalmazza ezeknek egy jelentős részét, kincstárában láthatók a lengyel koronázási ékszerek. Az udvarok és kertek sétára hívogatnak, ha szép az idő, a Wawel felfedezésének akár egy egész napot is szentelhetünk.
Rynek Glowny tér
A Nagy tér azóta Krakkó központja, hogy a 13. században kialakították rácsos utcahálózatát. Gyakorlatilag a város minden útja itt fut össze. A tér hatalmas, 200 m2-en terül el, valamennyi európai középkori tér közül a legnagyobb, ugyanakkor vitathatatlanul az egyik legszebb is. Körülötte számos történelmi épület sorakozik, itt tartják a város életében fontos eseményeket, karácsonyi vásárokat, felvonulásokat. A téren áll a Sukiennice, azaz a Posztócsarnok, ami a 14. században épült és tulajdonképpen a világ legelső bevásárlóközpontjaként működött. A mai napig tele van standokkal, ahol csipkét, borostyánt, fából készült árukat és más, turista csalogató holmikat árulnak. Itt látható többek közt a 13. századi, gótikus Városháza-torony, a Szűz Mária bazilika. Összesen mintegy 47 olyan épület áll a tér körül, ami műemléki védettséget élvez.
Kazimierz történelmi negyed
Az óváros része az egykori zsidónegyed, ami 500 éven keresztül a krakkói zsidó élet központja volt és amit a II. világháború alatt módszeresen romboltak le. A kommunizmus idején a város egyik legelhanyagoltabb negyede, melyben a lehetőséget a rezsim bukását követően, az 1990-es években látták meg újra. Azóta a Kazimierz sokat fejlődött és Krakkó egyik legizgalmasabb negyede lett, egy valódi bohém környék kávézókkal, művészeti galériákkal. A negyedben nem csupán egy-két zsinagóga és temető maradt meg, de rendkívül sok található belőlük. Azt lehet mondani, hogy Európában nincs még egy olyan hely, ami ennyire hűen szemléltetné a háború előtti zsidó kultúrát. Ennek eredményekét a város egyik legfontosabb nevezetességévé vált, igazi zsidó zarándokhely lett, ahol idővel megtelepedett a kortárs zsidó kultúra is. 1988 óta minden évben megrendezik itt a Zsidó Kulturális Fesztivált, amikor az utcákat megtölti a zene és a látogatók, akiket megismertetik Kazimierz háború előtti történetével és ünneplik a kortárs művészeteket.
Városháza-torony
Az egyetlen részlet, ami megmaradt a 14. századi városházából a tüzek, a felújítások és a rombolások után ez a 70 m magas torony, ami büszkén áll a Posztócsarnok mellett. Az alatta lévő, hatalmas pincét régen kínzókamrának használták, de volt itt egy nagyon népszerű söröző is. Most a torony alatt kávézó és színház működik, a tetőre egy 100 fokos, elképesztően szűk és meredek lépcsősor vezet fel. Innen gyönyörű kilátás nyílik a Nagy térre.
Városfalak
A középkori Krakkót városfalak vették körbe, 39 toronnyal és 8 nagy városkapuval. Építésük a 13. század végén kezdődött, magasságuk a 10 m-t, vastagságuk a 2,5 m-t is elérte, körülöttük 22 m mély várárok biztosította a védelmet. A 19. század első felében Krakkó impozáns városfalait nagyrészt elbontották, szerencsére a város fő kapuja, a Brama Florianska a három szomszédos toronnyal együtt túlélte ezt. A Brama Florianska 1300 körül épült, barokk teteje a 17. századból való. Ez a kapu jelzi a Királyi Út kezdetét, ahol az uralkodók és kíséretük bevonult a városba.
Wieliczkai sóbányák
A Krakkó közelében található sóbányák fantasztikus példái az emberi akaratnak és törekvésnek. Ez az egyetlen bánya a világon, amit a középkor óta folyamatosan használnak, nem kis részben ennek köszönhető, hogy az UNESCO Világörökségi státusszal ismerte el jelentőségüket. Egy francia utazó, aki a 18. században járt itt, azt írta, a wieliczkai sóbányáknál még az egyiptomi piramisok sem csodálatosabbak. Látogatók millió tanúsítják ezt, akik felfedezték már a földalatti barlangok labirintusszerű járatait, a hatalmas termeket, tavakat, a sóból faragott szobrokat, templomokat. A bányának csak 2006-ban több mint 1 millió látogatója volt, tehát ez Lengyelország egyik vezető turisztikai attrakciója. A becslések szerint 300 km hosszan futnak benne a föld alatti járatok, melyeknek falán a vastag sóréteg nagyjából 20 millió évvel ezelőtt képződött. Koncerteket, rendezvényeket is tartanak a kitűnő akusztikájú termekben. A bányászati múzeum megtekintésével együtt a bányákra nagyjából 2-3 órát lehet szánni.
Jagelló Egyetem
Akik ide járnak, elmondhatják magukról, hogy az ország legelitebb oktatási intézményének hallgatói. Amellett, hogy Lengyelország egyik legjobb egyeteme, az egyik legrégebbi is Európában. Története 1364-ben kezdődött, amikor Nagy Kázmérnak végre sikerült meggyőznie V. Orbán pápát, hogy engedélyezze egyetem létrehozását Krakkóban. Az uralkodó főként a közeli Wieliczka sóbányák jövedelméből finanszírozta az építést. Három évvel később az egyetem megnyitotta kapuit, először jogot, orvostudományt és filozófiát lehetett itt hallgatni, majd bővítették a tudományágak számát. Hamarosan szükség volt az épületek kibővítésére is, a 15. században toldották hozzá a Collegium Maius-t, ahol Nikolasz Kopernikusz is tanult 1491-1495. között. Amikor 1596-ban az ország fővárosának Varsót nevezték ki, az egyetem jelentősége olyannyira lecsökkent, hogy bezárását fontolgatták. Ettől I. Ferdinánd császár mentette meg, aki fejlesztéseket kezdeményezett, így az 1870-es évekre az egyetem visszanyerte eredeti fényét.
Barbakán
A 15. század végén épült barbakán 24,4 m átmérőjű, falai 3 m vastagok. A masszív építmény a középkorban áthatolhatatlannak bizonyult, ma pedig Európa egyik legjobb állapotban fennmaradt erőssége. A hét tornyú, gótikus stílusú barbakán falán 130 lőrés állt a lövészek és az íjászok rendelkezésére, hogy távol tartsák az ellenséget. Napjainkban különböző események helyszíne, középkori felvonulásokat, lovagi tornákat tartanak itt. Április és október között szabadtéri múzeumként használják.
