A szlovén karsztvilág földalatti barlangjait a víz tevékenysége hozta létre. Az oldható mészkőbe hihetetlen képződményeket vájt, melyek napjainkban Szlovénia leghíresebb látnivalói közé tartoznak. A Skocjan- és a Postojna-barlangok évente turisták tömegeit vonzzák, de mind közül talán a legvonzóbb mégis a Krizna-barlang, melyben mintegy ötven, gyönyörű zöld árnyalatokban tündöklő tó fekszik, tele cseppkőoszlopokkal.
A barlang a nevét a felette lévő dombról, Krizna Goraról kapta, melyet pedig a rajta álló kis középkori Szent Kereszt templomról neveztek el. A Krizna barlangrendszernek kb. 10 km-es szakaszát ismerjük, de tényleges hosszát és valamennyi részét még a mai napig nem sikerült teljesen feltárni. Bár a látogatók már sok-sok éve jártak a barlangba, a szlovén Karszt- és Barlangkutató Egyesület csak a 20. század második felében dolgozott ki pontosabb térképet róla és ekkoriban fedezték fel a rendszer néhány új szakaszát is.
A földalatti tájak szerelmeseinek figyelmét a Krizna-barlang nem kerülheti el, sőt Szlovénia vidékeit járva talán éppen ez lesz utazásuk fénypontja. Különlegességei a mésztufa gátakkal elválasztott tavak, melyeknek kristálytiszta vize a Bloke-fennsíkről érkezik a barlangrendszerbe, mielőtt visszatér a felszínre Cerknica mezőin a Steberscica-patak alakjában.
A Krizna a világ eddig feltárt leghosszabb tavas barlangja, melynek nem ez az egyedüli különlegessége. A szakértők azt is rendkívül érdekesnek találják, hogy egy ilyen hosszú barlangrendszernek csupán egyetlen bejárata van, mely feltehetően a barlang mennyezetének összeomlásával keletkezett.
A varázslatos földalatti termek között nem lehet kihagyni a tavakat, melyek közül van, amelyik 6 m mély. Első pillantásra úgy tűnhet, a cseppkövek a vízből nőnek ki, ez természetesen nem így van. A cseppkő képződmények már rég itt voltak, amikor a kis medencék felteltek vízzel. Azonban csodálatos látvány, amint a cseppkövek a tavakból kiemelkednek.
A Krizna-barlang gondozását a környékbeli lakosokból szerveződött Krizna-barlang Baráti Egyesület látja el, melyet 1997-ben alapítottak. Bár Szlovénia egyik legnevezetesebb természeti jelenségéről lévén szó, furcsán hangzik, ám a valóság az, hogy a barlang számára minden egyes emberi látogatás káros. Az Egyesület ezért tűzte ki célul, hogy a Skocjan-barlanghoz hasonlóan a Krizna és felkerüljön az UNESCO Világörökségi listájára és ezzel még fokozottabb védelmet élvezhessen. Ezáltal megőrizhetnék a barlang egyedülálló ökoszisztémáját.
Ennek a földalatti világnak a látványa, a hatalmas csarnokok, a zöldszínű tavak, a különböző formájú és színű sztalagmitok és cseppkövek a mély csenddel övezve minden látogatót magukkal ragadnak. A Krizna-barlang a természet évezredek alatt létrehozott alkotása, melynek értékét az emberek sokszor figyelmen kívül hagyják.