Krk-i hídKöszönhetően rendkívül jó földrajzi elhelyezkedésének, a Krk-sziget kitűnő közlekedési adottságokkal rendelkezik. Autóval 1980 óta lehet átjutni a szárazföldről a szigetre.

A Krk-híd építési munkálatait 1976-ban kezdték el. 1980. július 19-én nyitották meg a forgalom számára és a 2 hónappal korábban elhunyt jugoszláv elnök, Tito után keresztelték el. Az 1430 m hosszú híd két ívből áll, melyek közül a hosszabbik a második leghosszabb vasbeton ív a világon. A kisebb ív a Burni csatornát hidalja át, a nagyobb pedig az apró Szent Márk-szigetig húzódik. Elkészültekor a Krk-híd a világ legnagyobb ilyen típusú vasbeton szerkezete volt.

Az első húsz évben mintegy 27,2 millió jármű haladt át a hídon, tehát több mint kétszeres forgalmat bonyolított a korábban kizárólagos átjutást biztosító kompokhoz képest. A híd északi oldala védtelen a széllökésekkel szemben, így bóra idején indokolt esetben néha lezárják a forgalom elől.

Mivel jelenleg is több mint évi egymillió jármű használja a hidat, elgondolkodtak annak bővítésén és felújításán. Ez jelenleg a tervezés fázisában tart.

A hídon való közlekedés díjköteles, de csak akkor, ha a szárazföldről megyünk át a szigetre. Ellenkező irányból – Krk-szigetről a szárazföld felé tartva – már nem kell fizetni.

A közel 20.000 lakost számláló Krk-sziget helyzetén a híd sokat javított, hiszen az egyik legnagyobb horvát szigetként turizmusát is mérhetően fellendítette, hogy már nem csupán komppal lehet megközelíteni. A híd lehetővé tette a kényelmesebb és gyorsabb, egyénibb utazás lehetőségét, emellett impozáns látványt is nyújt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here