Kirándulás a Magas-Tátrában

Szlovákia és Lengyelország között természetes határt alkot a Tátra, Szlovákia legmagasabb hegyvonulata. Csúcsainak túlnyomó többsége jóval 900 m feletti, legmagasabb pontja a 2655 m-es Gerlachfalvi-csúcs. Kitűnő adottságai miatt a Magas-Tátrában találhatók az ország legnépszerűbb síparadicsomai és fürdőhelyei. Számtalan festői vidéke közül is kiemelkedik a Poprádi- és a Zöld-tó, melyek talán a legromantikusabb helyek egész Szlovákiában.

A Magas-Tátra nemcsak a szlovákok, de évszázadok óta a külföldi turisták számára is egyet jelent az égbe szökő csúcsokkal, a mélykék hegyi tavakkal, a vízesésekkel, a különleges növény- és állatvilággal, a kivételesen tiszta levegővel. A Magas-Tátra teljes, 750 km2-es területéből 600 km2 található Szlovákiában, ezek a részek a túrázók, a hegyi kerékpárosok, a téli sportok szerelmesei és a hegyvidéki klímával gyógyulni vágyók legkeresettebb úti céljai az országon belül.

A Magas-Tátra éghajlata hegyvidéki és alpesi, azaz nagyrészt nedves és hideg. Az év nagy részében hó borítja a vidéket, a völgyekben ez általában 180, míg a magasan fekvő részeken, vagyis a Magas-Tátra legtöbb pontján 250 napot jelent. Azonban néhány helyen, főleg az árnyas, északi lejtőkön a hó akár egész évben is megmarad. A hótakaró vastagsága általában 100-150 cm, a zord körülmények miatt errefelé gyakoriak a földcsuszamlások. Az eső és a szél nagyon gyakoriak a Magas-Tátrában, a kirándulóknak számolniuk kell a hirtelen kialakuló, erős széllökésekkel és az időjárás változékonyságával. Az évi átlaghőmérséklet 5 fok körüli, júliusban pedig 15 fok. Túrázáshoz a legjobb időszak az ősz, amikor az időjárás viszonylag állandó.

A turisták által leglátogatottabb vidéke a Magas-Tátrának valószínűleg a Csorba-tó. Az évszázadok óta ismert síterep népszerűségét főként a glaciális tó adja, melynek környékén színvonalas üdülőhely épült ki. Gyakori kiindulópontja ez a hegyekben tett kisebb-nagyobb túráknak, innen indulnak a túraösvények a 2500 m körüli Rysy- (Tengerszem-) és a Kriván csúcsokhoz. A síugró toronyban a bungee jumpingot is ki lehet próbálni, lehetőség van a siklóernyőzésre, télen pedig 16 km hosszú sífutó pálya várja a turistákat. A Csorba-tónál épült fel Szlovákia legnagyobb gyógyfürdője, mely 1352 m-es tengerszint feletti magasságban található, alapítása 1877-re nyúlik vissza.

Útban a Tengerszem-csúcs felé érdemes megállni a Poprádi-tónál, melyet a Magas-Tátra Nemzeti Park legszebb részének tartanak. Különlegessége, hogy ez az egyetlen tó a Magas-Tátra déli részén, melyben halak is élnek, ezért a 18. században Halastónak is nevezték. A turisták a 19. század végén kezdtek nagyobb számban érkezni ide, akkor építették fel a Majálth-menedékházat, ami kétszer is leégett, de mindannyiszor újraépítették. Mellette 1958-ban építettek fel egy nagyobb házat a turisták számára, ahol ma is meg lehet szállni.

A 15. század Zár falu autentikus gyöngyszeme a Magas-Tátrának. Tipikus gorál település, nagyjából 2000 lakóval, de a faluban ennél minden évszakban jóval többen nyüzsögnek, hiszen a turisták egyik kedvenc helyéről van szó. Hagyományos stílusú faházai közül négyet műemléknek nyilvánítottak az 1970-es években. Ezeken szépen nyomon követhető a régió jellegzetes építészeti stílusa, különlegesen látványos részletei a házaknak a mívesen festett ablaktáblák. Zár újabb épületei is nagyrészt igazodnak ehhez a tradicionális irányvonalhoz, hiszen nem kis mértékben ez vonzza ide a turisták többségét. Zár jelentéktelen hegyi faluból igazi turistaközponttá nőtte ki magát, mégis nagyrészt sikeresen megőrizte eredeti arculatát és atmoszféráját. A faluban nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok életben tartására, egészen a közelmúltig a helybeliek vasárnaponként és ünnepnapokon még magukra öltötték népviseletüket. Zár büszke hagyományőrző csoportjára, melyek régi gorál dalokat és táncokat adnak elő a Magas-Tátra legnépszerűbb eseményén, a Goral Népi Fesztiválon.

Ótátrafüredet Szlovákia északi részének az egyik legfelkapottabb üdülőhelyeként ismerik. Télen a síelésé, nyáron a túrázásé a főszerep a városban és annak környékén. Ótátrafüreden nincs hiány szállodákból, közülük a Grand Hotel érdemel kiemelt figyelmet, ami 1904 óta fogadja a kirándulókat és a város egyik legszebb épülete. A Tátrai villamosvasút egyik állomása, ami összekapcsolja a várost a legjobb síterepekkel és a Magas-Tátra Nemzeti Park más üdülőhelyeivel. Ótátrafüredről siklóval lehet eljutni a Tarajka-hegyfokra, ahonnan könnyed nyári túrákat lehet tenni a hegyekben. A városban egy kerékpáros parkot is létrehoztak, ahol a kezdők és a profik is próbára tehetik tudásukat a meredek lejtőkön.

Tátralomnic legnagyobb attrakciója a felvonó, ami a Lomnici-csúcsra, 2634 m-es magasságba viszi fel a kirándulókat. Mivel könnyen megközelíthető, ez a Magas-Tátra legnépszerűbb hegycsúcsa, melynek tetején Szlovákia legmagasabban fekvő csillagászati és meteorológiai megfigyelő állomása található. Aki a felvonóval szeretne utazni, érdemes korán kelnie, mert a pénztárnál általában hosszú sorok kígyóznak. Ne maradjon el a meleg ruha sem, mert odafönt, a Magas-Tátra második legmagasabb csúcsán még nyár közepén is csípős az idő.
Tátralomnic körül 11 km hosszú sípálya található, több felvonóval. A környéken a legmagasabb pont, ahonnan le lehet siklani a lejtőn, 2196 m-rel a tengerszint felett van, a Kőpataki-tónál. A panoráma innen káprázatos, a tónak ez különös értéket ad. Rálátni innen a Poprádi-medencére és a Kárpátok hegyeire. A tó vizében a Lomnici- és a Késmárki-csúcs tükröződik, innen felvonó visz a Lomnici-nyereghez. A tó sajnos részben kiszáradt, mivel a sífelvonó építésekor megsértették a talaj vízzáró rétegét, kövei közül pedig sokat a környékbeli házak építéséhez hordtak el.