Kirándulás Prágából: Melník

Csehország fővárosától csupán 30 km-re fekszik Melník, így ha marad még időnk a prágai városnézés után, érdemes kitérőt tenni és eltölteni egy kellemes napot a csehországi szőlőtermesztés központjában. A város egy magas hegygerincről tekint le az ország két legnagyobb folyójának, a Labe- és Moldva-folyók torkolatára. Történelmi kisvárosként Melník számos letűnt korszak emlékét őrzi, óvárosában sok turista nézelődik vagy tölti az idejét a hangulatos éttermekben, kávézókban.

Melník területe már a 9. században is lakott volt, amikor a psovan törzs erődje állt itt. A folyóvölgyek az első csehek hátországát alkották, a szláv telepesek a nagy népvándorlás során érkeztek ide a 6-7. században. A csehek első uralkodói a Premysl dinasztia tagjai voltak, később is belőlük kerültek ki a legnagyobb cseh királyok. Ők közeli kapcsolatba kerültek a Melník területén élő psovanokkal, mikor Borivoj herceg feleségül vette Ludmillát, az utolsó psovan herceg lányát, aki a csehek későbbi védőszentjének, Szent Vencelnek a nagyanyja volt.

A 10. században az itt álló erődöt egy Premysl kastély váltotta fel, amit Melníknek neveztek el. Körülötte fokozatosan település fejlődött ki, ami 1274-ben nyerte el a városi jogokat, majd a királynék hozomány városa lett IV. Károly idején. Az ő nevéhez kapcsolódik Melník szőlőtermesztésének és bortermelésnek fejlesztése is. Az uralkodó Burgundiából és Champagne-ból hozatott szőlőtőkéket honosított meg a vidéken és ezzel nagyban fellendítette az ágazatot. Azonban Melníkben a borászatnak ennél jóval régebbi hagyományai vannak, több mint 1000 éve foglalkoznak a szőlészettel a területen. Borát ma már az országhatárokon túl is ismerik és elismerik, minden nyár végén sor kerül a szüreti fesztiválra, amikor Melník óvárosa egy ünnepi forgataggá változik.

Melník ma egy 30.000 lakosú kisváros, ahova a legtöbb turista Prágából ugrik át városnézésre. Központi terét szép, árkádos épületek keretezik, melyek többnyire a reneszánsz stílus jellemző vonásait viselik magukon. Itt áll a Városháza, melynek eredetije a 14. században egy tűzvész során pusztult el. A ma látható épület már a barokk stílusban történt újjáépítés eredménye, 1793 óta folyamatosan a városi vezetés ülésezik benne.
Az egykori kapucinus kolostor épületében ma a Regionális Múzeum működik, melynek kiállításai elsősorban a vidék bortermesztésének történetére helyezik a hangsúlyt. A múzeum 14. századi pincéiben a borkóstolásra is nyílik lehetőség.

Melník kétségkívül legnagyobb nevezetessége a vár, ami 200 éven át a Lobkovicz család tulajdonában állt, a látogatók előtt 1992-ben nyitották meg. A melníki vár építésének ideje a 9. századra tehető, ez volt a psovane törzs erőssége. Később gótikus stílusban átalakították, jelenlegi reneszánsz arculatát a 16. századi átépítés során nyerte el. A látogatók megnézhetik a hálótermeket, az étkezőket és a vár pincéjét is. Az emeleten található Lobkowicz György Krisztián hálószobája, aki 1926-ban Berlinben egy autóverseny során hunyt el. Díjai portréja előtt sorakoznak, szobájának kiemelkedő darabja a hatalmas, baldachinos ágy. Mellette találhatók a gyerekek hálószobái és az étkező, melynek falát európai városok részletes térképei díszítik. A várban láthatók pajzsok és egy török katona teljes páncélzata. A 100 férőhelyes koncertterem falán a családtagok portréi kaptak helyet, a Szent Ludmillának szentelt kápolna értékes darabja a 17. században készült oltár. A vár, melyben 23 cseh királynő és hercegnő élt, barokk bútorokkal gazdagon berendezett, teraszáról szép kilátás nyílik a folyókra, a Ríp-hegységre és a Szent Ludmilla szőlőültetvényekre.

A vár közelében található Szent Pál és Szent Péter temploma. Az eredetileg román stílusú, 11. századi épületet 1555-ben alakították át ma látható, gótikus templommá. Az épületet a belépési díj ellenére is érdemes belülről megnézni, figyelemre méltók bonyolult díszítésű üvegablakai, kecses boltíves mennyezete, az 1533-ban datált freskók, melyek a sokszori átalakítás ellenére mégis őrzik a templom középkorban kialakított stílusát. A templom alatti kriptában csontokat helyeztek el, hely hiányában a régi sírokat kiásták, hogy új halottakat temethessenek el, amikor a 16. századi pestis járvány sorra szedte áldozatait. Az egymásra rakott csonthalmok több mint 10.000 ember földi maradványai.

Melník városát gyönyörű vidék veszi körbe, a folyók, szőlőültetvények, hegycsúcsok látványát nem csak a vár teraszáról érdemes megcsodálni, de tavasszal és nyáron kiránduláshoz is számos lehetőséget tartogat a környék.