Szlovákia harmadik legnagyobb kerülete, mely az ország északi részén terül el. Változatos vidék gyönyörű völgyekkel, folyókkal, sebes patakokkal és lágy dombokkal. Az egész terület hegyekkel tarkított és ezek a vonulatok – a Javorniky, a Nagy-Fátra, a Kis-Fátra, az Árvai-Magura és az Alacsony-Tátra – a Nyugati-Kárpátok részeit képezik.
Hegyvidéki tájai miatt a Zilina-régiót az egyik legszebbnek tartják egész Szlovákiában. Népsűrűsége az országon belül kivételesen alacsonynak számít az adottságai miatt, lakossága főként a medencékben koncentrálódik. A Zsolnai kerület központi települése Zsolna, ezenkívül még 16 város tartozik hozzá és több kisebb település, összesen nagyjából 600 ezer lakossal.
Akit érdekel a szlovák folklór, Csicsmány, a hagyományos kis falu számtalan élménnyel fogja megajándékozni. Gyönyörű népviseletei, szép állapotban megőrzött, festett faházai tették híressé Csicsmányt még az országhatárokon túl is. Ma már kevesebb, mint 400 lakója van, de ők híven őrzik őseik hagyományait. A faluban újra életre keltették a régen általánosan elterjedt motívumokat, melyekkel a házakat festették. A fehér, geometrikus minták egyre több házon láthatók és adnak gyönyörű kontrasztot a sötét fából készült épületeknek. A csicsmányi motívumok a helyi csipkeverés során használt mintákból erednek, melyeket később a házakon, a ruhákon és más tárgyakon is használni kezdtek. A falubeliek büszkék saját népdalaikra és néptáncukra, melyeket ma is gyakorolnak és rendszeresen előadnak. Egész évben, de főként nyáron kerül sor azokra rendezvényekre, ahol a helyi hagyományőrző csoportok fellépnek. 1907-ben, 1921-ben és 1945-ben és tűzvész pusztította a falut, a faházak többsége semmivé lett, de eredeti stílusukban építették újjá őket a csehszlovák állam támogatásával.
Szentkereszt falu a közelében álló fatemplomról híres, mely Közép-Európa egyik legnagyobb faszerkezetű épülete. Az eredetileg Nagypalugya faluban – amit a 19. században a szomszédos településsel olvasztottak egybe – álló templomot az 1970-es években költöztették át mostani helyére. A templom alapja egy 43 m hosszú keresztet formáz, befogadóképessége közel 6000 fő. A fából készült, barokk bútoroknak, a szintén fából faragott, 1693-ban készült barokk oltárnak és a mennyezeti freskóknak az volt a célja, hogy áhítattal töltsék el a híveket. Ez olyannyira jól sikerült, hogy a templomba lépő turisták még ma is lenyűgözve érzik magukat. A templom vizuálisan és akusztikai szempontból is egyedülálló élményt nyújt.
Az Árva-folyó partján fekszik Alsókubin, a nagyjából 20 ezer fős város. Itt található az országszerte ismert Árvai Galéria, ami Szlovákián belül a legnépszerűbb turista attrakciók között is az élvonalban foglal helyet, de Közép-Európában is ritkaságszámba megy. Az 1965-ben létrehozott galéria több képzőművészeti ágat foglal magába a 15-20. századig. Az árvai víztározónál, a Slanicai Művészetek Szigetén tekinthetők meg a galéria népművészeti kiállításai, ide a Slanica nevű hajó viszi át a látogatókat.
A Zsolnai kerület egy olyan természeti látnivalóval is büszkélkedhet, mely világviszonylatban is ritkaságnak számít. Ezek a Megonky néven ismert kőgolyók, melyek a Kiszuca tájvédelmi körzet területén találhatók. Először 1995-ben fedezték fel ezeket a különös sziklaalakzatokat, melyek szinte tökéletes gömböt formáznak. A környező területen szétszórva hevernek, méretük 30 cm-től a 3 m átmérőig nagyon változatos. A helybeliek sokat közülük már elhordtak, ezek a közeli kerteket díszítik, de a legnagyobb, a 3 m-es még mindig az egykori kőfejtőben található. A kőgömbök egy része nem a szabadban hever, hanem a sziklafalakból áll ki. Ezeknek a szabadon lévő részét az eső és a szél már megbontotta, de védett részük még mindig jó állapotban van. A sima felületű, gömb alakú kövek létrejöttének mikéntjére a kutatók még nem találtak választ.
A szlovák Szibériának is nevezik a kis falut, Erdőtkát, nem véletlenül. Ez az ország leghidegebb települése, ahogyan azt már az 1801-ben is megfigyelték és feljegyezték az ehhez kapcsolódó szélsőséges adatokat. A plébánia templomban őrzött krónikák arról is beszámolnak, hogy az egyház gyakran büntetésből küldte ide a papokat, de a köztisztviselők és tanárok is gyakorta váltogatták egymást ezen az állomáshelyen. Szlovákia leghidegebb lakott helyén az évi átlaghőmérséklet valóban nem túl vonzó, 4,6 fok körül mozog. Meglepetéseket az időjárás azonban még itt is tud okozni. Az Erdőtka melletti sípályát nemrégiben mesterséges hóval kellett beborítani az enyhe idő miatt. A helyiek azt mondják, láttak már mindenféle telet, de emberemlékezet óta nem tudnak olyanról, hogy településükön január elején ne lehetett volna természetes havon síelni. A síszezon itt ugyanis általában április közepéig tart.
Ha a Zsolnai kerületben karácsony környékén járunk, semmiképp ne hagyjuk ki, de bármikor kedves látnivaló a híres szlovák betlehem. A Rajecka Lesnában (Frivaldnádas) látható műalkotás a helyi fafaragó, Jozef Pekara munkája. Több mint 15 évet dolgozott azon, hogy egy egészen egyedi betlehemet készítsen. A minden részletében fából készült betlehem 170 mozgató figurát is magában foglal. A bibliai alakok és a háttérben Szlovákia jellegzetes épületei gyönyörűen vannak megmunkálva, a mester 2000-re fejezte be remekművének elkészítését. A betlehemet a Mária-úti zarándoklat egyik állomása, a Szűz Mária templom mellett helyezték el egy ünnepélyes avatás keretében.
