Szlovéniában négy kiemelt úti cél is van: a Soča-völgy, a Solcavsko régió, a Kolpa-folyó és Idrija városa. Ezek a helyek olyan tulajdonságokkal büszkélkedhetnek – érintetlen természet, kulturális örökség, gazdag élővilág – melyek megőrzésre érdemesek és figyelemreméltók a turisták szempontjából.
Szlovénia, annak ellenére, hogy méreteit tekintve egészen kicsi, Európa egyik igazi gyöngyszeme, mely rengeteg látnivalót tudhat magáénak. Mérete pedig hátrányból máris előnnyé válik, hiszen fővárosából Ljubljanából, az ország bármely pontjára gyorsan és könnyen eljuthatunk.
Soča-völgy
A kiemelt úti célok közé Szlovéniában elsőként a Soča-völgy (magyarul Isonzó-völgy) került be 2008-ban. A turisták elvárásai tehát magasak lehetnek vele szemben, de kétségtelen, hogy az Isonzó-folyó völgye valóban olyan paradicsomi hely, mely képes elkápráztatni még a sokat látott utazókat is. Az ország észak-keleti részén – középpontjában a gyönyörű, türkizkék Soča-folyóval, melynek útját a sziklás hegyek vágják ketté – fekszik a völgy, mely a Smaragd Út része. A hihetetlen színű folyó partján számos ősi múltra visszatekintő város és falu fekszik, mivel a szláv törzsek már a 6. században letelepedtek itt. A Triglav Nemzeti Park toronymagas hegyei, buján zöldellő erdők, kristálytiszta víz – a látvány valóban lélegzetelállító. Szlovénia nem szerepel az idegenforgalmi szempontból legnépszerűbb országok toplistáján, pedig gyönyörű tájai, mint amilyen a Soča-völgy is könnyen megközelíthetők és Európa középső részén fekve mégcsak nem is nevezhetők világvégi látnivalóknak.
Akik értékelik a természet szépségét, kedvelik a szabadtéri kikapcsolódást, a gyalogos vagy kerékpáros túrákat, a friss levegőn tett nagy sétákat, a horgászatot, a siklóernyőzést vagy a vadvízi evezést, azok itt tökéletes úti célra lelnek. A vidék történelmi és kulturális örökségét kitűnő beltéri és szabadtéri múzeumokban ismerhetjük meg, de a múlt a Béke Útja túraösvény végigjárásával is tetten érhető, melynek mentén áll többek közt a középkori Kluze-erőd.
Solcavsko régió
Az ország másik felén, a Kamnik-Savinja-Alpokban fekszik a Solcavsko régió, mely fotogén völgyeiről, káprázatos panorámáiról híres és talán fenségesebb, mint Szlovénia bármely vidéke. Solcava neve az országhatárokon túl ismeretlen, miközben ez Szlovénia egyik leghihetetlenebb helye, ezért is választották 2009-ben kiemelt úti célnak. A földrajzilag elszigetelt Kamnik-Savinja-Alpokból Ljubnoba és a Savinja-völgy többi részébe csak 1894-ben építették ki az utat. Ez a világtól való elzártsága segített a régiónak megőrizni saját életrimusát és hagyományait, fenntartani kulturális és természeti értékeit. Azok, akik szeretnének ellátogatni ide, ma már nem kell, hogy bonyolult útvonalak után keresgéljenek. Szlovénia három legnagyobb városából, Ljubljanaból, Mariborból és Celjéből autóval kevesebb, mint 1,5 óra alatt eljuthatunk a Solcavsko régióba.
Kolpa-folyó
2010-ben a kanyargós Kolpa-folyó nyerte el az EDEN rangos díját és nemcsak magának a folyónak a szépsége miatt, de annak a vidéknek a látnivalói és kulturális értékei miatt is, melyen keresztül halad. A Kolpa elsősorban nyáron vonzza a turistákat, ami teljesen érthető, hiszen alsó folyásánál hőmérséklete gyakran eléri a 30 fokot is. A Szlovéniában 113 km hosszan futó folyó Osilnicanal, az ország legkisebb településénél kezdi meg útját. Innen fut a Kolpa-szoros lélegzetelállító zöld lankáihoz, elhalad a híres kosteli vár előtt, majd lelassulva érinti Crnomelj keleti szélét, végül keresztül folyik Szlovénia egyik legjobb bortermő régióján, Metilikán, mielőtt belép Horvátországba és beleömlik a Száva-folyóba 297 km-es utazása legvégén.
Ezek a Kolpa által érintett vidékek sokkal többet adnak a látogatóknak, mint csupán egy szép folyó látványát vagy a strandolás örömeit. Változatos és védett természeti tájakat, gazdag kulturális és gasztronómiai örökséget és a turisták felé őszinte vendégszeretettel forduló helyieket, akiktől azonnal otthon érezhetjük magunkat.
Idrija
Idrija 2011-ben lett Szlovénia egyik kiemelt úti célja. Leginkább higanybányáiról ismert, ami kevéssé kapcsolódik a turizmushoz, ugyanakkor csipkeverő hagyományai már annál érdekesebbek lehetnek a külföldiek számára. Idegenforgalmi szempontból a város rengeteget fejlődött az utóbbi időkben és előnyére szolgál, hogy a négy kiemelt hely közül ez a legkönnyebben megközelíthető.
Idrija nevének hallatán a szlovének két szót vágnak rá azonnal: higany és csipke. A város Szlovénia-szerte ezzel a két dolgokkal szerzett magának hírnevet. 1490-ben felfedezett bányája ötszáz éves jóléthez és gazdasági gyarapodáshoz vezetett. Eközben a bányászok otthon serénykedő asszonyai és lányai a csipkeverést fejlesztették művészi szintre, ezt a hagyományt pedig azóta is tovább örökítik. Emellett Idrija harmadik nevezetessége a zlikrofi, a jellegzetes, ravioliszerű specialitás – burgonyával, hagymával és szalonnával töltött, apró tészta -, mely olyannyira szlovén, hogy 2010-ben védetté nyilvánították.
Mindez már önmagában elég látnivaló lenne egy 12 fős településen, Idrija azonban ezenfelül is kínál érdekességeket. Gazdag történelmi, kulturális és ipari örökségét is érdemes nyomon követnünk. Bár a várost nagyon könnyű elérni, mégis úgy érezhetjük, mintha egy félreeső helyen járnánk. A három fennsík találkozásánál fekvő Idrija természetes szépségét az ipar, a bányászat nem csorbította úgy, mint más szlovén települések esetében. Ennek köszönhetően mindig is fent volt az ország turisztikai térképén és ezt a pozícióját kiemelt úti cél státusza csak még tovább erősítette.
